június 29th, 2018 |
0Száva Csanád: Bárányocskám
Bárányocskám jól van. Bárányocskámnak van lábacskája. Lábacskájának van nyomocskája. A nyomocskák ott vannak a kicsi kerítéske bezárt kapucskáján belül. Bárányocskám köröcskéket, köröcskéket. Bárányocskám gyere ide. Bárányocskám hogyan szólítsalak. Bárányocskám jól van.
Kimentek Balahányospatakára. Tudta, hogy ez mit jelent, ha valaki kiment oda. Egy fokkal jobb, mint hogy elvigyék Borsabányára. Nem is tudta, hogy laknak valakik ezeken a helyeken. Azt hitte, csak a fehér köpenyesek és azok a szegény emberek vannak ott. Nem beszélt senki szegény emberekről, csak suttogva, inkább Borsabányáról. Irtózott ezektől a nevektől, félt, hogy a fenyegetés egyszer valóság lesz. És akkor fehér köpenyes emberek veszik körül, és le kell nyelni azokat a nagy karikákat. De nem mondja senki, hogy fiacskám. Itthon majd azt mondják, elvitték Borsabányára, és abból mindenki tudni fogja.
Balahányospataka egy kicsivel jobb. Itt vannak a bárányocskák. Külön rekesztve azok a bárányocskák, amelyek köröcskéket csinálnak a lábacskáikkal. Bárányocskám jól van. Nem érti miért, de nehezére esik kimondani, hogy külön van rekesztve. Tegnap kijött egy emberke és kérdezett valamit. A bárányocskák itt voltak, a napocska sütött, a házacska asztalocskáján megterítették az asztalt. Az az emberke is odaült, Borsabányáról beszélt és mondott valamit, amit nem hallottam még, nem tudom milyen nyelven mondta, én most már csak a bárányocskákkal beszélek. Nem tudom mit jelent, de akkor valamiért eszembe jutott az a bárányocska. Azt mondta: retard.
Illusztráció: Bárányok (pixabay.com)