EGY GESZTENYE AZ ÍRÓASZTALON (Christine Busta versei)
•
Pitypang
Akkor felnyitotta szemét,
szépen s ártatlanul.
Sírtak a rétek.
A csillogó harmatban
boldogságtól szótlanul álltak a fák.
Ő azonban
egyre csak ámult,
hogy megérkezett:
a csodás Nap.
*
Június Schönbrunnban
No nézd, a nyár hogy jár a régi kert
hársfái árnyán, bensőségesen
csevegve méhekkel zöld szél alatt.
Napos kőpadra röpke pillék ülnek,
s az algás tófenéken vízbe fúlt
fények aranyló szövétneke izzik.
Madarak bújnak fészkükben. Belül
dalocska szól. S az árnyékok alatt
a forrás szája titkosan kitárul.
Idegen lomb hűséből mosolyognak
sisakos fejű pompás istenek,
vak kőszemükhöz virág fürtje ér.
*
Öregember a temetőben
Bodzafának árnyán ül merengve
ódon falnál és fejét sötéten
döngik körbe a lelkész méhei.
És a Nap pezseg a kosarakban,
künn a méz barnás szakáll-fonatban
illatozva aranya csöndbe csordul
Bíbor lepkék izzanak s kihunynak
karcsú, tarka sírhantok fölött,
ezüsthálók kereszten s kapun.
Gyermek-ének szól künn, kasza lendül,
szérűk zengnek cséplők ritmusára,
fájva válik pelyvától a mag.
Holtak őrzik már az ő nyugalmát:
telt kaptárok titka édesíti,
ökörfarkkóró őrzi álmait.
*
Találkozás egy autópályán
Vezesd Tarquiniába gebédet, gyermek-fuvaros!
Ott a sírokban még az emberek kora van,
a madaraké a menny, halaké a tenger,
a bikáké s a pompás lóé a föld.
A rovarok őrületének kora itt ez.
Avagy titkos hírszerzőnek öltözötten
a táncosok és fuvolások küldtek
a sírokból ide a motorok évszázadába?
Fordulj vissza akkor, ameddig még
a menád bogarak csapatától s az apokaliptikus
lódarazsak dühétől vértez a holtak hangja.
Hajts lefelé hajdanvolt jámbor korok
elsüllyedt városaiba s a gyönyörű képeket őrizd,
míg az Ítélet Napjának aranyharsonája
vörös etruszk paripán fel nem hív téged a fényre.
*
Epitáfium
Semmi nem hallgattathat el!
Szájamba dobj földet,
s én füvet dalolok neked…
*
˂A NAPRAFORGÓTÓL…˃
A NAPRAFORGÓTÓL
szeretném megtanulni,
hogyan fordítsam Feléd
arcomat.
*
Egy arckép
Nyolcvanévesen
még korall-láncot hordott.
Szerette a „szilur” szót
és a paleonto-logikai következtetéseket,
Gondtalanul vetette össze
saját ráncos nyakával
föld és tenger korát.
És derűs meglepődöttséggel ámuldozott,
hogy ő még milyen fiatal.
*
Kis franciskánus miserere
Könyörülj a rejtegetett
mókus-lelkeken,
mik kincseket gyűjtenek a mennynek,
mintha tél lennél, mely mindent behavaz.
Könyörülj a madárszívű bizodalmon,
mely dőzsöl a bőséges kegyelemben,
s a napraforgók asztalain már
aranyló Jeruzsálemed ünnepe tart.
*
Olajfüzek Steinhofnál
Annyi megvakított lomb,
porszínű vagy ezüst,
ahogy éri a fény meg a szél.
Annyi eltemetett illat
csöppnyi virág-keresztekből.
S én még azt se tudom,
amit ontanak, édes vagy keserű.
Ha esőben egy ág a falhoz ütődik,
mely határ az, amit érint?
Őrülettől vagy igazságtól kábán
ki áll ideát, s ki túlnan?
Tudás meddő fája,
éjhosszat fakaszt szavakat.
Végük egy ajkon se szakad.
*
Egy gesztenye az íróasztalon
Megnyílott a tüskés gyümölcs.
Naponta növekszik a zöld,
lassacskán barnuló pillák között –
pogány isten-szem feslődik elő:
szép, fénylő, közömbös, kifürkészhetetlen,
és napról napra vágyakozóbbá
tesz engem egy sötét ikon-pillantásban –
a tiédben – rejtekező
értő gyász titka után…
*
Öreg házaspár
Szigorú szérűn elkülönözték
a búzától a pelyvát,
s a szeretet magvait
erős malomban megőrölték
mindennapi kenyérnek.
Részeltettek belőle
másokat is.
Estére nagyon kimerültek.
Idejüket nem azzal töltik.
hogy a boldogságon töprengjenek.
Ha nagyon tiszta az éj,
olykor egymásnak az erdő fölött
még csillagot mutatnak.
*
˂HA A SZERETET CSÖNDJE…˃
HA A SZERETET CSÖNDJE
nem létezne,
kimondhatatlanok maradnánk
egymásnak örökre.
*
Fordította: Erdélyi Z. János
*
*
*
Christine Busta (1915-1987) osztrák költő, író, gyermekkönyvek szerzője.
Versei a humánum mellett a természettel való bensőséges kapcsolatról is tanúskodnak.
Lírája nyelvteremtő ereje érzelem- és gondolatgazdagsága s mély vallásossága révén mutatkozik meg. Vallásos költészetének különös sajátossága, hogy a biblikus, keresztény utalásokat gyakran panteista, antik-mitikus motívumok szövik át.
Költészetében az expresszionizmustól a nyolcvanas évek stílusirányzataiig minden megtalálható.
*
*
*
Illusztráció: Ch. Busta (R. Pleban-festményrészlet, 1942)