Vers

január 24th, 2025 |

0

B. B. Nala: Gránátalmafák az álmok kertjében (versek)

•

Aranymandala a holdvilágban

Te vagy álmom és az ébredésem,
Csillagokból sző az éj mesét,
Szívvirágú ágak rezzenése,
Hold fényében szüntelen kísért.

Terólad szól a végtelen dallam,
Imádatom nem szűnő varázs,
Szívvirágon esőcsepp maradtam,
Felhangzik az éj meséje, száz

Az álmok gyönyörét újraélem,
Csillagokból sző az éj mesét,
Vágy mandalája a Hold tükrében,
Álmok tűzsugarát szórja szét.

Aranymandala a holdvilágban,
Elhalkuló, szerelmes szavak,
Egyesül az álom csillagával.
A végtelennek tűnő pillanat.

Szerelem szívvirágához érve,
Örök vágyaimra esküszöm,
Imádatom soha nem ér véget,
Tűz sugarán át feléd szököm.

Szél suttogja örök vágyam

Álom-szentély, barackvirág, csillag-álmú éj,
Hold-talizmán tükrében arcod látom én.
Hisz életembe a tavaszt te hoztad el,
Imádód lettem, ki álmaiban átölel.
Szív hangszere keltette fel a dallamot,
Az álom-eső a barackvirágra hullt.
Szél suttogja örök vágyam szenvedélyesen,
Sokszor úgy érzem Szívem, a Hold mesél nekem.
Barackvirág szirma sodródik az éjen át,
Úgy érzem, rám a csillagok meséje vár.
Amikor szemem arcodra elmerengve néz,
A barackvirág lágy szirmát terítette szét.
Virágszőnyeg illatozik a völgyeken át,
Dal hallatszik az álom-szentély ablakán,
Szívem húrján az éj ütemei hangzanak,
Megérinti a szél a barackfaágakat.
Hiszen életembe a tavaszt te hoztad el,
Ujjam a lágy szirmokban csillagokra lelt.
Csillaggá változtatod az álom harmatát,
Hold fényében táncot jár a barackfaág.

Csipkés pagodák felett

Nap sugara vagy nekem a szenvedélyek hajnalán,
Szív formájú hangszeren terólad mesél a nyár.
Benned élem át az álmot, hisz csak neked szól mesém,
Akár az eleven tűz, szüntelen merengek én.
Egyetlenegy vágyam, hogy a percek el ne múljanak,
Dalt ébreszt a kerteken a szerelem hajnala.
Vágy madara röppen a csipkés pagodák felett,
Úgy bűvölsz el, akár a forró, nyári reggelek.
Hisz olyan a tűnő perc, mint felröppenő madár,
Arany ködfátyol mögött nézek gyönyörködve rád.
Te vagy nekem az álom, ha lágy szirmot hint a szél,
Felcsendül a dallam a vágy szív formájú hangszerén.
Arany fátyolba szőném a csöndbe tűnő perceket,
Te vagy az én gyönyöröm, hisz szüntelen rád lesek.
Elhalkuló szavak közt lázasan sóhajtozom,
Egyetlen perc gyönyör tűzzé vált szívdobbanásomon

Ébredésem álom-tükrű hajnal

Végtelenbe száll az arany lepke,
Vágyam tükrözve a mandalán át,
Elmerengő szívem álmot kerget,
Nap tüze bontja a vágy virágát.

Merengésem arany lepke tánca,
Hisz folyton a napsugárhoz érek,
Szirmot hullat a virág kelyhe, százat,
Égő szívem a csodát várja régen.

Álmot tükrözve a mandalán át,
Tűzzé vált az arany lepke tánca,
A perc gyönyörét szirmokba zárták,
Meséje lett a nyár hajnalának.

Képzeletben érek én tehozzád,
Mint arany lepke a napsugárhoz,
A halk szelek a szirmokat hordozzák,
Hisz az én sorsom tebenned áldott.

Álom-tánc a perc varázslatában,
Végtelenbe száll az arany lepke,
Felidézem, amikor rád találtam,
Szívem sóhajt az arcodra lesve.

Ébredésem álom-tükrű hajnal,
Aranyszárny röppen a lágy sziromból,
Gyönyöröm a létezésed adja,
Napsugár húrján az én dalom szól.

Gránátalmafák az álmok kertjében

Úgy éltetsz, mint napfény a gránátalmákat,
Tűzként lobbanok, amikor meglátlak.
Te vagy titka a virágzó édennek,
Mit vágy madara csendít énekkel.
Lázas ütem száz szerelmes szóban,
Terád gondolok, ha a szélben tűz lobban.
Eleven láng vagyok, amikor vágy éget,
Dala felhangzik az álmok kertjének.
Terólad mesélnek a csendülő húrok,
Szenvedélyt érzek, mely soha nem múló.
Rejtett titok, hogy szüntelen várlak,
Halk szelek sóhaja lelkemet átjárja.
Gránátalmafák az álmok kertjében,
Sugaraiddal bűvölsz engem régen,
Aranyhúrokon szerelmes dallam száll,
Meséje bűvölőbb a nyári hajnalnál.

B. B. Nala a 2024-es Cédrus-pályázat kiemelt szerzője

Illusztráció: W. Bouguereau festményr., 1875

Feltöltötte:

Napút Online

Ezek is érdekelhetik!

Suhai Pál: ORBIS PICTUS (II.) →

Búzás Huba »Elodázhatatlan ódáiból«* →

Keresztes Margit: Öt téridő / kozmikus / földi „varázs vers” →

Hegedűs Gyöngyi: laktációs tanácsadó →