Farkas András: Múltamon merengve
Voltam kaland, voltam csak lehetőség
Láncolt magához pusztán keserűség
És nem voltam szerelme senkinek
Öleltek forrón, öleltek hidegen
Maradtam mindenkinek csak idegen
És nem simogattak bársony kezek
Született harag, született felejtés
Hosszú éjszakán kísértett már egy sejtés
És nem hittem: még újjászületek
Illusztráció: Tükröződő kéz (pixabay.com)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
