Aknay Tibor: Mi volna
Téblábol az idő,
té’ s tova,
toporog, mint kinek
nincs lova.
Indulna, ha tudná,
épp hova,
attól fél, sohase
ér oda.
Mi volna, ha egyszer
megtenné,
s magát a világból
kivenné?
Felülne vén, sánta
lovára,
indulna önmaga
nyomába.
Majd végül kezdhetné
elölről,
s futna ki idő az
időből.
Ezek is érdekelhetik!
Halmai Tamás: Arcképcsarnok (»portré-haikuk«) →
Stonawski József: szerver (versek) →
Stonawski Tamás: Szerep vagy valóság? (versek) →
