Papp Ákos: Holtsáv (versek)
*
Holtsáv
Mennyi ismerős arc
bolyong az erdőszélen,
azon a bizonyos holtsávon,
ahol a fák véres karjain
fészkelnek madársóhajok,
ahol temető roppan lépteim alatt
és avarba hullott életek
ölelkeznek gyertyafényben.
Csillaggá sötétült szellemek
szentjánosbogárként keringenek
a véresen nyíló égbolt alatt.
A hajnal megsebzi az erdőt,
a színpad lebomlik,
rebbenő függöny mögött
épülnek új díszletek.
Ébredező Duna-parti lámpák,
padon ásítozó történetek,
kávézaccból felkelő nap.
Az úton villamos nyargal
és az éjszaka összecsukódik
a rengeteg súlya alatt.
Legszebb álmaimban
Létem álmomban kicsordul,
lombos évszakokban kószál,
vadvirágos réten bolyong
szerelmes bogarak között.
Igét szór feltört ugarnak,
szikkadt felhőkből vizet fakaszt,
fényt fest rügyező hegyekre,
sziklára hullámzó hajat
és legszebb álmaimban
ölelésként csobog
kebled hegyvidékein,
keresve virágos csúcsokat.
Papp Ákos a 2023-as Cédrus-pályázat kiemelt szerzője
Illusztráció: Van Gogh
Ezek is érdekelhetik!
Simai Mihály: »ÉVSZÁM-MISZTIKA«, »TITOK, ÉJFÉL, KALAP stb.« (versek) →
Baka Györgyi: A hallgatag kerub (versek) →
Bánfai Zsolt: Levél önmagamhoz, Szobor (versek) →
