január 30th, 2023 |
0Baka Györgyi: Önszócikk
*
1951-ben születtem Budapesten. Kisgyermekkoromat a csemői tanyavilágban töltöttem, ahol édesapám földművesként dolgozott. Sokat voltam egyedül, mégsem voltam magányos, magához ölelt a természet: füvek, fák, bokrok, cserebogarak, cicák, kiscsibék voltak a társaim, engem ringatott a szellő, nekem sugdosták titkaikat az eperfák, bújtattak a mogyoróbokrok, nekem csiviteltek a madárkák. Ebből az egységből súlyos szívbetegségem szakított ki, hosszú ideig tartó kórházi kezelésre Budapestre kerültem, ahová később édesanyám is odaköltözött öcsémmel, édesapám akkor már nem élt. Rákospalotán jártam iskolába, vidám gyermeki közösségbe kerültem itt, ami új élményt jelentett számomra. Könyvtár is volt a közelünkben, ez lett az én éltető közegem, rengeteget olvastam, meséket, regényeket, legfőképpen verseket, addig ismeretlen belső világok nyíltak meg bennem.
A megtöretés is elkövetkezett: édesanyám többszöri öngyilkossági kísérlete, betegségek, intézetek.
Majd újra fény: a Szombathelyi Tanítóképző Főiskola népművelő-könyvtáros szaka: eleven szellemi légkör, barátságok, szerelmek. Később házasság, anyaság: két lányom születésével a női lét beteljesedése. Hosszú vágyódás után végre megérintett és áthatott a hit ereje, a hatalmas szelídség mindenen diadalmas erőtlensége, s elérkezett a mámoros belemerülés az anyanyelv-ölelésbe: a versek szeretete, versmondás, saját versek írása, melyeket hosszú ideig rejtegettem. 2008-ban – Tornai József bátorítására – megszületett első verseskötetem: Fényfehérben – címmel. Ez év őszére a hatodik önálló kötetem jelenik meg, több antológiában is szerepeltem, verseimet közlik az irodalmi lapok. Több mint tizennyolc éven át szerveztem és vezettem a százhalombattai Hamvas Béla Szellemi Szabadegyetemet. Érden élek.
2017-ben Érd Megyei Jogú Város Művészeti Díját vehettem át.
(2017)