Benyó Tamás: Predesztináció, Bújócska (versek)
•
Predesztináció
Örök –
Kerékbe tört vágyak
a szűk horizonton
Örök –
Hanyag pillanatok
kusza láncolata
Örök –
Intő kéz a törvény
kis repedésein
Örök –
Felszentelt tébolyda
gyönyörbe rekesztve
Örök –
bíborba öltözött
csontok éneke
messzi galaxisok
kereszttüzében
Bújócska
Szembekötősdit játszunk
S hogy ki az,
kire rátalálunk végül?
Talán egymásra,
talán önmagunkra,
vagy épp senkire.
Majd, mikor lefoszlik
szemünkről a kötés,
akkor és csakis akkor
meglátjuk
a fény zuhatagán át,
mint kapaszkodik
egy vézna féreglyuk
erőnek erejével
a mélyűr
távoli végeibe,
magába szívva
a már és a még
szolgai mozzanatait
az újrakezdés
reményének
szolid ígéretében.
Illusztráció: Két vers
Ezek is érdekelhetik!
Pintér Ferenc: „Akkor a legszebb” (haikuk) →
Bánki Éva: Infinitív (versek) →
Kelemen Lajos: Karácsonyra →
