szeptember 23rd, 2016 |
0Siska Péter: Titkosírás (Három vers)
Szimmetria
Valaki
a tűző napon áll,
zakóban,
rovarcsöndben.
Elindulna, de
éppen
most érkezik –
a táj elmozdul,
rémült, merev
az ég.
Testek. Hófehér,
üvöltő
felhők.
Titkosírás
Terített asztal az udvaron.
Egy asszony áll
a kapuban, az utca
üres,
éppen dél van.
Képzelt lelkek égnek
a gyönyörű, tiszta
csöndben.
Laodiceai töredék
1.
Isten óráján
a mutató megáll
egy számnál,
ameddig nem
lehet elszámolni –
sejtek osztódnak
a steril,
fiktív fényben.
2.
Túlságosan
távol, túlságosan
is közel:
nincs jelen. Aki
senkinek sem
kell, az
az ördögé –
Illusztráció: Fülöp Péter Aura c fényképfelvétele (2012)