Baka Györgyi: Vasadi Péter-levél
A Napút folyóirat Batta, Báté, Százhalom című Százhalombatta-számát 2010. augusztus 19-én mutattuk be a Fő téren. A lapban három versem szerepelt, az ünnepségen azonban egy új verset olvastam fel.
Itt találkoztam először Szondi Györggyel. Beszélgetésünk közben érdeklődött az iránt, hogy vannak-e új verseim, készülök-e új kötetet megjelentetni? Éppen úgy alakult, hogy szinte teljes mértékben összegyűlt már egy kötetre való versem. Felajánlotta, hogy kiadja az új kötetem, ami nagy megtiszteltetés volt számomra. Szeptemberben elküldtem a kötet anyagát, novemberben személyes találkozáson beszéltük meg az illusztrációk kérdését vele és László Bandy képzőművésszel közösen.
A Belső zarándok című kötetem 2010. decemberében jelent meg a Cédrus Művészeti Alapítvány-Napkút Kiadó gondozásában, László Bandy rajzaival, Szabados György és Csontos János ajánlásával.
Találkozásom Vasadi Péterrel
2012. február 1-jén elmentem a Magyar Írószövetség estjére, amelyen Vasadi Péterrel Végh Attila beszélgetett Pilinszky Jánosról. Hatalmas élmény volt Vasadi Pétert hallgatnom, egyszerűség, tisztaság, mélység, belső világosság jellemezte. És ihletettség, jelenlét.
A beszélgetés után odamentem hozzá és megmutattam neki a Belső zarándok című kötetemet, röviden beszélgettünk is róla. Azt mondta, hogy elolvassa és írni is fog róla, adjam meg a postai címem. Áprilisban kaptam meg az ígért levelet, mert a kötet elkeveredett a könyvei között. Írása egész további költészetemre nagy hatással volt. Később, 2014-ben a Gyermekkorom madárszíve című kötetem az ő ajánlásával jelent meg.
Kedves Baka Györgyi!
Csontos János homlok (nem fül)-szövegénél aligha lehet találóbbat írni költészetéről.
Minden lényegeset meglátott róla (magáról). Nem tudnék hozzátenni semmit,
egy dolgon kívül, az is inkább kérdés, mint tanács.
Verseinek olvastán, vagy inkább utána nem merül föl magában valami vágy a finom,
de élesebb, s tárgyiasabb koncentrációra? Emily Dickinson-fajta gyöngéd, lassú,
mégis erős, szuggesztív szigorodásra? Hogy „rászól” a szépségre?: Kevesebbet ficánkolj!
Olyan vagy – mondja Maga – mint egy gyönyörű s rakoncátlan csikó!
Vonásokat, sötét vonásokat a szétsugárzó háttér előterébe (Nemes Nagy Ágnes).
Maradjon áradó, de kérjen számot is a szépségen. Egyszerűséget a lüktető forróságba.
Talán. (Csapjon a láthatatlan asztalra.)
Nem tudom. Lehet, hogy nagyot tévedek.
2012. április 10.
Tisztelő üdvözlettel: Vasadi Péter
Illusztráció: “Verseinek olvastán”
Ezek is érdekelhetik!
Tamási Orosz János: Tánc egy végtelen kötél peremén →
Hegyi Botos Attila: MINA és a Kék Madár (égei égkarcok, minányi minuták)* →
Koppány Zsolt: „Az öröklét nem evilági ígéret”* →
