Vörös Viktória: Madársimogató
Nyárilúd
hátán gyöngykörmű kezek
szürke gémen fut grafitszínű kéz
emu tollát érinti fekete kezed
Éjszakába hull az az érintés
Vele zárul pilla
vele dől a fű is
szálak – rostok – fürtök
szoboréj
szurokág
Találkozni ittben
rálelni a mostra
két éj zuhan össze
kettős katarakta
Illusztráció: S. Morrison: Nesting again III.
Ezek is érdekelhetik!
Pintér Ferenc: „Akkor a legszebb” (haikuk) →
Bánki Éva: Infinitív (versek) →
Kelemen Lajos: Karácsonyra →
