Nagy László Bálint: Vadász Endre ex librise Békés Italának
A vészkorszakban elhunyt festőművész reflexiója a Gondolatiskola születéséről
•
A kutatásban nyújtott segítségért szeretnék köszönetet mondani Békés Italának.
Vadász Endre: Itala könyve – Ex libris Békés Italának (1935).
In: Békés Itala: Hogyan lettem senki (Budapest, 1993, Aqua Kiadó. 31. o.)
– Közzétéve Békés Itala engedélyével.
Az 1944. június 3-án a gödöllői munkaszolgálatos táborban a feleségével együtt öngyilkosságot elkövető festő- és grafikusművész, Vadász Endre közeli barátságban állt Békés Istvánnal és a családjával. Az író-színházvezető Békés István – miként Vasné dr. Tóth Kornélia kutatásai bizonyítják – a képzőművészet, a grafika terén is jelentős tevékenységet végzett: egyrészt ex librisek gyűjtőjeként, másrészt a debreceni grafikusokat és műgyűjtőket összefogó, 1935-ben alakult Ajtósi Dürer Céh alapító titkáraként. [1] Békés István és Vadász Endre művészi együttműködése már szép eredményekre tekintett vissza, amikor a képzőművész elkészítette a polihisztor egyik lánya, az akkor 8 éves Békés Itala számára az Itala könyve c. ex librisét. [2] A grafika kultúrtörténeti jelentősége, hogy a színésznő által létrehozott reformpedagógiai stúdió, a gyermekek és tizenévesek mentorálásában 1992 és 2005 között eredményesen működő Gondolatiskola „kezdeti mag”-ját, születése pillanatát ragadja meg.
Békés István és Vadász Endre „a Pénznélküli Zseb nagy korszakában”
A színházi világban az akkor debreceni színházigazgató Horváth Árpád és a felesége, Neményi Lili köréhez tartozó Békés István, az említett teátrum társigazgatója a helyi képzőművészet mecenatúrájának kiépítése terén is fontos feladatot vállalt. Érdeklődésének és tevékenységének homlokterébe a képzőművészet egyik sajátos ága, a grafika került, amely a sokszorosítás és – mint kiadványok illusztrációjaként ún. „alkalmazott grafika” – a könyvnyomtatás révén szorosan összekapcsolódott a nyomdai kultúrával.
Békés István maga köré tömörítette a Debrecenben élő grafikusokat, így jött létre az Ajtósi Dürer Céh. A mecenatúra megteremtését és kiszélesítését célul kitűző művészkollektíva születéséről a következőképpen írt:
„Különös sors, hogy Debrecenben bontakoztak ki a két legkultiváltabb grafikai eljárás, a fametszet és a rézkarc európai viszonylatban is az elsők között álló művészei: G. Szabó Kálmán [3] és Vadász Endre, rajtuk kívül pedig egész sora a tehetséges, magas színvonalú és nagy tudású grafikusoknak, mint Berki Irma, Bánszki Tamás, Menyhárt József, Nagy Ferenc, Nagy Sándor János, Oláh István, a grafikai eljárások nagymestere, Sennyei Oláh István és a Pestről idekerült kitűnő Petry Béla. Így aztán természetes, hogy mikor egész Európában, a közeli években, újra felerősödött az ex libris és a kisgrafika gyűjtése, végül egymásra találtak művészek és műbarátok Debrecenben is, ahol annyira megvolt tradíció és lehetőség a grafikusművészet megbecsülésére és terjesztésére.” [4]
Vadász Endre 1976-os debreceni, Déri Múzeumban tartott emlékkiállítása kapcsán is hangsúlyozta Békés István, hogy Vadász és Gáborjáni Szabó Kálmán „munkássága indította el a grafikakedvelők debreceni körének: az Ajtósi Dürer Céhnek megalapítását, amely … az alföldi nagyvárost néhány évre afféle nemzetközi grafikai központtá avatta.” [5] A mecenatúra eredményességére vonatkozóan Szegi Pálné Markos Erzsébet a Vadász Endréről 1961-ben megjelent összegzésében Békés István összegzését idézi: „ez a könnyedebb szólamú, keresetlen és közvetlen előadású, de ízig-vérig modem piktúra és grafika az emberek százait változtatta érdeklődővé és vevőket faragott a Pénznélküli Zseb nagy korszakában.” [6]
