Tomaž Šalamun – ünnepi összeállítás (III/2. rész [Versek])

•

FEKETE OVÁLIS ALAKZATOK

Mezítlábas vagyok meg nem is,
a templomfal fehérségét nézem.
Vonatkoztasd el a kalapos embert, ez a
kalapos ember a halál alakját mintázza.
Ez az ember jócskán gargalizál.
Szemeit porrá zúzza,
majd rendbe hozza. Tenyerén
kajszibarack maradék. Tudnátok rendelni
nekem valamit? Ha csak magára szél-
dzsekire ömlik benzin, ugye csak a széldzseki
válik a lángok martalékává?

(2014 szeptemberében Tomaž Šalamunt kiengedték a kórházból, mert az orvosok már nem tudtak rajta segíteni, ugyanis rákos daganatot diagnosztizáltak. A szlovéniai Bledbe ment, ahol már írni és gépelni sem tudott, negyvenöt rövid verset diktált le feleségének, Metka Krašovecnek. Ezt a „Fekete ovális alakzatokat” című versét az utolsó művének tekintette. 2014. December 27-én halt meg.)

Mi micsoda

ez annyira elragadó
ez szerfelett elragadó
ez annyira elragadó, hogy az ember csak ámul és bámul
ehhez hasonló elragadó dolgot szeretnék látni nap mint nap
hosszú ideje szerettem volna ily elragadtatásba esni
ez elragadó káprázatos és elragadó
ez egyszerűen elragadó
ez olyan elragadó, hogy az ember mindenét eladná
hogy éjt nappá téve csak ezt nézné hogy mily elragadó
ez oly elragadó hogy minden ami körülötte létezik kevésbé elragadó
ez elragadó és ámen
elragadó

(Kötetben meg nem jelent vers)

Sírfelirat

Hanyatlásom akkor kezdődött,
mikor istent nevén neveztem.
Itt vér spriccel a sebből.
Itt egy olyan hasadás,
hogy MINDENEN átlátok.
A nárcisz a legtisztább,
mert közben mindent felperzsel.
Nevem feledhetetlen:
küzdelem a sötétséggel.

(Aréna, 1973)

LEVEGŐ

Tested cső,
rajta át búza, kőolaj, étel csörgedez,
híd, rajta lovasok száguldnak.
Karod ablak,
szavad ablak,
tested ablak.
Amit érintesz,
amit gondoltban simogatsz,
rettenetes lánggal lobog és illatot ont,
minden mozdulatodban,
minden lélegzetedben te vezetsz engem.
És lehajolok,
és lehajolok,
majd felkelek
és felkelek és elmegyek.
Azt ajánlod, hogy ne használjak már
zengzetes, fortélyos fegyvereket,
a levegő éhes, száraz fegyvereit,
legyek inkább óvatos.
Azt ajánlod, hogy legyek kedves, és kedves vagyok.
Azt ajánlod, hogy legyek gazdag és gazdag vagyok.
Erődítményem
kék és féktelen,
hogy átsuhanhassak a királyok lelkén,
hogy Babilon és Ninive közt ingázzak,
Ninive és Babilon közt.
E nevekkel illettél engem:
nyalka és öntelt, mert erős és nedves vagyok.
Tested cső,
rajta át búza, kőolaj, étel csörgedez,
híd, rajta lovasok száguldnak.
Karod ablak,
szavad ablak,
tested ablak.
Amit érintesz,
amit gondoltban simogatsz,
rettenetes lángokkal lobog és illatot ont.

(Aréna, 1973)

A mondat

Midőn
puha,
lágy csókjaiddal szívem hevítetted, fejünk
felett ott lebegett egy mondat:
még egy ily svihák is sem kerülheti el a csávát.
kevés róka kerüli el a csávát
Színlelés lenne azt állítanunk, hogy ne estünk
volna rémületbe.
S midőn én
lágyan és nyílsebesen
száguldottam át lelkeden s az enyémen,
hogy lelkünket tizenkét nemzedékre
visszamenőleg átfésüljem,
kettőnket mindenekelőtt az érdekelt,
mennyire vagyunk erőnk teljében,
mennyire bűvöljük el egymást,
és mily messzemenőleg leszünk képesek
egymást elhanyagolni.
No, és most,
hogy mindkettőnk
ereje teljében van és ellágyult és
az elhanyagolás megvalósult, hogy kertelés nélkül
szerethetjük egymást,
mint két szabad, kipihent
kandúr,
itt,
ezen a helyen,
az utódok iránti felelősségünk tudatában
megszólaltatjuk a gongot
és kihirdetjük,
hagy ez a mondat:
még egy ily svihák is beadja derekát,
felesleges,
mert figyelembe se veszi
a lélek isteni erőnlétét.

