B. Tóth Klára: Szívben fészkelő fájás
*
Lajtos Nóra haikukötetéről*
Lajtos Nóra költő, irodalomtörténész, zenetanár sokoldalúságát bizonyítja, hogy a bőven áradó, élőbeszédszerű prózaversei, formaversei és prózái mellett a legszűkszavúbb, legtömörebb versformában is otthon van. Olyannyira otthon, hogy a legmagasabb fokon tudja művelni a szövegsűrítést. A szóösszetételek zsonglőre, ugyanakkor a legmélyebb lelkiállapotot tudja feltárni, felszakítani a felszín alól, a lelki mélyrétegekből. Ezt bizonyítja Szívben fészkelő című, rajzokkal illusztrált haikukötete, melyet 2020-ban adott ki a Cédrus Művészeti Alapítvány. A kötet 140 haikut tartalmaz, egy-egy megadott téma köré csoportosítva. Haikuinak legnagyobb részét a Napút folyóirat haikupályázatai hívták elő. Ez az 5-7-5 szótagossá tömörített japán versforma fegyelmezi az agyat, a végtelenségig sűrítve a sokszor igen súlyos mondanivalót. A szavak összekapaszkodva sokszor vakmerően újszerű és szokatlan összetett szavakba tömörülnek, hogy az üzenetet ebben a 17 szótagos formában is el tudják juttatni az olvasóhoz.
A szerző a verseknek – a japán költőkkel ellentétben – címeket is ad, hiszen a közös téma összeköti őket. A versek a költő belső vívódásait, lelki küzdelmeit tárják elénk, de a hit nyújtotta megbékélés, a mélypontokból való kilábalás reménye is felbukkan a sorok között.
Az Őszi párlat az alkonyi varjak táncát a károgó idő metaforával emeli túl a látvány pillanatnyiságán. A kötet címét a Szívben fészkelő fájás sor adta.
A Kálvária című vers elején mindjárt itt ez a pilátusi párhuzam:
elfogy a telihold is,
kezeit mossa.
A haikufüzér további esszenciái: térdkalács balladája; faragott kínzás; tövises imák; kondul a részvét.
Pál apostol egyik levelében ír a galatáknak a hit gyümölcseiről. Ezt a nyolc fogalmat Lajtos Nóra haikukba foglalva tette szemléletessé a Lélek gyümölcsei című versciklusában:
illatpázsitban
minden TÜRELEM-rózsa-
tövis nélküli
A Haikuk fürt-témára tíz haláltémájú haikut, ún. dzsiszeit tartalmaz. A japán haikuköltészetben ez a versforma olyan hangsúlyos, hogy külön nevet kapott. A magyar költészet klasszikusai is (Ady, József Attila) írtak dzsiszei jellegű verseket.
Lombtalan élet,
búcsúlevelet sem hajt.
Hajfürtmerevség.
Lajtos Nórának zenészlétéből adódóan születnek zenei témát feldolgozó versei is. Ilyen A hiány melankóliája, a Hármashangzat, és A mindenség kvintkörén és túl című haikufüzére, ahol a zenei kereszteket szemlélteti életszerű képekkel, néhol egyenesen zenei példákkal. A kilenc fiúszarvas víziójában Bartók Cantata profanája csendül fel bennünk. Ezzel párhuzamosan felsejlik benne a református énekeskönyv 42. zsoltára: Mint a szép híves patakra / a szarvas kívánkozik, / lelkem úgy óhajt Uramra, / és hozzá fohászkodik (Théodore de Bèze verse, Szenczi Molnár Albert fordítása).
Disz-dúr
kilenc keresztjel
kilenc fiúszarvassal
tiszta forrásnál
Lajtos Nóra több versében játszik az igekötőkkel, megmutatva, hogy ezeket váltogatva milyen különböző jelentések jönnek létre.
átütés
elvakart sebek
alatt félelmeinknek
holdja világít
A Hajtások címet viselő ciklus is az igekötők váltakozását dolgozza fel. Többnyire természeti képpel indít a haiku, a végére filozofikus vagy hitbeli befejezés terjeszti ki a tartalmat általános igazsággá.
Verseiben gyakori a melankolikus elem, a magány megélése és az elmúlás utáni vonzódás (Öregedés, Kékszakáll birodalma, Számozott haikuk, Omlásveszély). Ugyanakkor – sokszor ugyanabban a versciklusban – az életöröm, a boldogság és a hit utáni vágy is felbukkan. Ez a kettősség jellemzi Lajtos Nóra költészetének érzelmi vonulatát, a szavakkal való játék, a kreatív szóalkotás pedig végigvonul az egész életművön.
* (Lajtos Nóra: Szívben fészkelő – 140 haiku, Cédrus Művészeti Alapítvány, Bp., 2020)
Illusztráció: Könyvméltató
Ezek is érdekelhetik!
Lajtos Nóra: Tunikák alatt s felett a szépség →
Németh Léna: A szelek fogságában →
Turai Kamil: Már hazai lépcsőket járván →
