Tüskés Anna: Bazsonyi Arany (1928-2011) grafikái*
*Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Művészettörténeti Tanszék, 2022
Hubert Ildikó könyvismertetője
Bazsonyi Arany festészeti kiállításainak kicsit árnyékából lép előtérbe grafikai munkáinak együttese – a Tüskés Anna művészettörténész gondozásában megjelenő kötetben, – amelyet a kiadást befogadó intézmény, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Művészettörténeti Tanszéke jelentetett meg. S hogy kik voltak a mecénások, akik lehetővé tették e reprezentatív album megjelenését? Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd (a művészi hagyaték nagyobb részének őrzői), Esztergomi Keresztény Múzeum, Magyar Művészeti Akadémia, Rühl Gizella (TolnaArt fotóművésze.
Mind a támogatók közismertsége, mind a kiadást vállaló intézmény szakmaisága már maga is jelzi, hogy a grafikai berkekbe a jövőben is számon tartandó mű érkezett! Jómagam az első kézbevételkor, még csak belelapozgatva, nem győztem gyönyörködni gazdag fotó- és grafikai anyagában, elegáns tipografizálásában, izgalmasnak ígérkező információforrásában, esztétikus kivitelezésében. És az első benyomások nem csaltak meg!
Hogy mit jelentett Bazsonyi Aranynak a grafika? Folytonos lehetőséget arra, hogy amikor életének megpróbáltatásaiban nem tudott nagyobb lélegzetű munkához hozzá látni, vagy betegségeinek időszakában, amikor ágyba, kórházba kényszerült, akkor folyamatosan rajzolhatott, skicceket készíthetett, alkothatott. (Ahogy versei[1] írásaival is így volt.) Írt, vagy rajzolt borítékokra, papírdarabokra, s ezeket olykor későbbi műveihez felhasználta. Nem lehetett úgy meglátogatni őt, hogy ne láttam volna körülötte szemérmesen eltakart munkákat, vagy fal felé fordított, festőállványon maradt alkotást. Ereje teljében, több vázlatot is készített azonos témára. Olykor festményei előtanulmányaként. Szeretett lúdtollal, tussal rajzolni, s amíg tehette, még festékszínt is előállítani, régi mestereket követve. Az életüket (férjéét, Vecsési Sándorét és az övét) az utolsó években segítő erdélyi asszony, Irmuska, nem győzött hírt adni arról, hogy „Aranka néni” milyen lázasan sercegett egész délután, nyűve a tollakat.
S hogy mi lett a sorsa grafikai műveinek? Nagy részét még életében elajándékozta barátainak, művelődési intézményeknek, a többiről Tüskés Anna jelen kötete ad híradást. Nagyon fontos híradást, hiszen nélkülük Bazsonyi Arany életműve torzóban maradt volna!
Tüskés Anna az Előszóban világosan meghatározta feldolgozási módszerét, amelyben két megközelítési módot ötvözött: a leíró alkotás (oeuvre)–katalógust és az értékelő tanulmányt. Ez a megközelítési mód, ki-kiegészül, ha szükséges, festészetének és költészetének számbavételével – egészíti ki a szerző.
S ettől a feldolgozási módtól vált nagyon informatívvá a kötet! Tüskés Anna Bazsonyi Arany alkotói életútját több fejezetre tagolta, időrendben haladva előre, s a művész-pálya alakulásának bemutatásával kiegészítve. A kötetszerző nagyon sok fotómelléklettel tette megragadhatóvá Bazsonyi Arany, nagy-közönség elől elzárt világát. Így a mértékkel válogatott fotók funkciót kaptak a tanulmányban: nemcsak életre keltették azokat a szövegutalásokat, adatokat, amely nélkül nincs monográfia, hanem vizuálisan is kiegészítették azokat: a tolnai gyerekkor világával, benne az őt szerető személyekkel, vagy kiállításainak egy-két helyszínét bemutatva az életükhöz tartozó barátokkal, ismerősökkel. Például a dömsödi Petőfi házban a festők karéjában állókkal. Csak azért érdemes felsorolni a fotón állók névsorát, mert mindez jellemzi is a művészházaspár Bazsonyi Arany és Vecsési Sándor más művészeti ágra való nyitottságát: Mózsi-Szabó István, Kokas Ignác, Szurcsik János, Hock Ferenc festőművészek, Tasnádi Attila művészeti író, Avar István színész (Vecsési Sándor osztálytársa), és a falu művészetpártoló közönsége. De mellettük állt volna, egy másik, láthatatlan fotón, róluk tesz is említést a kötet: Patay László festőművész (egy ideig a dömsödi nyaralójuk másik felének tulajdonosa), Szabó István szobrász, Reich Károly grafikus, Eigel István Szurcsik János festő, Sárkány Anna, Lieber Éva iparművészek, Kiss Dénes, Utassy József költő, Szakonyi Károly, Tamás Menyhért író, és mindazok a külföldre szakadt művészek, vagy a Máglya-közi művészházban élők, akikkel nemcsak alkotói, de baráti közösségben is éltek. (Nyitottságukra jó példa, hogy még életük utolsó idejében is születtek új barátságaik. Nagyon nagy kortárs-irodalom kedvelők voltak! (Tüskés Anna jó érzékkel fel is sorolja a nyaralóban maradt dedikált könyveiket, persze mindezt csak hiányosan tehette meg). Csak egy példa: Lázár Ervin-Vathy Zsuzsa író házaspárral könyvet és műalkotást „cseréltek” egymás meglátogatásakor. Lázár Ervin ágya fölött egy Vecsési festmény lógott otthonában, Vathy Zsuzsát pedig haláláig izgatta az Aranytól kapott Tékozló lány grafikája.
