Mondd meg nékem, merre találom…

Vers villozo

november 3rd, 2024 |

0

Hegyi Botos Attila: Szikrázó habok. Ant’issa tűzkövei


Θεία Οὐρανία Ἀναδυόμενη

Harmatra virradó
harmadnap. Fenyvek
hullt tűin tenyerem.
Szólítlak – jössz
párálló szemekkel.
Vizekbe kövek lánca,
kovákká liget tánca:
időkbe tűnni nem
feledtél. S újra csak
így – pirulva nyílsz,
majdani birs,
körül már egy,
még zsenge tenger.
Gyöngyhúsod hab,
gyanták vert lantja.
Magadra: születő,
tengernyi Álom.
Gyönyörűm,
úgy emlékezel.

 

anady3

 

Illusztráció: szikrázó habok


Feltöltötte:

Napút Online adatlap-képe



Back to Top ↑

Tovább az eszköztárra

A weboldalon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy megkönnyítsük Önnek az oldal használatát. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az oldal további használata a cookie-k használatára vonatkozó beleegyezését jelenti. Több információ...

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.

Bezárás