Rideg Zsófia: Istenanya ünnepe Indiában (Ramachandra Roddam versével)
Indiában idén október 15-től 24-ig tart az egyik legjelentősebb ünnep, a Sharada Navaratri. A Navaratri szó szerint „kilenc éjszakát” jelent. Ezt a kilenc éjszakát az újhold napját (Amavaszja) követő naptól számítják. Ez egy különleges időszak Devi számára, aki az isteninek a női természetét képviseli. Egy évben tizenkét kilencnapos időszak van, és ezek mindegyike a női istenség vagy Devi egy-egy aspektusára összpontosít. Ezt az október körüli Navaratrit tartják a legjelentősebbnek, mert ezt Sharadának, a tanulás istennőjének szentelik. Ramachandra Roddam alábbi verse e napokban született az Istenanya különböző minőségei előtti hódolatként. Ekként teszem én is közre itt fordításomat.
(Rideg Zsófia)
Ó Anya milyen bolond is vagyok én
Folyton felfelé fordítva fejem
Az égben kerestelek Téged
De most megmutattad nekem
Megmagyarázhatatlan jelenléted
A föld mélyében
Ó Anya Te vagy az
Aki az égbe küldöd parancsaidat
S azok mint sötét felhők jelennek meg
Baljósan mégis jóindulatúan
Időnként mint villámcsapás
Félelmetes mégis megvilágosító
Szavad
Amit az Égnek követni kell
S hogy lábadat szolgálja
Esőt kell ontania
Ó Anya
Valahányszor az élet feltöri a földet
A te parancsod dönt róla
Hogy vetemény
Vagy erdő lesz-e ott
Minden mi a talajból kihajt
a te Saktid[1] lenyomatát viseli
Éltesd ennek tudatát gyermeked szívében
Hogy mikor e földet taposom
Mint jámbor zarándok tegyem azt
A szent földön járva
Hadd emlékezzen elmém örökké hogy
Úrnőként laksz itt ó Dharitri[2]
Lecsillapítva a föld rengését
Hogy megállhassak helyemen
Vulkánkitöréseket indítasz el ó Vāhni[3]
Kiömlő tűzhullámokkal
Tisztítasz meg minden szemernyi tisztátlanságot
Elhamvasztod a tudatlanságot
Az érzelmek szökőárjával ó Chinmayi[4]
Újra és újra végigsöpörsz szívemen
Könnyeket fakasztasz
Melyek forrását nem értem
Lefutnak
Felszáradnak
Míg az akaratom
A szemlélés puszta kellékévé lesz
Hangomnak te adsz erőt ó Kāli[5]
Így a hangok miket dicsőítésed[6] közben kiadok
Csak a te Saktidat visszhangozzák
Átjárod elmémet ó Prajnānatmika[7]
A gondolatok melyek elmém talaján[8] keletkeznek
Díszítsék végtelenségedet
Ösztönözzenek a Te erődhöz méltó cselekvésre
Tudatom koronájában ó Chidvilāsini[9]
Lássam meg örök szépségedet
Így megérthetem
Hogy én is lelki energiád[10] egy hajtása vagyok csupán
Ami a te szent talajodban nő ki
Hadd ne felejtsem el soha az igazságot
Hogy akár egy fát
Akár egy erdőt
Az én lényemet sem hatja át más
Csak Te
————–
18-Oct-2023 ( Shāradiya )
Ramachandra Roddam
Fordította: Rideg Zsófia
Ramachandra Roddam költő, szádhaka (spirituális gyakorló).
Több mint 10 évig dolgozott a szociális fejlesztési ágazatban, különös tekintettel az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem területére. Jelenleg a Parvathy Baul által alapított Sanatan Siddhashramnak, az ősi bengáli Bául hagyomány központjának a munkatársa.
Első verseskötete, a Devi Bhakti Tarangini című kötet húsz angol nyelvű verset tartalmaz az Istenanyához. E kötet fordítása folyamatban van. Az itt közölt vers azonban abban még nem szerepel, egészen friss, most október 18-án a Shāradiya Navratri (őszi ünnep) idején született.
Jegyzetek
[1] Sakti (szanszkrit): a mindenséget átható, mindenütt jelen lévő energia
[2] Dharitri (szanszkrit): Földanya
[3] Vāhni (szanszkrit): a Tűz megtestesítője
[4] Chinmayi (szanszkrit): Örökké áldó
[5] Kāli (szanszkrit): a szanszkrit kal- szótő időt jelent, Káli nevét „az idő legyőzője” értelemben is használják
[6] Szanszkrit elnevezés: stuti
[7] Prajnānatmika (szanszkrit): a bölcsesség megtestesítője
[8] Szanszkrit elnevezés: csitta bhūmi
[9] Chidvilāsini (szanszkrit): aki a megnyilvánult világ titokzatosan boldogító játékát irányítja
[10] Szanszkrit elnevezés: csit-sakti
Illusztráció: Istenanya ünnepe Indiában…
Ezek is érdekelhetik!
Thomas Möhlmann versei →
André Maurois: Antoine de Saint-Exupéry →
Uladzimir Nyakljajeu: SZARHÁZI →
