június 14th, 2016 |
0Hegedűs Gyöngyi: hajnali gyors
…ha nagyapám,
akit soha nem ismertem,
kilépne egyszer csak a fák mögül,
s ideülne mellém a rönkre…
(Győrffy Ákos: A hegyi füzet)
most már tudom,
a fák alvómozgása az írás.
az éjszaka lassan süllyedő ágak
hajnali gyors emelkedése.
papíron megszűnt lélegzetük
újra indulása.
ne fogd le a kezem
nikotinos ujjakkal. hadd írjam tovább
a fordított fecskefarkakat,
még ha szavakig sosem juttatnak.
itt az emlék fordítva örvénylik,
mielőtt álmainkból is eltűnik.
Illusztráció: a szerző fényképfelvétele