Halmai Tamás: Lelki-szellemi gyakorlat (versek, fölvezető gondolatsorral)*
*Műhelyünkben a közeljövőben napvilágot lát
Halmai Tamás Örömnek olaja rajtad (Bibliai haikuk)
című egyedülálló gyűjteménye.
A mustraközlés előtt megosztjuk olvasóinkkal
a szerző összefoglaló gondolatmenetét a könyv
keletkezéséről, lényegéről.
A Biblia az európai kultúra alapító okirata. Minden korszak újraolvassa, minden új gondolat viszonyul hozzá. Prófétai nézetből: „…így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott, ahová küldöttem” (Ézsaiás 55,11).
Kötetem – Károli Gáspár szerzőségéhez társulva – egy másik kultúrkör alaktanára fordítja át a teljes Bibliát (egy fejezet: egy haiku); a friss fókusz így vándor fényt deríthet a szakrális közlésrendre. Apokrif ötlettel játszik el ez a szándék: miképp hangoznának Isten szavai, ha történetesen japán szerzetesköltők örökítették volna meg a zsidó–keresztény léteseményeket.
A figyelmes olvasónak föltűnhet egy módszertani sajátosság: az anyag szinopszisszerű, sűrítő háromsorosokkal indul, de már Mózes második könyvében átveszi a szót a szentírási nyelv, a költői tervnél mind élőbbnek bizonyulván az eredeti stíluserély. Emellett az egyik bibliai könyvet ölelkező rímes szerkezetek tolmácsolják – hogy forma lényegítse át a mondottak sötét szépségét.
A kötet hol mondásokat emel ki, hol motívumokat szerkeszt egymás mellé. Eredendően irodalmi kísérlet, ugyanakkor például hittanári segédletként is forgatható: vajon három kurta sor elegendő-e, hogy a – mégoly ifjú – olvasó ráismerjen az eredeti igehelyre?…
Az Örömnek olaja rajtad 1189 haiku – de egyetlen lelki-szellemi gyakorlat; a befogadót is megszólító:
Világosságul
rendeltelek téged a
földnek széléig.
(ApCsel 13)
Angyal illeté
(Királyok első könyve)
1
Betakargatták
bár leplekkel, mégsem bírt
felmelegedni.
2
Ne szégyenítsd meg
orcámat. Cselekedjél
úgy, amint szólott.
3
Nem az én fiam.
Meg ne öljétek azt, mert
az az ő anyja.
4
És háromezer
példabeszédet szerze.
Szólott a fákról.
5
És cédrusfákat.
Tutajokra rakatván.
Drága köveket.
6
Beborítá a
Kérubokat aranynyal.
A szentek-szentjét.
7
A maga házát.
Egy házat a Faraó
leányának is.
8
A két kőtábla.
Ő lakoznék a ködben.
A te nevedért.
9
Áldozik vala.
Elvégezé a házat.
És hajókat is.
10
Boldogok a te
embereid, boldogok
a te szolgáid.
11
Feleségei
hétszáz királynéasszony,
háromszáz ágyas.
12
Ha nékik szolgálsz,
és jó szót adsz: mind éltig
szolgálnak néked.
13
És meghasadt az
oltár, és kiomlott a
hamu. Jel szerint.
14
Mint ahogy a nád
a vízben hányattatik,
Meghalt a gyermek.
15
Hadakozás volt.
Gonoszul cselekedék.
Bűnbe ejtette.
16
Ebek eszik meg.
És trónját elfoglalta.
Magára gyújtá.
17
Patak és hollók.
Míg az Úr esőt ád a
földnek színére.
18
És monda: Nincsen
semmi. És monda Illés:
Menj vissza hétszer.
19
Angyal illeté.
Egyél; mert erőd felett
való utad van.
20
De vívjunk csak meg
velök a síkon. Le nem
győzzük-é őket?
21
Add nékem a te
szőlődet, és érette
jobb szőlőt adok.
22
Három esztendő.
A hajók összetörtek.
Helyettes király.
Illusztráció: 本
Ezek is érdekelhetik!
Vitéz Ferenc: »Aranyos rigmusok« (versek) →
Iochom Zsolt: Hol volt, hol nincs →
Bozó Patrik: Társaságom (versek) →
