Kolumbán Jenő: A hiány énekei
Nélkülednek nincsenek képei.
Az ürességet hogy jelezhetem?
Táguló tereim jéghidegek,
köröttem most is minden idegen.
Egy kezet kerestem életemben,
amit bátran megfoghattam volna.
Csak a semmi lebegett előttem
árnyékként, mintha hozzám hajolna.
***
Szerettem volna, mint az álom.
Az élet mégis ócska lom lett.
Nem sikerült kincset találnom.
Megoldatlan maradt a képlet.
Bennem, köröttem, üres űr van.
Csatlakozom az árva hadhoz.
Nem kell, csak csend és jó békesség,
hogy eljuthassak önmagamhoz.
Kolumbán Jenő a 2021-es Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott alkotója
Illusztráció: “eljuthassak önmagamhoz”
Ezek is érdekelhetik!
Kirilla Teréz: Vállaira vette (versek) →
Ferenczfi János: Jól vagyok (versek) →
Horváth Szabolcs verseiből →
