Lajtos Nóra: Hétszirmú a végtelen

lajtosBorító - Hétszirmú a végtelen OK_page-0001

Kedves Vásárlónk!

Megrendelt könyveinket (folyóiratpéldányainkat) a banki átutalásos fizetést követően postai úton veheti át. A feltüntetett postaköltség egyetlen példány feladására vonatkozik.

Számlaszámunk:
11713012-21181665
Cédrus Művészeti Alapítvány

A küldeményeket igyekszünk a megrendelés beérkezését követő napon, de legkésőbb három napon belül postára adni.

Lehetőség van a kiadványt kedvezményesen a szerkesztőségben is megvásárolni:
Cím: 1136 Pannónia u. 6.
Tel: +36 30 511 3762

Köszönjük, hogy vásárlásával értékeli munkánkat.

Zenélő versek

Cédrus Művészeti Alapítvány, 2025
ISBN: 978-615-6801-21-0

eredeti ár: ~~2500 Ft~~
webshop ár:
2 000 Ft + 760 Ft postaköltség
Megrendelés

Ajánlás

Lajtos Nóra ezúttal zenei tárgyú kötettel jelentkezik. A Hétszirmú a végtelen című verseskönyve többnyire ismert zeneművek szavakkal való lekottázására vállalkozik, de népdalátiratok és zenei ihletettségű haikuk is szerepelnek a kötetben.

A szerző zenei alapműveltsége (zongoraoktató, ének-zene szakos tanár is) lehet a védjegye a kötetbe felvett anyagoknak.

A kiadvány négy ciklusra tagolódik. Az első szövegmerítésben (Angyali akkordok parfümje) a zenetörténeti kronológiát tartva tárja elénk Bachtól Horovitzig a zenedarabok költői lenyomatait. A második ciklus célja (Népdalcsokor Isten vázájában) közelebb hozni a magyar népdalkincset a mai közönséghez. A Mollba hajló emlékezet darabjai zeneműkincsek felölelésére vállalkozik, míg a záró ciklus haikucsokorral „kedveskedik” az olvasónak. A kötet első és hátsó borítóján L. Ritók Nóra grafikái láthatók.

Ízelítőül a kötetből:

J. S. Bach: 147. kantáta
(Jesus bleibet meine Freude…)

Nem tudom, milyen lesz megírni
az utolsó versemet, azt sem tudom,
szép lesz-e vagy jó; hogy csak úgy
jönnek majd egymás után a szavak, vagy
vajúdni kell még egy utolsót a vég előtt.
Hallom, amit látni lehet, s látom, amit
hallani kell: Bach 147. kantátájában
hogyan hullanak alá a falevélhangok,
mielőtt betemeti őket az andante ősz.
Ütemes akkordlépésekben jön majd
értem is a halál, megengedi még az utolsó
billentyűparancsot talán. Tudom, 12 fok lesz,
s tiszta égbolt. Verseimet egyszer úgyis
porrá zúzza majd az idő, s én bennük
hullok darabokra, mint kidőlt útszéli
feszületen a krisztusi ágyékkötő.

[Édesanyám kopjafája…] (Édesanyám rózsafája…)

Édesanyám kopjafája,
Áll az éjben némasága.
Mindenre ő megtanított,
Karjaim közt kivirított.

Édesanyám sok szép hangja
Olyan volt, mint tenger habja.
Mosolyában égő fénykő,
Könnyhullása kasmírkendő.

Túl a tűzön van egy halom,
Bánatőrlő vízimalom.
Én leszek víznek forrása,
Ki a bánatot formálja.

Marosszék (Székelyföld)