Juhász Anikó: Halálod helye, Attila (versek)*
•
Halálod helye, Attila
A panzióhoz közel volt
halálod helye,
aztán egyszer csak a
messzeség
lepte be,
ott már nem volt
helyed,
itt meg a vonat
uralkodott,
a vasúti átjáróban
ritkán vesznek
jegyet az angyalok,
s a távol fülkéjében
ült akkor a
mozdonyvezető,
az útra
gondolt csak,
akkor még
nem tudta,
a halál lesz,
nincsenek
kulcsra zárva a
temetők.
Panzió
Attila, az élet végére
jutott neked egy panzió
bérelt zuga,
egy ágy, egy bőrönd,
ahol inged is
tarthatod,
s ahol írógép kattogása
tördeli az éjszakát.
Van, hogy ceruzavékony
a hold,
de azért az
égen ott áll,
látja, üres a
mosdótál,
szappan
onnan már csak
lefelé csúszhat,
síkosan vizsgálja
ő is a holdat,
s fájlalja magát,
ha földet ér,
s elvándorolhat
talán még a versbe,
ahol a tehervonat
robog,
jaj, Attila, nem vigyáztak
rád az angyalok,
az Isten is csak a
versbe emelt,
ott ringatta
szorongó testedet,
ott közülünk
legnagyobbra
Te nőttél mégis.
József Attila írógépe
Nézem az írógéped,
ő egyben van,
de ujjad hiányzik róla,
ő most már csak
gép, ember nélkül
csak hulla,
jaj, költő nélkül
üres a század…
hiszen míg évre év szaladt,
ő szőtt minket a
mennybe,
ő szőtt minket a
reménybe is.
Végállomás
Egy ember… A vonat alá esett.
Utazni többé nem akart.
Kezén a nap is görcsbe rándul.
És a szokottnál is ferdébbek
a sugarak.
Lábán a cipő kettévágva.
Épp a halálig lépett vele ő.
Az angyaloknál a szemafor
zöldre váltott,
és csak betakart arcát
látogatja már
a holnap.
Csontok
Csontok, csontok, a
szem kiszökött már,
csak a gödör
maradt,
csontokból
épülnek itt a mezők,
csontokat ringatnak
a tavak,
majd szárazzá
lesznek maguk is,
s öngyilkossá lehet
a fűszálakon a
harmat,
jól felkészült,
tudja már,
szárazban
milyen szerek
hatnak.
*József Attila – Meghalt Balatonszárszón, 1937. december 3-án
Illusztráció: in memoriam
Ezek is érdekelhetik!
Szent Márton nálunk és a nagyvilágban (Berecz Ágnes Gabriella Szent Márton napi összeállítása) →
Jámborné Balog Tünde: Holtak vigíliáján →
Hegedűs Gyöngyi: Mondat margóért →
