Szvetla Kjoszeva Március 3. Díjas!
*
Bulgária nemzeti ünnepén a Bolgár Országos Önkormányzat alapította Március 3. Díjjal ismerték el Szvetla Kjoszevának a bolgár oktatáshoz és kultúrához való hozzájárulását és termékeny fordítói tevékenységét.
Gratulálunk!
Kjoszeva a magyar irodalom legjelentősebb fordítója – ihletett-pontos tolmácsolásainak művészi színvonala és az általa interpretált művek-könyvek száma alapján egyaránt. Több mint harminc kötet mögötte eddig; neki köszönhető, hogy a bolgár olvasó megszerethette többek között Beney Zsuzsa, Bodor Ádám, Esterházy Péter, Füst Milán, Hamvas Béla, Jókai Anna, Juhász Ferenc, Kertész Imre, Kiss Anna, Krasznahorkai László, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Rakovszky Zsuzsa, Spíró György alkotóművészetét.
A negyven éve Magyarországon élő alkotó bolgárul író költő is. Csokrot nyújtunk át szeretettel magyarra fordított verseiből.
*
Szvetla Kjoszeva verseiből…
Körforgás
Elsápadnak a színek sorra,
lassan megcsöndesül az őszvilág.
Arcom szél paskolja pirosra,
a reggel a hűvöst felölti már.
Nem dől össze, nem a világ, nem,
vágyak, bosszúk tábortüze se gyúl,
Íme, a levelek a fűben
Hallgatják a földet és alkonyul.
A csönd tonnái alatt nyögve
köröz, köröz az üres ég
madarak nélkül; mert örökre
elsuhogtak múltjuk fölé.
Fordította: Utassy József
Utazás
Az ismeretlen városban
Láthatatlanul
Középkori teret
Szel át árnyékom
Századokra tőlem
Messzeségben
Szalmaszálon két madonna
Kortyra korty
Kisdedek visítanak jászolban
Keréken
Magányos nőstény
Kocsmárosné
Kávét hoz ki kannában nékem
Századokat számol
Hangos szóval a harang
Gyönyörű súlytalanság (talán szerelem?)
Mécs piros gyertyái
Oldják
Hűvösét a dómnak
Messze vagyok
Messze az
Elkövetkezendő őszben
Újabb városig.
(Szeged, 1996 júliusa)
Fordította: Szondi György
Megfoghatatlan
… mennyi nap múlik el valósulatlan
… mennyi szó ajkunkra feltolulatlan
… mennyi félénkség verdes a tavaszváró
nedvektől súlyosuló ágakban széjjel.
Valamire mind csak készületlenek vagyunk,
valami mind csak váratlan ér bennünket,
valamit mind csak elmulasztottunk a sietésben,
valami mind csak büntetlen marad.
Megint ez a tavaszi vacogás,
eső, hirtelen napsütések és fáradtság…
… mennyi tél hal meg hótalanul
… mennyi jég a folyókon tolul
Megvárom-e én valaha hőségedet?
Szondi György fordítása
A »Безмълвни листи« két műfordítása
Безмълвни листи
стелят паважа,
сухи и чисти
в лятната жажда;
парват косите,
рамото тръпно,
в дланите свити
хрусват безкръвно.
Пленници в есен –
дни неизбежни –
чезнеща песен,
съмнения скрежни;
стаени облаци,
бягащо лято,
спрели са птици
в очакване свято.
Szótlan levelek
a macskakövön,
tiszták, melegek,
dől a fényözön;
hevítik hajam,
vállam remeg, süt,
ragyog nyakamban
vértelen testük.
Foglyok az őszben –
végzetes napok –
dal, eltűnőben,
gyanakvás vacog,
felhők menekülnek,
aszaló nyár van,
madárnép ül szent
várakozásban.
Fordította: Utassy József
Néma levelek
utak porában,
aszott mind, pereg
nyárnak szomjában,
hajat perzselnek,
reszkető vállat,
ököltenyérben
vértelen fájnak.
Foglyai ősznek –
szűkölő napok –
tűnő, rőt ének,
kétlő dérdacok,
csöndülő felhők
inaló nyárban,
madarak, sejlők
szent várakozásban.
Fordította: Szondi György
Kesernyés naptűz,
hamvadnak a szavak,
aranyvesszők sötétülnek.
Hűlő
kezek parázslanak szét,
hanyatlanak.
Hiányzó esték
szüremkednek,
talp
az alkonyatban
őket nem érte.
Lélek,
mily távoli ekhó,
kései délünkön
lélek
lejt-e tűztáncot…
Fordította: Szondi György
Miként a fák, gondosan fölneveljük
a virágtól gyümölcsig duzzadt érzéseket:
a gyűlöletet, szeretetet, vágyat és esztelenséget.
Fölneveljük. Gömbölyödnek lassan.
Telítődnek fanyar édességgel, midőn
félig aléltan sietnek már a föld felé.
A fák megfeszítik ágaikat,
s a levelek hullnak, hullanak
menthetetlenül…
A csönd száműzött világa,
a jelenlétekkel zsúfolt
(arcunkon átsuhannak –
hívatlanok),
öleli át gyorsuló napunkat.
A pohár mélyén kialszik
a tiszavirágok
félbemaradt évszázada.
Túlharsogja a tücsök a sötétséget,
amely megülepedett
kiszáradt torkunkban.
A szakadékból, hol a
csillagok élnek,
az örökkévalóság nyelvét öltögeti.
Fordította: Utassy József
Illusztráció: fh. fotó forrása: Malko Teatro