A kötet a pályakép monografikus igényű bemutatása után, Függelékként számba veszi Bazsonyi Arany díjait, felsorolja kiállításainak idejét és helyszíneit, s a már emlegetett dedikált könyveiket.
Ezután következik az a háromnyelvű rezümé angol, olasz és francia nyelven, amely lehetővé teheti majdan, hogy Bazsonyi Arany művészetét ország határain túllépve, más szakmai körök is megismerhessék. A fordítás ugyancsak Tüskés Anna érdeme. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a franciául beszélő, levelező Bazsonyi Arany még ha kedvesen csóválta volna is a fejét, örült volna nagyon ezeknek az idegen nyelvű összefoglalóknak.)
S az album utolsó harmada tartalmazza Bazsonyi Arany grafikáinak katalógusát, sok grafikai fotóval, amely a kötet legnagyobb újdonsága, de legnehezebb, legidőigényesebb munkája is volt. Tüskés Anna, a közgyűjtemények, mintegy kétezer grafikája közül 610-et e katalógusba rendezett, szakszerűen leírt. Mindezt időrendben. (Csak zárójelben jegyzem meg: De sok művész életmű-kötetéből hiányzik ez az adatolt lajstromba vétel! Pedig nagyon fontos lenne!) Laikusként is felbecsülhető e katalógus fontossága: bibliográfiai adataiból érzékelhetjük a grafikai műfaj Bazsonyi Arany életművében betöltött szerepét, amely nemcsak a saját alkotói pályájában méltó a szakmai számontartásra, hanem a magyar grafika átfogóbb műfaj-történetéből is kihagyhatatlan lesz, a későbbiekben.
S végezetül a kötet fedőlapjáról: Tüskés Anna remek érzékkel választott ki két rajzot a művész grafikái közül, mintegy jellemezve velük is Bazsonyi Arany olykor szürreális látásmódját. A Lánc lánc eszterlánc című az ismert gyerekjáték alapján kedves körtánc is lehetne a grafikán, ha a táncoló alakok karaktere nem utalna inkább az élet, a történelem fenyegető körtáncára, s a hátsó borítón mintegy érzelmi ellentéteként a címlapnak, Bazsonyi Arany gyulaji térképével, a tolnai gyerekkor iránti örök érzelmi kötődésének rajzos szimbólumával találkozhatunk. Ez az otthonhoz, szülőföldhöz ragaszkodása tartotta életben a művészt, a történelem okozta nehéz időkben is.
Tüskés Anna Bazsonyi Arany grafikáiról készített, szakmailag igényes és szép kötetét a kortárs figuratív művészetet szeretők figyelmébe ajánlom.
[1] A Magyar Írószövetséghez kapcsolódó két kiadó, az Orpheus Kiadó és Széphalom könyvműhely közös támogatásával adták ki 2018-ban, Bazsonyi Arany: Szigorú időrendben című összegyűjtött verseit. A kötet sajtó alá rendezője, a tanulmány írója Balatoni Teréz. Prózai írásaiból e folyóirat is jelentetett meg részleteket.
*
Pár fotó a Bazsonyi-tanulmánykötetből
Illusztráció: ~Könyvismertető (a borító felhasználásával)
Ezek is érdekelhetik!
Lajtos Nóra: Tunikák alatt s felett a szépség →
Németh Léna: A szelek fogságában →
Turai Kamil: Már hazai lépcsőket járván →
