Magyar Miklós: Hol tart ma a Notre-Dame újjáépítése?
•
Ez év március 10-én a Napút Online közölte egy cikkemet, amelyben írtam a párizsi Notre-Dame székesegyház porrá égett huszártornyának múltjáról és arról, hogy az eredetivel azonos tornyot építenek a helyébe. Négy évvel a tűzvész után a huszártorony szerkezetének megtervezéséről és kivitelezéséről lélegzetelállító videókban és tudósításokban számol be a francia sajtó. Ezeknek a dokumentumoknak alapján mutatom be a jelenlegi állapotokat.
•
2023. április 15-én, a huszártorony leégésének negyedik évfordulóján került sor a hatvanhat méter magas, hatszáz tonna masszív tölgyfából készülő huszártorony alapjainak elhelyezésére.
A huszártorony alapjai
Ezután 2023 márciusának végén, a torony talpazatát képező száztíz részt az azokat megmunkáló műhelyből elszállították az építkezés színhelyére. Ez a szerkezet biztosítja a torony szilárd alapjait. Európa legnagyobb, nyolcvan méteres daruival emelték a helyükre a súlyos tölgyfa gerendákat.
A huszártorony elemeinek helyükre emelése
Ezután következett a tartópillérek gondos összeszerelése.
A huszártorony készülő ácsolata
A katedrális helyreállításának belső munkálatai
Mint ismeretes, a tervek szerint 2024 decemberére tervezik a Notre-Dame rekonstrukciójának befejezését. Ettől az időtől nyitják meg újra a székesegyház kapuit a látogatók előtt. Ehhez természetesen a huszártorony újjáépítésével párhuzamosan a katedrális belsejében is el kell végezni a tűzvész által okozott károk helyreállítását. Ezekhez a munkálatokhoz a műemlékek helyreállításában jártas vállalkozások és restaurátorok tucatjait alkalmazták. Az első teendő egy monumentális beltéri állványzat megépítése volt.
A belső állványzat
A katedrális boltíveinek rekonstruálása
Egy hat ívből álló boltív a ráomló huszártorony terhe alatt beszakadt, a lángok pedig meggyengítették a falakat. Ezért nagy mennyiségű követ kellett pótolni. Oise megye kőbányájából nyertek ki ezer köbméternyi követ. 2023 februárjában kőfaragó műhelyekben új elemeket készítettek, amiket a Szajnán szállítottak a helyszínre.
A beszakadt boltív
A katedrális előtt is létesítettek egy munkaterületet, ahol kőszobrászok a helyszínen restaurálták a megsérült elemeket építészek és archeológusok felügyelete mellett. Ezek a munkálatok azt a módszert követték, amelyet a középkorban a katedrális építésénél alkalmaztak, és amit Viollet-le-Duc átvett a 19. században a Notre-Dame restaurálásakor.
Helyszíni kőfaragók a középkorban és 2022-ben
A beomlott boltíven kívül egyéb károk is keletkeztek a Notre-Dame szerkezetében. A romok eltakarítása után a szakemberek tüzetesen megvizsgálták a katedrálist, és megállapították, hogy a huszártorony összeomlása és a rendkívüli hő valamint a tűzoltók fecskendőinek vízsugarai meggyengítették a sok évszázados köveket. A boltívek helyreállításának első fázisában 2020-2021 során milliméter pontossággal megalkotott faszerkezeteket helyeztek a boltívek alá.
Ácsszerkezet a boltozatok megerősítéséhez
A Notre-Dame „lelke”, a Nagy Orgona
A katedrálisban már 1198-óta létezik orgona. 1403-ban a mai remekmű helyén Frédéric Schamnabantz orgona manufaktúrája egy nagy, gótikus orgonát épített. Ez a középkori orgona kivételesen hosszú életű volt. Három évszázadon át szólt, egészen 1730-ban bekövetkezett elbontásáig. 1730 és 1733 között François Thierry alkotta meg „a Notre-Dame”lelkét, amely azóta több módosítással, de változatlan formában szolgált miséken és hangversenyeken egészen az 1919-es tűzvészig.
A Notre-Dame orgonája és játékasztala a tűzvész előtt
A tűzvész utáni napokban a francia sajtó beszámolt arról, hogy az orgona nem sérült meg, és a tűzoltók fecskendőinek vízsugarai sem károsították. Ugyanakkor a felszálló ólompor belepte a hangszert, ami módosította a sípok hangját. Ezért kell teljesen átvizsgálni.
Munkálatok az orgonán
A Notre-Dame fali képeinek restaurálása
2020 szeptembere és 2021 áprilisa között a katedrális két legjobban megrongálódott kápolnáját megtisztították a portól és füstszennyeződéstől és restaurálták. Az egyik a Saint-Ferdinand kápolna, amelyben a mennyezetre festett csillagos égbolt az egyik legszebb részlet. A másik a Notre-Dame de Guadalupe kápolna. Utoljára mindkettőt Viollet-le-Duc restaurálta a 19. században, így azóta a tűzvésztől függetlenül is rászorult már egy felújításra. A munkálatok rendkívüli precizitást igényeltek, mígnem minden szennyeződést megszüntettek és újra látni lehet a falak és a festmények eredeti színeit.
