Németh István Péter: Két szlovakizált cseh költemény (s három népének) a XVII. századból – magyarul
Juraj Zábojník és Jeremiáš Lednický szlovák költők verseit Kovács Eszter jóvoltából ismerhettem meg. Készülő könyvének elkészült oldalait osztotta meg velem, s a nyersfordításait használtam föl átköltéseimhez. Törekedtem arra, hogy a magyar változatok kiérdemelhessék a rangot: mindkettő műfordítás… (Kovács Eszter: A régi magyarországi énekköltészet biblikus cseh nyelvű nyomtatott emlékei a kezdetektől 1701-ig.) Az irodalomtörténész tanulmányát és versválogatását már várom, mert minden bizonnyal több nyersfordításra találok majd benne, s anyanyelvemen további költeményeket szólaltathatok meg.
Kovács Eszter a következő jegyzeteiben mutatta be a két költőt:
„Juraj Zábojník (1608-1672) tanulmányai befejezése után 1635-tól korábbi iskolájában Privigyén lett evangélikus iskolamester és kántor, 1638-ban lelkésszé szentelték. 1645-től Divékújfalun, 1655-től Bozókon működött. Fontos tisztségeket töltött be a helyi evangélikus közösségben, a nagyhonti egyházmegye esperese, 1669-től a bányai egyházkerület püspöke volt. Az Újfalusi család támogatta munkáját. 1669-ben egy vizitációs körútja során török fogságba esett, ahonnan szerencsés körülményeknek köszönhetően hamarosan kiszabadult. 1671-ben áldozatul esett a Wesselényi-mozgalom leleplezését követő megtorlásnak. Elvették tőle a bozóki parókia vezetését, ahonnan Korponára menekült, ahol a következő évben meg is halt.”
„Lednický, Jeremiáš (1633 k. – 1706 után) 1672-1685 között városi tanácsos Lőcsén, fordító és énekszerző. Feltehetően ő volt a Cithara Sanctorum 1674-es lőcsei kiadásának szerkesztője.”
•
JURAJ ZÁBOJNIK
BÉKÉÉRT VALÓ FOHÁSZ
Békéd bocsásd, ó, Mennybéli,
Magyarföldre, mert harc tépi,
fosztogatja pogány sereg
s tatár dúlja a kerteket.
Mennybéli Úr, békéd szálljon
végig e dúlt szép országon,
szelíd légyen már határa,
tűnjön török s bősz tatár had.
Váltsd meg néped, tereld nyájad,
hadd mehessünk mind utánad,
országunk óvd, éltünk védd meg,
maradj nekünk menedéknek.
Te légy velünk ínségünkben,
kívüled reményünk sincsen,
se istáp, ki megsegítsen,
könyörülj meg rajtunk, Isten!
Amen
•
JEREMIÁS LEDNICZKY
A menyasszony bűnbánata és Jézuskeresése
Édes Jézus, merre vagy?
Elhagytál-e engem?
Szólj, hol lellek? Nem élek
én már bűneimben.
Kedvesre ki nem talál,
szerelem betegít,
mindenütt kerestelek
várban s mezőn pedig.
Vad erdőt szólongattam,
kankalin virult ott,
lelked lehelt nála is
fínomabb illatot.
Édes Jézus, találok
szép kertre majd talán,
hogy megkérdjem kertészét,
s örülnék válaszán.
Hogy meglássalak kedves
pusztába bujdosom,
lankadatlan kereslek
völgyeken, dombokon.
Érted tengerre szállok,
hányódjék hajóm bár
nem félem a vízözönt
hozzád tartva immár.
Édes Jézus, túlparton,
szívem beleretten,
ha mégsem vársz, állnék ott
csak megtöretetten.
Kérdeném vadonokban
Édes Jézus, hol vagy?
Tudakolnám mindenütt
kedves hajlékodat.
Nyugtalan szív nem szűnőn
csak utánad kutat,
Jeruzsálem várasig
sejdíti az utat.
Adnám én az életem,
hogy megtaláljalak
és éretted halnék is
boldogan, Szent Alak!
Hol vagy? Nézz le Napocskánk,
Te égő égi szem,
Előled nem rejtőzhet
a Megváltóm, hiszem.
És Te Hold s minden csillag,
révetekbe fényesen
fogadjátok Megváltóm,
imádott Kedvesem.
Kinek sorsát könnyezem,
Kiért vezeklek is,
testedből karéjt juttass,
bűnt legyőzni segíts.
Világ sem kell nélküled,
mind hiábavalóság,
ez örömök múlandók,
nézzek vigyázón Rád.
Ha szárnyam volna sasként
szállnék magasokig,
Édesemről faggatnám
mennyeknek lakosit.
Megtaláltam Jézusom,
vélem örvendjétek,
feleim, a hódolat
csak Őt illeté meg.
Mindenem vagy, s kívüled
nem kell már mi késik.
Édes Jézus, hitvesem
maradj örökétig.
Amen
*
Kalendárium-oldalak a XVII. századi magyarországi cseh népénekekből
Keresztelő Szent János ünnepére
Már idős korba lépett
s Jánost szülte Szent Erzsébet,
ki prófétál majd: Nincs bűne
Isten Bárányának, íme!
*
Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére
Ég angyalának, Mária,
hozzád kellett leszállnia,
hogy méhedben már a magzat,
ki majd világot igazgat.
*
Szent Bertalan ünnepére
A civódás legyen távol
Krisztus minden szolgájától,
s a rátok bízott igéket
mindenkoron hirdessétek!
*
Fordította: Németh István Péter
*
*
Illusztráció: Cithara Sanctorum (XIX. sz.-i, Trattner-Károlyi-féle kiadás)
Ezek is érdekelhetik!
Radványi Bíborka*: „Abban az időben” (próza és műfordítás) →
Tomaž Šalamun – ünnepi összeállítás (III/3. rész [mások versei]) →
Petar Csuhov: Haikuk* →
