Vörös Viktória: Madársimogató
Nyárilúd
hátán gyöngykörmű kezek
szürke gémen fut grafitszínű kéz
emu tollát érinti fekete kezed
Éjszakába hull az az érintés
Vele zárul pilla
vele dől a fű is
szálak – rostok – fürtök
szoboréj
szurokág
Találkozni ittben
rálelni a mostra
két éj zuhan össze
kettős katarakta
Illusztráció: S. Morrison: Nesting again III.
Ezek is érdekelhetik!
Kirilla Teréz: Vállaira vette (versek) →
Ferenczfi János: Jól vagyok (versek) →
Horváth Szabolcs verseiből →
