Kis dalok a szerelemről
A magyar és a bolgár parlament 2016 szeptemberében október 19-ét a Magyar-Bolgár Barátság Napjává nyilvánította.
Szofija Nesztorova
Gyötrelem
Hogy higyjem el,
hogy szent a csók,
ha keresztre feszítve,
mikor szerelmünk vére még
csorog belőle,
és nem lészen föltámadás.
Elfeledtem szólni neked
Nem az fáj, hogy villám csapott a kertbe.
Az fáj, hogy épp virágzó fába sujtott.
A seb se fáj a hátamon.
Fáj, hogy kezed fogta a kést.
Nem az fáj, hogy szerelmünk véget ért.
Az fáj, hogy már semmit se érzek.
Mirela Ivanova
„Amor omnibus idem…”
Nem tévedek el benned, majd a sötétet is megszokom.
Tizenegykor, egy után öt perccel, kilenc tájt
ha kedved tartja, bármikor, csak ne gyere.
Én várlak, itt vagyok,
hisz benned élek, bűntelenül, ostobán.
Csak ne gyere, mivel nem pusztán ürügy rá a szerelem,
hogy ledobjuk szerepeinket,
lerázzuk röptiben a gondolat guzsát,
és elfeledkezzünk magunkról, bármi másról.
Nem tévedek el benned, sebesen jár az óra,
tizenegy, egy óra öt, kilenc,
hull április esője, s nem ment föl semmi engem.
Én itt vagyok, kegyetlenségem öntudatlan,
ahogy kioltom magamban a kék szemet: gyűrűt, reményt,
az aprócska örömöket,
s irdatlan hosszú távollétedet.
Nem tévedhetek el benned,
mert benned élem legutolsó életem.
Fordította: Székely Magda
Ivan Kulekov
Szerelem.
S kezdődik minden elölről.
Szerelem.
S kezdődik minden elölről.
Halál.
S kezdődik minden elölről.
***
Megvágtam magam.
Fáj neked?
Radoj Ralin
A szerelem nem az érzések demokráciája, hanem a szex diktatúrája.
Marijana Farkova
Félelem
Vajon nem olyan szerelmünk,
mint az a
rövid szárú ibolya –
hogy vázába
nem rakhatod…
Elkerülés
Fogom minden simogatásod
minden évből,
s egyedül testemre rakom, rakom csak…
Mind könnyebbé válsz, nehezedem én –
Két irányban vagyunk már,
ez pedig
öldökletes.
Georgi Goszpodinov
Szerelmesvers
Te vagy a galuska a levesemben
Én vagyok a kocka az abroszon
Te vagy a sótartó, amely nem szór
Én vagyok az asztal végi ecetesüveg
Te vagy a muslinca benne
Én vagyok Beef Stroganoff az ünnep során
Te mustár vagy (mus-tár) az ünnep után
Ne vidd túlzásba a mustárt édes
Ne vidd túlzásba a mustárt mondom
Én vagyok a gyomor fekélyedhez
Girl
“Ki hallja mesémet a lányról?”
Lefekszel a lány mellé aki
lefeküdt a fiúval aki
lefeküdt a lánnyal aki
lefeküdt a fiúval aki
lefeküdt a lánnyal aki
Lefekszel mindenkihez részesülsz
Látod az egész mindenség ágyadban
Látod mennyi közösség egy lányban
Ekaterina Joszifova
Augusztus van s átjár a szerelem
Szárazság-kábán a mező
Hasztalan pereg csillagok magja le
Szeptember jön átjár a szerelem
Azt mondtam úrnője vagyok magamnak
s mint kutya sündörög a vágy körülöttem.
Most együtt tápláljuk a tüzet
bátor szemű szerelmem.
A nagy szárazság tűzhelyünk.
Október jön lobognak a dombok.
Malina Tomova
Szünet
Két csók között
mind a kettő –
——————magányossága.
Földrengés
…és akkor, ha ismered
———teste minden hajlatát? –
reccsen a váratlan lökés,
két félre
———szakítja a matériát…
…mikor a fal közénk omlik,
———agyonnyom bennünket…
s a lelkek ölelkezésével kezdjük…
Rumen Sztojanov
Te
Arcod csontja folyókő lágy karca,
bőröd frissen mosott ing üdesége,
szépséged fehér kis híd.
S én fölébed hajlok, mint fűzfa folyónak.
Te
Kis tenyér, mely, mintha ég, befed.
Te
Én és te oly különbözünk:
föld és eső.
Földjenincs eső
vagyok nélküled.
Te
Fölébredek éjjel és érzem:
fülemnél hogy derűsen lélegzel – boldogság.
Te
Gyöngéd a füled.
A vállad is gyöngéd.
Könyököd is gyöngéd, a csípőd – gyöngédség vagy egészen:
szelíd áldás ajándéka szemed.
S tudom már miért jöttél a világra:
hogy testet adj a gyöngéd s félénk szavaknak.
Fegya Filkova
Szerelmi vallomás
Amikor:
a kék pillangó a kék levegőbe felszáll,
fátyolos tekinteted nem tud utána röppenni,
s csak a két szárny rebegését hallod:
boldog angyal sóhaja hal el.
Zdravko Kiszjov
Vallomások
Mintha csöppnyi dombok
emelkednek kebleid, de én
akár a mélybe zuhanok beléjük.
***
Amikor eloltom az éjjelilámpát,
tested világít nekem a sötétben.
S ez a fény oly erős,
hogy karjaimba ha zárlak –
becsukom szemem, hogy meg ne vakuljak.
***
Mit tegyek, kedves –
nem maradhatok veled,
nem hagyhatlak el.
Fordította: Szondi György
Illusztráció: bolgár hímzésmintákkal
Ezek is érdekelhetik!
Uladzimir Nyakljajeu: SZARHÁZI →
Pascal Mérigeau: Mikor Angèle egyedül volt, Roger Jouet: A gyűjtő →
„Meg sem történt” – Bes Camaj versei →