Vadász Endre. In: Hajdú-Bihari Napló
XXXIII. évf. 307. sz. 1976. XII. 29. 5. o.
Békés István és a felesége, a némafilmek főszerepeit játszó olasz színésznő, Rita Furlani, ill. Vadász Endre és neje, Valentin Györgyi barátsága 1932-ben a bajai Sugovica fürdőhelyen tett közös kirándulásuk alkalmával mélyült el. A kikapcsolódás mellett a művészetre is jutott idő. Békés István elismeréssel emlékezett vissza, Vadász „hogyan teremtett nyári vakációra ideiglenes műhelyt maga köré.” [7] Hamarosan közös alkotással is jelentkeztek: Békés István: Vihar az erdőben c. elbeszélő költeménye 1933-ban Vadász fametszeteivel illusztrálva jelent meg. 1935-ben került a közönség elé Vadász Endre: Tíz rézkarc exlibris c. sorozata Békés István kiadásában, a debreceni Officina nyomda gondozásában.
A debreceni grafikapártolók történetének fontos állomásaként 1935 májusában elindult a Magyar Exlibris c. folyóirat, Nagy József szerkesztésében. Békés István a szervezet titkáraként oroszlánrészt vállalt 1935 decemberében az Ajtósi Dürer Céh első önálló kiállítása rendezésében a debreceni Déri Múzeumban, saját tulajdonú Kozma Lajos ex libriseit is a tárlat rendelkezésére bocsátva. A polihisztor számos grafikai tárgyú írást jegyzett a Magyar Exlibris c. folyóiratban és az Ajtósi Dürer Céh kiadványaiban. [8]
Vadász Endre: Tisza-part. In: Művészet II.évf. 3.sz. 1961.III. 12.
A grafikai mecenatúra figyelemre méltó kibontakozását a zsidótörvények és a holokauszt akadályozták meg…
A vészkorszakot túlélő Békés-család [9] számára fontos Vadász Endre emlékének ápolása. Vadász első átfogó életmű-kiállítására a halálát követően három évtizeddel került sor a debreceni Déri Múzeumban, Sz. Kürti Katalin rendezésében. A tárlatot 1976. december 21-én Békés István nyitotta meg, beszédében felelevenítve személyes emlékeit és művészi együttműködésük fontos állomásait. [10] (Az MNG 1982 októberében, Békés István halálát követően fél évvel rendezte meg Vadász Endre emlékkiállítását…)
Békés István beszéde a Vadász-emlékkiállítás megnyitásán a debreceni Déri Múzeumban.
In: Hajdú-Bihari Napló XXXIII. évf. 307. sz. 1976. XII. 29. 5. o.;
A Vadász-emlékkiállítás megnyitása. In: Hajdú-Bihari Napló. XXXIII. évf. 302.sz. 1976. XII. 22. 1. o.
A debreceni kiállításmegnyitón elhangzott emlékezését Békés István hamarosan átdolgozta a Kritika c. folyóirat számára. Itt kitért a Vadász-életmű viszonylagos – tágabb kontextusában a Rákosi- és a Kádár-rendszer emlékezetpolitikája által determinált [11] – feledésbe merülésének problematikájára is:
„Századunk második negyedének egyik legkiválóbb, világszerte ismert grafikusművésze és jeles festője kétszer halt meg. Először, amikor 1944 júniusában a fasizmus rémségei a halálba kergették, másodszor, amikor az elmúlt három évtized során a felelőtlen feledés törölte nevét a hazai grafikai művészet lajstromából.
Vadász Endre életének fizikai vége egy felőrölt idegzetű, reménytelenségbe taszított ember jóvátehetetlen önpusztítása volt. Utóéletének fájdalmas hiányát: kiiktatását a magyar képzőművészet állagából pedig bízvást nevezhetjük kulturális javaink értelmetlen-érthetetlen, de még jóvátehető elhanyagolásának. … korunk magyar rajzművészetének a hatvanas és hetvenes években tág időskálával és ranglistával szerkesztett, vaskos albumaiba Vadász Endrének egyetlen lapja sem került be. …
Munkásságát, különös rézkarcoló-művészetét, amelynek hatása korunk grafikai irányzatainak számos sávjában felismerhető, akkor lehetne érzékelhetően elemezni, ha életművét ismernék. Ismeretlenségbe süllyedt képzőművészeti alkotások szóba idézése végső soron meddő nekromantia. [12] Az értékelést, a méltatást a művek feltámadásának kell megelőznie.”
