Hétvári Andrea: ESTE A TÓNÁL
A hullámok most furcsa rendben állnak,
halhát igyekszik napvilágra itt,
a vízben hagyta fagyott álmait,
nem a jövőnek él, csak a mának.
Az esti felhők furcsa rendben ülnek,
holt rigó az, nem dalolhat más,
nyilván közel az összeomlás,
a horizontok csöndben egyesülnek.
Felhívnálak véletlen egy percre,
de alkonyatkor éber volt az este,
mi eddig élt, már nincsvolt oltalom.
Múltja van? Vagy csak álomból nézi,
bárcsak egy pikkelyét fel tudnánk idézni,
s nem dörögne itt belül fájdalom.
Illusztráció: Cím nélkül
Ezek is érdekelhetik!
Pintér Ferenc: „Akkor a legszebb” (haikuk) →
Bánki Éva: Infinitív (versek) →
Kelemen Lajos: Karácsonyra →
