Száva Csanád: (horror vacui) / versek

(horror vacui)

tudjuk azt hogy
orvosilag nem sikerült bizonyítani
a lélek létezését viszont
alkalomadtán sikerült megmérni a súlyát
megközelítőleg meghatározni az eltávozás pillanatát
a testből

tudjuk azt hogy a test
más téma
pillanatnyilag egy csillagtalan éjszaka veszi körül
ilyen alkalmakkor ébredés közben lehetetlen elmozdulni
viszont mozdulatlannak sem lehet maradni
ilyen alkalmakkor a csillagképek értelmetlenek
csillagok hullnak az éjből
– az ilyen alkalmak száma végtelen

(egész)

minden alkalommal
teljesen értelmetlen
volt minden
amit elmondtál

nem csinálunk
üresjáratosdit
ha kezdjük és végezzük
anélkül hogy megtennénk bármit?

kezdésnek is rossz

a végén még semmivel maradunk

mondjuk ki
hogy itt a vége: nincs
értelme

üres lett az egész

(orpheusz csillagképe felé)

den Schritt beschränkt von langen Leichenbändern,
unsicher, sanft und ohne Ungeduld.
Rilke: Orpheus. Eurydike. Hermes.

napi rutin már
hogy feltéped azt a sebet
így aztán soha nem érkezel meg
mint akinek a lábát
mindig felsérti a bakancs
ha a pusztán jár
és rá sem gyújt egy szál cigarettára
hanem gyerekes szörnyeket rajzol
és csúnya szavakkal drámázik
semmiért ki nem inná a poharát
pedig felvételt készíthetne
arról amit álmában beszélt ki
és elküldhetné egy levélben
például egy űrszondával
napéjegyenlőségkor
– fényévekbe kerül
amíg közeledik valamihez
orpheusz csillagképéből
bár egy közeli csillag
távolabbi mint a történelem előtti