Vers

július 10th, 2018 |

0

Podányi Dorka: Éjjeli érkező

éjjeli idegen,
nálam hajtod le fejed,
és
ölembe forróságot hajtasz,
hideg arcodat melengetve.

tűzbe hoz a lélegzet, mely
lassan szakad fel melledből,
ahogy megpihenve rám emeled
égszemed, összedőlnek
a tegnap tornyai,
mit a múlt borús árnyai emelnek,
a jelen kertjei virágoznak benned,
ahogy csobog a véred,
s vörösében itatja őket.

éjjeli vándor,
hozzám ne megpihenni térj,
hogy csak átutazóban légy nekem a jelen,
éld otthonná szívem,
lakd be melegeddel,
jégszínű szemeddel
gyújts életet bennem
a múltnak árnyaitól…,
ne érezzem többé,
hogy idegen vér tombol,
lelkemen.

tölts ki te,
jelened fellegével,
mint viharban érkező,
napsütést ellepő
langymeleg eső…
éjjeli érkező.
térj haza nálam,
hadd pihenjen vad szívem
tied árnyékában,
hadd pihenjen vad szíved
kis-örökre nálam.

Podányi Dorka a 2018-as Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője.

Illusztráció: Sziluettek (pixabay.com)

Cimkék: cédrus, vers

Feltöltötte:

Napút Online

Ezek is érdekelhetik!

IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →

Németh Erzsébet: Eliziádok →

Búzás Huba: Élek még, de félek →

Karel Kryl: KÖSZÖNÖM →