Mario Benedetti: haikuk
végső soron csak
annak jele a halál
hogy volt egy élet
kevés dolog van
ami fülsüketítőbb
lenne a csendnél
az ember gyűlöl
henceg álmodozik de
a madár repül
jó lenne mindent
a távolból szemlélni
de csak teveled
a lagúnában
a víz egy elvárások
nélküli tükör
(Az 1999-es Rincón de Haikus c. kötetből)
Fordította: Tillinger Gábor
Mario Benedetti (1920–2009) Uruguayi író, költő, a spanyol nyelvű kortárs irodalom egyik legtermékenyebb és legsokszínűbb alkotója. Számos irodalmi műfajban alkotott. Az 1973-as uruguayi katonai puccs után politikai tevékenysége okán száműzetésbe kényszerült. Először Argentínába ment, majd Peruba, ahol letartoztatták, kitoloncolták, de végül amnesztiában részesült, és eljuthatott Kubába, ahol 1975-től 1979-ig élt. Azután Madridba, majd Mallorcára költözött, ahonnan 1985-ben költözött vissza Uruguayba, az ottani katonai diktatúra felszámolását követően. Több dél-amerikai ország számos rangos irodalmi elismerését elnyerte, valamint több spanyolországi díjat is kapott. Öt egyetem is díszdoktorává fogadta.
Illusztráció: Örök szerelmek… (fh. a Rincón de Haikus egy lapja)
Ezek is érdekelhetik!
Rainer Maria Rilke: Alkésztisz, Hetéra-sírok →
Jasminka Domaš: Utazások topográfiája (versek)* →
Thomas Möhlmann versei →
