Hegedűs Gyöngyi: [és arcuk borogatja a földet]
és arcuk borogatja a földet, és eső
nélkül fordul termőre, és kér
déseik nem billogaink, és nem
válaszok választottaik,
és hagyják végig látogatni al
világban saját alakjaink, és
bár nem hasonul, föld borogatta
arcunk újra hasznosul.
Sára és az ősz (H. Gy.)
Illusztráció: szerzői felvétel felhaszn.
Ezek is érdekelhetik!
Szederkényi Éva Kata versei* →
Takács Nándor: Az ősök hagyatéka (versek) →
Hegyi Botos Attila: Szikrázó habok. Ant’issa tűzkövei →