Magyarázatot igényel Vadász Endre nemzetközi elismertsége, amelyet Békés István részletesen megvilágított:
„hazai bemutatkozásai mellett elragadó rézkarclapjai Venezia, Chicago, Cleveland, Oslo, Monza grafikai seregszemléin is feltűntek. A húszas évek végétől a harmincas évek végéig Vadász Endre a magyarországi sikereken túl nemzetközi rangot, sőt népszerűséget küzdött ki magának – exlibriseiért, alkalmi lapjaiért a legigényesebb külföldi kisgrafikagyűjtők versengtek.”
Békés István a közeli barát szemszögéből mutatott rá, Vadász művészete Debrecenben teljesedett ki:
„Vadász Endre bölcsőjét Szegeden ringatták, de sorsának rendeléséből művészeti alkata debreceni fogantatású. Mint e folyamat szemtanúja, állíthatom, hogy … ebben a városban talált magára. A környezet, a légkör, amely körülvette, nemcsak serkentette képességei kibontakozását, hanem tény, hogy tragikusan rövid alkotóéletének legnemesebb termését jószerint a debreceni hét-nyolc év alatt érlelte meg és takarította be. … művészete kiteljesedésével hajszálfinom, mesteri rajzolatú rézkarcainak, s előbb élénk, majd a szürke-fehérig tompuló színskálájú vásznainak túlnyomórészt népi tematikája semmiképpen sem véletlen. A városvégi ténfergők, a dunai hajósok, a csendes kertészkedők, a vándorköszörűsök, a kiscirkuszok ügyeskedői és bámészkodói, a serény favágók, a ballagó vadászok, a bajai, mohácsi sokac lányok, a szürke jégen, szürke ég alatt, szürke levegőben sikló korcsolyázók – „a vonalak szerelmesének”, a grafikai technikák tökéletes tudorának belső világáról, mély emberségéről vallanak. Emberközelség és emberismeret: ezt mutatja számtalan exlibrisének, alkalmi grafikájának szélsőségesen változatos tárgykörébe való próteuszi beleélő-beleérző képessége is. Vadász Endre számára a kisgrafika-megrendelő: modell. Könyvjegyeinek, üdvözlő lapjainak java szellemi és társadalmi portré.”
A képzőművész és a felesége tragikus haláláról következőképpen emlékezett meg Békés István:
„alkotói tisztaságához mindvégig hű maradt. Amíg karcolni, metszeni, festeni hagyták – alkotott. Alkotott, amíg a fasizmus fenevada maga alá nem teperte. Munkatáborba parancsolva, 1944 tavaszán, feleségével megbeszélték, hogy ha az asszonyt elhurcolják, mindketten végeznek magukkal. Félelmetes fogadalmukat megtartották.” [13]
Vadász Endre: Itala könyve – a Gondolatiskola születése
Békés Itala a Hogyan lettem senki c. könyvében tette közzé a Vadász Endre által személyesen neki készített ex librist. [14] Az Itala könyve c. alkotás a 8 éves kislány belső világa, a saját maga számára létrehozott „gondolatiskola” képi reprezentációja.
