Tasnádi Edit: A 200 éves Petőfi köszöntése Törökországban
Ankarai lektorságom idején, a kilencvenes években kongresszusokon és más kulturális rendezvényeken ismerkedtem meg Dursun Ayannal, és mondhatom, sikerült „beoltanom” a magyar költészet iránti érdeklődéssel. Az évek során − hála az internet adta távegyüttműködés lehetőségének – négy közös könyvünk született:
Az első, a Bálint Balassi − XVI. Yüzyıl Macar Ozan Bálint Balassi ve Şiirlerinden Örnekler (Balassi Bálint, a XVI. századi magyar költő) 2006-ban jelent meg, és a következő évben török barátunk megkapta érte a Balassi-kardot. Magyar költészeti antológiánkat az isztambuli könyvvásáron mutathattuk be: Macar Şiirinden Bir Seçki (Válogatás a magyar költészetből, Birleşik, Ankara, 2013). Arany János születésének 200. évfordulója alkalmával összeállított kötetünkkel a határainkon kívül sajnos kevéssé ismert nagy költőnket megpróbáltuk megismertetni a török verskedvelőkkel: Macar Bilge-Ozan János Arany (A magyar tudós-költő, 2017); tavaly aztán úgy gondoltuk, hogy Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját is meg kell ünnepelnünk.
A Doğumunun 200. Yılında Türkçe Sándor Petőfi − Születésének 200. évében P. S. törökül című kötetet a speciális török érdeklődés és az eddigi megjelenések figyelembevételével állítottuk össze.
Petőfi Sándor életét és munkásságát Eckmann János kiváló török nyelvű magyar irodalomtörténetének felhasználásával követtük végig. A lázas márciusi napokat Petőfi naplójának segítségével idéztük fel. Arany és Petőfi legendás barátságát verseikkel és levélidézetekkel mutattuk be. Külön fejezetet szenteltünk a levert szabadságharc után Murat Paşa néven Aleppóban harcoló Bem és Petőfi kapcsolatának. Számba vettük Petőfi török fordítóit, és felidéztük a Szeptember végén című vers különböző török fordításait. Összeállítottuk az eddig megjelent török nyelvű Petőfi-versek bibliográfiáját kronológiai sorrendben − ez több mint 250 előfordulást jelent két karcsú kötet, antológiák, folyóiratok, illetve újságok lapjain. (Eközben sikerült tisztáznom egy irodalmi tévedést, miszerint egy oroszból több ízben törökre fordított „Petőfi-vers” szerzője valójában Ráday Gedeon volt.) Nyersfordításaim alapján Dursun Ayan a költeményeket formahíven ültette át törökre. A megértést a versek keletkezésének megvilágításával és rövid verselemzésekkel igyekeztünk támogatni.
A mellékletek között Szendrey Júlia nyilatkozata Petőfi Sándor haláláról, illetve az írásreform (1928) előtti arab írásos Petőfi-fordítások fakszimiléi kaptak helyet. A kötetet forrásjegyzék zárja.
Kötetünket négy városban, öt helyszínen mutattuk be. Valamennyi bemutatón részt vett mindkét szerző, moderátorunk pedig minden alkalommal volt tanítványom, Szőllőssy Balázs kulturális attasé, az isztambuli Liszt Ferenc Magyar Kulturális Intézet igazgatóhelyettese volt.
1. Ankara, 2022. október 11.
Szerencsés egybeesésnek tekinthetjük, hogy meghívást kaptam volt munkahelyem, az Ankarai Egyetem Bölcsészettudományi Kar alapításának 87. évfordulóján a 2022–2023-as „tanévnyitó óra” megtartására. (1993–1997 között tanítottam a hungarológiai tanszékén.) Az „óra” keretében a magyarországi turkológia történetét tekintettem át. Az ünnepélyes megnyitó színhelye a Kar nagyterme, a Farabi-szalon volt. Az ünnepség a török himnusszal kezdődött; majd Levent Kayapınar, a Kar dékánja, illetve Mátis Viktor, Magyarország ankarai nagykövete mondott beszédet. Az ünnepélyes megnyitó folytatásaként megtartott könyvbemutatón ily módon a Kar tanárai és hallgatói, valamint az ankarai Török−Magyar Baráti Társaság tagjai és a magyar irodalom iránt érdeklődő meghívottak töltötték meg a termet. A program végén a jelenlévők beszélgethettek a könyv szerzőivel.
A Török Rádió és Televízió felvette az egész műsort, majd interjút is készítettek a magyar nyelvű adás számára: ⇒https://www.trt.net.tr/magyar/video/turkiye-4/interju-tasnadi-edit-turkologussal-egyben-muforditoval
(Külön felkérésre 2022. október 10-én Asya Dedével, a Kar néprajzi tanszékének fiatal oktatójával közös előadást tartottunk Kúnos Ignácról, a török népmesék első gyűjtőjéről, akinek 98 népmesét tartalmazó gyűjteményét ő oroszra, én magyarra fordítottam. (Ezeregy nappal meséi − Kilencvennyolc török népmese Kúnos Ignác lejegyzésében, ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2021). Az előadáson a néprajzi és a hungarológiai tanszékek oktatói és diákjai vettek részt.)