A Saint-Ferdinand kápolna restaurálása
Notre-Dame de Guadalupe kápolna restaurátorai egy váratlan és jelentős felfedezést tettek. A boltozaton a középkorban festett aranyozott liliomokat találtak, amelyekről a művészettörténészeknek eddig nem volt tudomásuk.
A most felfedezett liliomok
Az üvegablakok restaurálása
A Notre-Dame-ot hatalmas üvegfelület díszíti. A tűzvész után a médiákban elterjedt, hogy a katedrális három nagy rózsaablaka a forróság miatt szétrobbant. Ez a hír szerencsére hamisnak bizonyult. A XII és XIII. században alkotott St. Denis, az északi és a Déli rózsaablakok, a kereszténység legnagyobb remekművei megmenekültek a tűzvésztől. A székesegyház ablakai a gótikus művészet kimagasló alkotásai. Közel ezer négyzetmétert tesznek ki. Egyesek a középkorból, mások későbbi századokból valók. A tűzvész után a Notre-Dame szóvivője mindenki nagy megkönnyebbülésére kijelentette, hogy a kevésbé fontos, 19. századbeli ablakok sérültek meg, a középkori remekművek a csodával határos módon megmenekültek.
A Notre-Dame rekonstrukciójának egyik első fázisában az üvegablakok megtisztítására került sor. A porral és füsttel szennyezett ablakokat részben a helyszínen, részben nyolc mester műhelyében végezték el.
A legszebb rózsaablak
A nyugati rózsaablak egyedülálló valamennyi Francia katedrális rózsaablakai között.
A nyugati rózsaablak kívülről és belülről
A 9,6 méter átmérőjű, 1220-1230 között megalkotott nyugati rózsaablak huszonnégy tablót tartalmaz, amelyek négy körben helyezkednek el. A tizenkét apostol mellett Franciaország mártír szentjei is láthatók, mint Szent Dénes, Párizs első püspöke. Középen Szűz Mária, karján a gyermek Jézussal.
Szűz Mária a gyermek Jézussal
Az első, a központ közelében lévő körben tizenkét személy helyezkedik el, de nem viselik magukon az apostolok jegyeit. A művészettörténészek szerint Izrael tizenkét törzsét szimbolizálják.
A Nyugati rózsaablak (részlet)
A rózsaablak felső része a bűnöket és az erényeket ábrázolja párokban.
A bűn és az erény allegóriái nemcsak az üvegablakokon, de a Notre-Dame középső kapuja, a Királykapu jobb és bal oldalán is láthatók. Az alkotók huszonnégy domborművet faragtak ki két sorban.
A Királykapu a Bűn és az Erény allegóriáival
A csillagjegyek a rózsaablak alsó körében helyezkednek el.
A bika jegye
Meglepő leletek a rekonstrukció során
A templomokban és a katedrálisokban a középkortól kezdve szokás volt kiemelkedő személyiségek koporsóját elhelyezni. A legelőkelőbbek az oltár közelében kaptak helyet. Viollet-le-Duc a Notre-Dame rekonstrukciója alkalmával több érsek ólomkoporsóját tárta fel. A 2019-es tűzvész után a 2022. április 2 és 8. között végzett feltárások során is több szarkofág került elő, ám egy különösen érdekes és jelentős. Antoine de la Porte (1627-1710) ólomkoporsójáról van szó. A jómódú kanonok anyagilag támogatta a Notre-Dame-ot. A koporsóra elhelyezték az őt ábrázoló medálokat is.
Az ólomkoporsó és egy medál
Egy középkori karzat maradványai
Az 1230 körül épített monumentális karzatot, amelyet a papok számára fenntartott szentély és a hívők számára biztosított templomhajó elválasztására építettek, a 18. század elején lebontották. Ebből a díszesen faragott remekműből ma már csak azok a Louvre-ban őrzött darabok maradtak fenn, amiket Viollet-le-Duc feltárt. Most, a tűzvész után több száz darab követ találtak a karzatból. A most talált leletek rendkívül értékesek.
A 13. századi karzat maradványi és egy fej a karzat díszítéséből
A párizsi Notre-Dame, az első „Vaslady’
2023. március 15-én jelent meg a Libération című lapban egy tanulmány a fenti címmel. Ebben a katedrális építésének egyik újdonságára mutat rá Maxime L’Héritier, nevezetesen, hogy a katedrális építésénél ezernél több vaspántot alkalmaztak. Ezeknek a mérete 25-50 centméteres. A főhajó falait, az oszlopokat és egyéb elemeket erősítik. Maxime L’Héritier rámutat arra, hogy jóllehet már az ókorban is használtak vaspántokat az építkezéseknél, egy gótikus katedrálisban ez az első kiterjedt alkalmazása a módszernek.
Vaspántok a Notre-Dame falaiban
A Notre-Dame székesegyház teljes rekonstrukciójának befejezését 2024 decemberére tervezik. Emmanuel Macron köztársasági elnök kijelentette, hogy szívügyének tekinti a határidő betartását. A nagyközönség számára a hivatalos megnyitót 2024. december 8-ra tűzték ki.
Illusztráció: Notre-Dame 3D BIM md.
Ezek is érdekelhetik!
Szili István: Kavicsok és történetek. Egy nem mindennapi gyűjtemény képeskönyve* →
Hegyi Botos Attila: A tisztaság fűziszfüzére, avagy egy mondat termodinamikája (képletvers) →
Tóth Kálmán: A paraszti szőlőművelés a Drávaszögben →
