Taizs Gergő: tél
ma hálni jár csupán belém a lélek,
szemembe váj az önvalóm hiánya,
kiterjedésem éhesen sekélyes
energiám sötét kalóriája
a sarki utcalámpa fénye karcol,
hiába semmi-szürke öltözékem,
tükörbe nézve ismeretlen arcom
besüppedés a messzeség ködébe
a kulcs-be-kattanás, az elme zárva,
a megszokás havát szitálja körbe,
belepte lelkem ajtaját a bánat:
tavaszra várva őriz elgyötörve
letűnt idők telente alvajárnak,
beburkolózva vézna hallgatásba
Taizs Gergő a 2017-es Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője.
Illusztráció: Hóesés (pixabay.com)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