Később a Gondolatiskola gyermekek és tizenévesek számára megvalósított pedagógiai koncepció lett, erről a Hogyan lettem senki három kiadásából [15] és jelen sorok szerzőjének a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület XXIV. PhD Konferencia-kötetében megjelent tanulmányából lehet átfogó képet kapni. [16]
A kezdeti motivációról, az elnevezés születéséről Békés Itala a Köznevelés számára adott interjújában így vallott:
„A Gondolatiskola egy gyerekkori élményemből származik. Egyáltalán nem tanultam, és esténként mindig a magam gondolatiskolájába jártam. A Hogyan lettem senki? című könyvemben részletesen leírom a gyerekkoromat. A Gondolatiskola lényege, hogy a gyerekek maguk jöjjenek rá a dolgokra. Minden a gondolkodásból, illetve a mozgásból indul ki. Fontos a mozgás fejlesztése. A gátlások nagy része is abból származik, hogy a gyerek nem ura a testének, tehát fel kell szabadítani a testet. A diszkóban is sokszor látni, hogy görcsösen mozognak. Gátlástalanul táncolnak – gátlásosán. Nem tudják elengedni magukat. A mozgást, a zenét, a beszédet, a gondolkodást, a pszichét szeretném összekapcsolni.” [17]
A Hogyan lettem senki c. könyvében Békés Itala leírja, hogyan találta ki az akkori iskolarendszerben a helyét nem találó kislányként alternatív, szabad asszociációkon alapuló „önoktatási” koncepcióját. Az idézetben az édesapa Békés István mellett a nővére, a fiatalon elhunyt színésznő Békés Rita és az ikertestvére. a rendezőként korszakos életművet alkotó Békés András is feltűnik:
„Nem érdekelt a tanulás, csak a játék! Aludtam a könyvek mellett. Azért is aggódtak miattam, mert míg a másik két testvérem szorgalmasan tanult és művelődött, én még csak „A három kismalac”-ot, meg a „Dugó Dani titkos úton”-t olvastam, de ezeket sem végig.
Bandi meg Rituka vacsora után azt játszották apukával, hogy melyik vármegyének mi a székhelye. Engem ez nem érdekelt, inkább a képzeletvilágomban jártam.
A Dugó Daniban egy képet néztem, amelyen egy turbános indus, kezét a szeme elé téve, a távolba néz. A kép alá ez volt írva: „Kalinga csak vár.” Én is vártam. Aztán többször elolvastam a képaláírást, és a könyvet a párnám alá téve képzelődtem: „Mért néz a távolba?” „Mit lát?” – „Ki az a Kalinga?”
Úgy éreztem, mintha a fejemben minden kérdésre megválaszolt volna valaki. És ezt elneveztem „gondolatiskolának”. …
Ha valamit nem tudtam a „gondolatiskolám” sugallatára, ujjammal bizonyos jeleket firkáltam a homlokomra, amikről megjegyeztem a szavakat. Amikor már nem fértek a homlokomra, az előttem ülő gyerek hátára rajzoltam, s mikor az is betelt, ceruzával papírra firkáltam. A tanító néni azt hitte, hogy puskázom. Nagy bajban volt, mert a papíron csak ákombákomokat látott, amiket csak én tudtam elolvasni, mert Ő nem járt a „gondolatiskolába”.” [18]
Vadász Endre nagy fokú empátiával helyezte magát bele a kislány szemszögébe és ebből különleges műalkotás született. Egy ember életpályájának kezdeti állomását ábrázolja, amely később a „senkivé válás” útján az énközpontúságból való kiszakadással, a lemondással, a másik ember felé fordulással és a most megélésével a személyisége kiteljesedéséhez vezetett…
Életképek a Gondolatiskolából. A fényképek Békés Itala tulajdonai, közzétéve az engedélyével.
A Gondolatiskola Fehér András zenéjével bemutatott Makk Marci előadásából. A fényképek Békés Itala tulajdonai, közzétéve az engedélyével.
Jegyzetek
[1] Vasné dr. Tóth Kornélia: Híres gyűjtők könyvjegyei az Országos Széchényi Könyvtárban. Békés István (1900-1982). In: Kisgrafika. LXI. évf. 2022/1. sz. 4-5. o. és
https://epa.oszk.hu/03400/03468/00072/pdf/EPA03468_kisgrafika_2022_1.pdf#page=4 ;
Vasné dr. Tóth Kornélia: Békés István – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 4. rész. In:
https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2020/12/01/bekes_istvan_ex_libris_gyujtok_gyujtemenyek_4_resz .
[2] Vadász Endre: Itala könyve – Ex libris Békés Italának (1935). In: Békés Itala: Hogyan lettem senki. Budapest, 1993, Aqua Kiadó. 31. o.
[3] Gáborjáni Szabó Kálmán
[4] Békés István: Az Ajtósi Dürer Céh keletkezése és feladatai. In: Magyar Exlibris, II. évf., 1936/1. sz. 17-21. o. (18–19. o.)