(Druidák, 1975)

A MOZDULATOK SZONETTJE

A főszíntéren, majd a másodterepen felbukkanó
történetek, szegélyük lehet első vagy másodlagos,
húsgolyóként behódolók. Az agyvelő meg kisiklik,
csámcsog. A radikális fény mindig izmos,

oly helyzet, ahol visszatekinthetsz, nála kizárt.
És fejéből egy másik téma szökken elő,
sérthetetlen – gondolja ő. S a fürge, térdelőn
szökellő zergék, a tudat által fogyasztó mód

használatos polcok, távol, a messzeségben
lemaradnak, zergeillatot s terrort forralnak
— must. Közben meg elillant a zerge, de hova

lett? Felkelt, mint a fehérség tördelője, mint
annak fogalma. Ne itt keressétek, ahol ki-
terveltem. Itt következetesen semmi sincs.

(Csillagok, 1977)

Veszélyes meglátások

(Kavafisz fordítása)

*
Francisco Macías Romero (a querétarói
Tolucából való egyetemista, a huszadik
század második felében, éspedig šalamun
mexikói tartózkodása alatt, részben
azték, részben katolikus) mondta:
„A meditáció és a tanulás erőmet sokszorozzák,
emiatt nem fogom félelemtől reszketve
elkerülni szenvedélyeimet. Testem teljesen
fantáziám élvezetének szentelem és
elmerülök a legvadabb erotikus vágyakban.
Vérem legérzékenyebb és legsikamlósabb
lüktetésétől meg nem rettenek.
Ugyanis, ha akarom – és meglesz rá az erőm,
a tanulástól és meditációtól megerősödve –
a krízis pillanatában képes leszek feleleveníteni
aszkéta lelkületem. Ugyanaz leszek, mint voltam annakelőtte.

(Soy realidad, 1985)

Szútra

Mi a tenger? A tenger: homlok.
Mi a homlok? A homlok: éj.
Mi a homok? A homok: pirkadat.
Mi a pirkadat? A pirkadat: király.
A király: felöltözött férfi.
A felöltözött férfi terhet cipel.

Mi a táska? A táska: szemét.
Mi a szemét? A szemét: kerék.
Mi a szín? A szín: gáz.
Mi a gáz? A gáz: gyermek.
A gyermek bibliát ölelget.

Zúzd porrá Bibliáját.
Mi a cipelni? Cipelni: gyönyör.
Mi a gyönyör? A gyönyör: Bach.
Mi a bölcsesség? A bölcsesség: hallgatás.
Mi a hallgatás? A hallgatás: négy.
Négy, áthúzva és bekarikázva.
A világ egy kengyelcsizma.

(Az idő mértéke, 1987)

Intelem

Fa. Pofa. Pálca. Mama.
Szekrényke. Pislákol a szerencse.

Lítiumfaló, -zabáló lettem, hegyekben rejtezem.
Hajszálaim fejem búbjából törnek elő, kinyújtott

karjukon hurcolnak koporsót.
Utolszor, a mázli utószor hunyorog.

Kis melós voltam, harangozó. Liszten
át víz csörgedez. Az örvényekben

halak úsznak, a malom csendes.
Keblemmel neked kedveskedtem, te matróz.

Mohákon másztál, tűleveleken, kérgeken. És
még mindig mászunk, kettesben. Emlékszem, mint

hajigáltam három kopejkát Odesszában a levegőbe.
Tölcsérvirágok peremén jártam-keltem.

(Évszak, 2010)

Fordította: Lukács Zsolt

Előző rész: http://www.naputonline.hu/2025/02/15/tomaz-salamun-unnepi-osszeallitas-iii1-resz/