2–3. Kütahya, 2022. október 12.
A kütahyai program szervezésében a helyi irodalmi élet szervezője, a KitapHaber („KönyvHírek”) című, országos szinten is jelentős online irodalmi és kulturális folyóirat főszerkesztője, Bilal Can volt segítségünkre. Egymás után két programot is tartottunk. Először a Kılıçarslan Gimnáziumba mentünk. A diákok és tanárok megtöltötték az iskola előadótermét. A Petőfi-könyv bemutatása előtt kérdezgettük a diákokat, hogy mit tudnak Kossuth Lajosról, a Kossuth Múzeumról, vagy ahogy a helyiek nevezik, a Magyar házról, ahol Kossuth 1849–50-ben tartózkodott, alkotmánytervezetén dolgozott, és egy török nyelvtant is írt. Itt Petőfit elsősorban mint a magyar szabadság harcosát mutattuk be. Innen mentünk át Kossuth Lajos volt lakóházába, ahol a múzeum munkatársai vártak bennünket; majd a kötetlen bemutató után a Kütahya megyei kormányhivatal kulturális igazgatója hivatalában is fogadta küldöttségünket.
4. Isztambul, 2022. október 18.
Ezután került sor az isztambuli Liszt Ferenc Kulturális Intézet barátságos falai között megtartott könyvbemutatóra. Az Intézet munkatársai mellett a magyar kultúra isztambuli barátai népes hallgatóságot alkottak. A könyv bemutatását dedikálás és egy-egy pohár magyar bor melletti hangulatos beszélgetés követte. A bemutató teljes terjedelmében felvételre került, melyet az Intézet a közösségi oldalán és a YouTube-csatornáján is közzétett: ⇒https://www.youtube.com/watch?v=ljlqYrQnU
5. Tekirdağ (Rodostó), 2022. október 19.
Itt régi barátainkkal, a rodostói tiszteletbeli konzullal, a Magyar Baráti Társaság vezetőivel és tagjaival találkozhattunk. A könyvbemutatónak a Namık Kemal Egyetem rektori előadója adott otthont. A tekintélyes termet barátainkon kívül az egyetem történelem, illetve irodalom szakos oktatói és diákjai töltötték meg. Petőfi bemutatása során kitértünk arra is, hogy a kiváló, tekirdaği születésű költőt, Namık Kemalt a török Petőfinek nevezhetjük. A baráti beszélgetés és a dedikálás itt sem maradhatott el…
A kötet és a programsorozat az állami televízió ankarai interjúján túl is jelentős érdeklődést váltott ki mind az országos, mind a helyi, valamint a közösségi médiában is.
A nagy példányszámú napilap, a Hürriyet (hurrriyet.com.tr) 2022. november 20-i számában az ismert történész, İlber Ortaylı legszívesebben török földön látta volna költőnket. Többek között így ír: „A 2022–2023-as évek folyamán világszerte, így Törökországban is megemlékeznek Petőfi Sándor 200. születésnapjáról. Dursun Ayan és Tasnádi Edit török nyelvű könyve gazdag tartalommal köszönti az évfordulót. Tasnádi Edit, a magyar turkológia jó tollú neveltjei közül a nehéz fordítások mestere (…) A magyarok szeretett nemzeti költője és hőse, Petőfi Sándor költeményei e fordításokban nem veszítették el ízeiket (…) Az 1920-as évek óta születnek nyelvünkön Petőfi-fordítások. Eredeti nyelvből az első latin betűseket Sami Özerdim készítette (…)
Petőfi részt vett a magyar szabadságharcban a lengyel Jozef Bem tábornok mellett, aki Törökországba menekülvén áttért az iszlám hitre, és Murat Paşa néven Aleppó vitéz kormányzója lett. Ha Petőfi nem vesztette volna életét a harctéren, egyike lehetett volna azoknak, akik nálunk találtak menedéket (…) A Török Birodalom nem adta ki a menekülteket. Ez közelmúltunk egyik legfontosabb történelmi eseménye. A letelepedést választó menekültek leszármazottjai ma is közöttünk élnek (…)
Petőfi a magyar történelem legmozgalmasabb időszakában a szabadságért küzdő magyarok legszebben szóló költője. Ezt a fordításokban is érezzük. A könyv 139. oldalától olvasható, Lenkei százada című hosszú vers önmagában is elegendő volna, hogy Petőfi költői nagyságát bizonyítsa; Az őrült pedig a költő érzelmi világának sokszínűségét tanúsítja…”
Illusztráció: fh. kötetcímlap
Ezek is érdekelhetik!
Búzás Huba: Emlékezésem Juhász Ferencre →
Lukáts János: A hatvanadik… →
Jámborné Balog Tünde: Töredékek az elhagyott színtérről →
