Fodor Miklós: szemcsés szerkezetű, de stabil
jelentés az álomparton túlról
ahol minden képlékeny, tünékeny és szemcsés szerkezetű
az átremegés után az ősbázison kötöttem ki
Lákász vagy Lagas vagy valami hasonló névvel illették kezdetben
ma elhagyott, ósdi, béna, gyerekes, de kedves
megöltem a nagyhatalmak ügynökét, SzegÁllt
vagy Sakált vagy SzegÉlt vagy Sokallt vagy Sikolyt
rám irányította pisztolyát, “vagy te vagy én”-t játszott
azt hitte tán, védi különleges státusza, de tévedett
miután megöltem, darabokra téptem és begyömöszöltem egy zsákba
ebben is az ősi leírásokat követtem
Sakál hatalmas harcos, de nem jó ember, mert megvehető
Lákás sarkába helyeztem a zsákot
eltüntettem minden árulkodó nyomot
remélem, megbízói nem ismerik az álomparti múltidézés technikáját
éjjel elviszem a tetemzsákot az erdőbe
először arra gondoltam, tűzzé teszem
de az indiánok miatt ezt elvetettem
a romlott füst szaga nemzedékekre félrehangolná őket
egy zikkurat tetejére kellene szállítani
a nagyhatalmak színe előtt a legrejtettebb
mikor visszatértem a bázisra, nyitva találtam az ajt
a kulcs belülről a zárban
az agyamból kiesett néhány tapasztalat
nem tudom, ott folytatom-e, ahol abbahagytam
mióta fellazítottam a téridő görbületet
újra olyanná lettem, mint a gyermekek
megszerzett tudásaim csak átprogramozva érvényesek
elölről kell kezdenem a tanulást
SzegÉl alkalmatlan volt a feladatra
túl sok akciófilmet nézett
nem ismerte az álomparti gyógyítás művészetét
azt hitte, diplomáciáról van szó, holott az csak máz
mágikus behatolások várhatók
mivel a lélek korábbi eresztékei meglazultak
és a mag programja lassan hozzáférhető újra
mint az ősidők előtt
és a nagyhatalmak ezt tudják
ezért keresik a különös képességűeket
korábban megfojtották tudásukat
de mára stratégiai nihilbe zuhantak
ezért mertem megölni kettős ügynöküket
aki az elavult “vagy te vagy én”-t játszotta
utoljára
Illusztráció: Steven Seagal (1996)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
