Benyó Tamás: Egyszer valaki
Egyszer valaki magához ölelt,
de eltaszítottam.
Egyszer valaki elhívott
egy hosszú útra.
Egyszer valakit magamhoz öleltem,
de eltaszított.
Egyszer valakit elhívtam
egy hosszú útra.
Azóta hányjuk-vetjük egymást
egy feneketlen kút falán
felfelé kapaszkodva
Illusztráció: „Kútból”
Ezek is érdekelhetik!
Hegedűs Gyöngyi: der erste schnee das land befiel →
Takács Gergő: Csendes Viharok Tengerén →
Kirilla Teréz: Vállaira vette (versek) →
