Reök György Aba: Hozzászólás egy recenzióhoz*
*⇒Földeák Iván: Örökségünk (Lévai Katalin: Az örökhagyó.
A Reök család regénye [Kocsis Kiadó, 2023])
Alapvetően egyetértek a recenzióban foglaltakkal, a hozzászólásom inkább csak kiegészítés, hogy az olvasó a Reök családról teljesebb képet kapjon. Különös tekintettel arra, hogy Lévai Katalin regényében a családtörténet a szovjet megszállással ér véget, s a jobboldali Reök család további sorsa erősen függött attól, hogy a kommunista hatalomátvétel után melyik családtag hogyan viszonyult az új rendszerhez. Trianon és Reök Andor meggyilkolása a családot ért történelmi megpróbáltatásoknak csak a nyitánya volt.
A gyökerek:
A 18. században Magyarországra települő német kézműiparos család érkezésekor minden bizonnyal jelentős vagyonnal rendelkezett, és tisztelte mind a szakszerű, becsületes munkát, mind a magántulajdont. Ezt mutatja, hogy Stephan Röck a 19. sz. elején Pest belvárosában komoly ingatlant tudott vásárolni, ahol nem csak lakott a családjával, hanem szita és rostfonó műhelyt is nyitott, amiből aztán utódaival a híres Röck vasgyárat szorgos munkával kifejlesztették. Ők tehát az iparosodó polgári Magyarország oszlopos tagjai lettek. Testvére, Gottlieb Röck az asszimiláció más útját járta: ő a Forgách grófok mándoki uradalmának tiszttartói állását nyerte el. Gottlieb az akkori, már erjedő, s hamarosan reformeszméktől forrongó nemesi Magyarország közegébe illeszkedett be, s ezt neve magyaros átírásával (Reök Teofil) is kifejezésre juttatta. Fiait a rebellisnek számító eperjesi evangélikus kollégiumba íratta be, s nem hiába. István fia a pesti reformifjúság ismert tagja lett, a Nemzeti Kör, majd a Radical Kör jegyzője. 1848 áprilisában a Radical Kör képviseletében Teleki Lászlóval közösen írt petícióban követelte a Batthyány kormánytól, hogy a független Magyarország elleni külső támadás növekvő veszélye miatt rendelje el a magyar honvédség mielőbbi felállítását. Reök István nőtestvére, Cecília is megtette, amit megkövetelt a haza: Munkácsy Mihály édesanyja lett. A fia pedig, aki együtt nevelkedett Munkácsyval, Reök Iván szegedi vízmérnök, országgyűlési képviselő, a nagy árvíz után Szeged árvízvédelmének megteremtője és a szépséges Reök palota építtetője.
Ezek tehát a Reök család magyarságát és jobboldaliságát meghatározó és reprezentáló legalapvetőbb tények. Noha a család leszármazása során preferenciáiban, teljesítményében, értékrendjében világosan kirajzolódtak a főirányok, természetesen nem minden utód és rokon tartotta magát ezekhez. Ami nem csak az adott személy világnézetén, szellemi-erkölcsi viszonyulásán, érzés-és gondolatvilágán, egyéni látásmódján, ambícióin, hanem a mindenkori társadalmi körülményeken is múlott. Hiszen tudjuk, hogy sokakat pl. ingyen lakás juttatásával, magas pozícióval, kiemelt nyugdíjjal, külföldi utazási lehetőségekkel kenyerezett le, s tett hívévé a kommunista rendszer. Akadt olyan családtag is, akinek a baloldalisága annyira érthetetlen volt, hogy már-már eltévelyedésnek minősült. Családon belüli tartós, súlyos feszültség, háborúskodás azonban politikai vagy egyéb okokból sohasem volt. Ez a tolerancia is az örökség része.
A népes Reök családnak és rokonságnak is voltak tehát, s ma is vannak balra húzó tagjai. Néhányuk:
1. Reök Iván Erzsébet nevű húgának férje, Dirner Gusztáv nőgyógyász professzor a 20. sz. elején a feminista mozgalomban aktív szerepet vállalt.
2. Reök Iván másik húga, Ilona férjének, Zsilinszky Mihály történésznek az unokaöccse volt Bajcsy-Zsilinszky Endre. Ő ugyan a nemzeti gondolat harcos képviselője volt, de erőteljesen szembeszállt a nemzetiszocialista német befolyással, ezért a kommunisták piedesztálra emelték.
3. Reök Iván egyik fia, dr. Reök Iván sebészorvos esett legmesszebb a fájától. Ő az, akinek a magatartására az eltévelyedés szó leginkább ráillik. Már 1919-ben részt vett baloldali diákmegmozdulásokon, majd magas polcra jutó baloldali politikus lett a Rákosi időkben (az evangélikus egyház világi feje volt), miközben a saját családja felé egy mélyen vallásos, a családtagokhoz őszintén kötődő, becsületes ember képét mutatta. Ma sem világos, miképpen fért meg benne mindez.
4. Reök Lajos (Reök Iván nagybátyja) Gabriella nevű lányának dédunokája Eötvös Pál, hosszú időn át a Népszabadság főszerkesztője volt. Az Eötvös család nem tart kapcsolatot a Reök családdal.
5. Reök Iván Judit nevű unokájának (apám hugának) férje Ribári Ottó gégészprofesszor volt, aki ugyan aktívan nem politizált, de a kommunizmus évtizedeiben komoly karriert csinált (a budapesti Gégeklinika igazgatója lett), ehhez pedig igencsak jóban kellett lennie a regnáló baloldali hatalommal. A Ribári utódok nem tartják a kapcsolatot a Reök családdal.
6. Reök Iván egyik fia, Etele az elsőszülött fiát, Istvánt ifjúkori botlása miatt a családból kitagadta. Istvánnak ekkor a neve is megváltozott: Reök helyett Regős lett. Ennek következtében – érthető módon – erősen megbicsaklott a Reök családhoz és egyben a Reök identitáshoz való viszonya. Feltehetőleg a fiának a SZU-ban végzett tanulmányai és a házassága is elősegítették, hogy a Regős család baloldali lett. A legifjabb Regősök nem élnek Magyarországon, és nem is tudnak magyarul.
Mindazonáltal a család szellemi fejlődését és erkölcsi tartását meghatározó örökségként immár több mint 200 éve hagyományozódó nemzeti, konzervatív, keresztény Reök identitást ezek a szórványosan előforduló balos beütések nem ingatták meg. A Reök név viselése kötelez. Nem csupán a mai idősebb, hanem a legifjabb Reök generáció sem tagadta meg gyökereit, itthon élnek, hasznos tagjai a magyar társadalomnak, és híven tartják magukat a jobboldali értékekhez.
2023-09-06
Illusztráció: Hozzászólás egy recenzióhoz
Ezek is érdekelhetik!
Két könyvméltató (Oláh Tamás: Örökbe ékelődve, Baka Györgyi – Oláh Tamás: Keresztbe kötve. Ikerjelek) →
Halász Margit: Fahéj illatú szelek →
Ádám Tamás: „Isten öleléséből font széken” (Hajnal Éva „az a nap” című új könyvéről*) →
