Warsan Shire: Nőknek, akiket „bonyolult” szeretni (három vers)
*
Szerelemben és háborúban
In Love and In War
Azt mondom majd a lányomnak,
„amikor jönnek a férfiak, lobbantsd magad lángra”.
A maradás elviselhetetlen súlya
The unbearable weight of staying
nem tudom, mikor lett a szerelem ilyen megfoghatatlan
azt tudom csak, hogy azok közül, akit ismerek, nincs senkinek
apám karja anyám nyaka körül
ehetetlenül túlérett gyümölcs, a félig nyitott ajtó
mikor a neved csak egy kéz, amit soha nem foghatok meg
minden, amiben valaha hittem, varázslattá válik.
a szerelmesekre fákként gondolok, egymásba és
egymásból növekednek, ugyanazt a fényt keresve,
anyám nevetése a sötét szobában,
érintésemre fakuló fénykép,
csak annyit tudok, hogyan kell a veszteséget cipelni addig, amíg
hasonlítani nem kezdek minden rossz emlékre,
minden borzasztó félelemre,
minden rémálomra, amije valaha valakinek volt.
azt kérdem szerettél-e valaha?
azt mondod persze, persze olyan gyorsan,
hogy valaki másnak hangzol
azt kérdem vasból vagy? acélból vagy?
sírsz a telefonban fáj a gyomrom
hagylak elmenni, olyasvalakire van szükségem, aki tud maradni.
Nőknek, akiket „bonyolult” szeretni
for women who are ‘difficult’ to love
egyedül vágtató ló vagy
és ő próbál megszelídíteni
lehetetlen autópályához hasonlít
égő házhoz
azt mondja, hogy elvakítod
hogy soha nem tudna elhagyni
elfelejteni
csak téged akar
megszédíted, elviselhetetlen vagy
minden nő előtted vagy utánad
a te nevedbe van mártva
megtöltöd a száját
fáj a foga az íz emlékétől
teste csak a te testedet kereső hosszú árnyék
de mindig túl heves vagy
ijesztő, ahogy akarod őt
szégyentelen és mártír
azt mondja, hogy egy férfi sem tud megfelelni annak a képnek, aki
a fejedben él
és megpróbáltál megváltozni, nem?
jobban összecsuktad a szád
próbáltál lágyabb lenni
csinosabb
kevésbé frivol, kevésbé éber
de még alvás közben is érezted
hogy álmaiban elmegy tőled
hát mit akartál csinálni drágám
széthasítani a fejét?
emberi lényekből nem lehet otthont teremteni
ezt valaki már biztosan mondta neked
és ha el akar menni
akkor hagyd elmenni
félelmetes vagy
és furcsa és gyönyörű
valami, amit nem mindenki tud, hogyan kell szeretni.
Fordította: Molnár Adél
Molnár Adél a 2022-es Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott műfordítója
Illusztráció: fh. D. R. Mederos (The Wait)
Ezek is érdekelhetik!
Rainer Maria Rilke: Alkésztisz, Hetéra-sírok →
Jasminka Domaš: Utazások topográfiája (versek)* →
Thomas Möhlmann versei →