[5] Békés István: Vadász Endre emlékkiállítása. In: Kritika VI. évf. 4. sz. 1977. IV. 25-26. o
[6] Szegi Pálné Markos Erzsébet: Vadász Endre (1901-1944). In: Művészet. II. évf. 3.sz. 1961. III. 12-14. o.
[7] Sz. E.: „Vérbeli grafikus volt – Emlékek, vélemények Vadász Endréről. (Békés István, Félegyházi László, Sz. Kürti Katalin). In: Hajdú-Bihari Napló. XXXIII. évf. 307. sz. 1976. XII. 29. 5 .o.
[8] Vasné dr. Tóth Kornélia: Híres gyűjtők könyvjegyei az Országos Széchényi Könyvtárban. Békés István (1900-1982). In: Kisgrafika. LXI. évf. 2022/1. sz. 4-5. o. és
https://epa.oszk.hu/03400/03468/00072/pdf/EPA03468_kisgrafika_2022_1.pdf#page=4 ;
Vasné dr. Tóth Kornélia: Békés István – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 4. rész. In:
https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2020/12/01/bekes_istvan_ex_libris_gyujtok_gyujtemenyek_4_resz .
[9] Békés Itala: Hogyan lettem senki. Budapest, 1993, Aqua Kiadó. 34., 63-66. o.
[10] Megnyitották a Vadász Endre emlékkiállítást a Déri Múzeumban. In: Hajdú-Bihari Napló. XXXIII. évf. 302. sz. 1976. XII. 22. 1. o.; Sz. E.: „Vérbeli grafikus volt – Emlékek, vélemények Vadász Endréről. (Békés István, Félegyházi László, Sz. Kürti Katalin). In: Hajdú-Bihari Napló. XXXIII. évf. 307. sz. 1976. XII. 29. 5 .o.
[11] Véri Dániel: Commissioned Memory: Official Representations of the Holocaust in Hungarian Art (1955–1965). In: Growing in the Shadow of Antifascism. Remembering the Holocaust in Communist Eastern Europe. Edited by Kata Bohus, Peter Hallama and Stephan Stach. Budapest – New York, 2022, Central European University Press. p. 175-206.
[12] halottidézés
[13] Békés István: Vadász Endre emlékkiállítása. In: Kritika VI. évf. 4. sz. 1977. IV. 25-26. o
[14] Vadász Endre: Itala könyve – Ex libris Békés Italának (1935). In: Békés Itala: Hogyan lettem senki. Budapest, 1993, Aqua Kiadó. 31. o.
[15] Békés Itala: Hogyan lettem senki. Budapest, 1993, Aqua Kiadó; Békés Itala: Hogyan lettem senki? Második, javított, felújított kiadás. Pécs, 2007, Alexandra Kiadó; Békés Itala: Hogyan lettem senki? Harmadik, bővített kiadás. Budapest, 2022, Magvető Kiadó.
[16] Nagy László Bálint: A Gondolatiskola és a Gömbszínház, mint Békés Itala reformpedagógiai módszere. In: https://peme.hu/wp-content/uploads/2022/12/XXIV-PhD-Konferencia-elektronikus-konyv.pdf
– A PEME XXIV. PhD-Konferenciájának előadásai (Budapest, 2022. november 17.). Szerkesztette: Dr. Koncz István és Szova Ilona. Budapest, 2022, PEME. 105-118. o.
[17] Csordás Dániel: Nincs két egyforma tojás. Látogatás Békés Itala Gondolatiskolájában. In: Köznevelés. LXI. évf. 13. sz. 2005. IV. 8. 15-17.o. (16. o.)
[18] Békés Itala: Hogyan lettem senki. Budapest, 1993, Aqua Kiadó. 29. o.
Illusztráció: ‘Hogyan lettem senki’ (a könyv borítójának felhaszn.)
Ezek is érdekelhetik!
Mezey László Miklós: A FELVIDÉKI NEMZETISÉGI SORSREGÉNY ÉS VÁLTOZATAI →
Szepesi Judit: A Szép, a Művészet, a Tudomány és a Művészetpedagógia →
Kovács katáng Ferenc: Egy ősz örök emléke – Sulyok Vince 1956-ot megidéző versei és visszaemlékezései* →
