Jordan Eftimov verseiből
-◊-
Arról, hogyan kell történelmet írni
Nem létezik másik történelem
azon kívül, melynek írója az éhség.
Melyet az éhség ír, és témája az éhség.
Mely a félelemről szól, hogy eljön az éhség,
és a vágyról, hogy eltűnjön az éhség.
A vágyról, hogy eltűnjön az éhség,
mely véget vet a vágynak is, hogy eltűnjön az éhség.
A vágy, hogy ne legyen éhség, de legyen félelem,
mert félelem nélkül vágy nem létezik.
Ha túlsúlyra jut az éhség, van történelem,
de erősebb lesz a vágy s a félelem.
Ha erőre kapnak, kezdődik a harc, az ellenfél az éhség,
S végső diadalt arat a történelem.
Keleti stratégiák
(A sakk eléggé véres sport, ha engem kérdezel)
Testével árnyékot vet figuráira.
Másképp nem látja őket.
Mindjárt elveszti utolsó lovát,
végzetesen elkésett, elnézte a csata sorsdöntő pillanatát.
Közel a vég, és még megvan az átkozott ló,
egyre szárnyatlanabb.
Furcsa, hogy némelyik elfeledett fegyver
hogy tud pusztítani.
Az őskori fejsze, számszeríj, muskéta, görbe kard, hurok.
Még a lovak sem haltak ki, mint a dinoszauruszok.
Még a kéz is alkalmas nagy ívű tettekre.
Vagy az ókori technika –
Kürosz seregében a legpusztítóbbak
a hintók voltak, a kerekükre szerelt késekkel.
Utánuk – a hulla-vízesés
apró, a szétvágott törzsekből bugyogó szökőkútjaival.
Meg a sok ellenséges katonával, akik megmenekültek,
mert beásták magukat a holtak közé.
Még ősibb haditechnika.
Aggódjon a ló miatt?
Ez itt a kérdés, melyet felteszek.
Ő nem szokott kérdezni.
Szereti a lovát, de tudja, hogy már régen
fel kellett volna áldoznia a pozícióért.
De nem. A ló már régóta az ellenséget szolgálja inkább –
Anélkül, hogy az ellenség a kisujját mozdítaná.
Már csak egyetlen esély marad – hogy az ellenfél
szemet vessen az ő öreg lovára.
Fontos azonban, hogy a nézők azt higgyék,
ő mellesleg szereti.
Donka néni döntése
Áthelyezte a fia sírját a mi rézgyári temetőnkből
a Központi temetőbe.
És most közös sírban nyugszik a két fia meg a férje.
Nem megyünk ki többé a fia sírjához,
miután meglátogattuk az édesanyámét.
Nem látjuk, hogyan nőtték be a sűrű fűcsomók, mint a pampát,
nem tanakodunk, hogy bozótvágóval kéne tán irtani.
Nem hallgatjuk Donka néni átkainak hosszú sorát a menyére,
aki nyilván felé se néz a sírnak.
Nem élem át azt az érzést,
hogy Amerikában vagyok a 30-as években –
ezekkel a hosszú fasorokkal a láthatárig,
hatalmas autókkal a hajdan előkelő síremlékek előtt.
Az új technológiák lehetővé teszik a kőfaragóknak
Hogy úgy ábrázolják az embert, ahogy a szerettei látják –
A taxisofőrt a taxijában
(sőt úgy, amint éppen a napi bevételt számolja a pislákoló fénynél),
a kártyást a kártyájával,
a gyors ifjút a motorjával –
Héliosz hintajával,
és megannyi sírt márvány szárnyékkal
a lányokat futtató cigányok testének.
A szemközti tömbházak lámpái
sorra kigyúlnak – egyenként vagy csapatostul,
De még nem múlt el teljesen a nappal
És talán nincs is rá mód, hogy elmúljék.
A számvetés ideje mindig máskorra marad.
Vulkán
A kozmikus álmok a legviccesebbek. Ma például a délutáni álmomból (kivételesen elszunyókáltam) délután 5 körül egy atoll mellett ébredtem, amelyen egy álnok működő vulkán volt. És mintha Bruno Bozzetto valamelyik filmecskéjében lennénk, maga adta értésemre, hogy a szerelem láváját okádja: a vulkán nyílásában azonnal felismertem a csókra nyíló, csücsörítő vörös ajkakat. Succuba vulkán.
Már a régi görögök is vitatkoztak a délutáni álmokon. Egyesek úgy vélték, hogy nem csak hogy elmesélni, álmodni sem szabad őket. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha reggel nem kelünk fel túl korán, és nem fogunk bele azonnal a kimerítő munkába, így aztán nincs szükség arra, hogy a délutáni alvással hozzuk helyre magunkat. Artemidórosz „Álomfejtés”-ében (1, 7) a nappali és éjszakai álom előre jelző funkciói semmiben sem különböznek egymástól. De Démokritosz szerint a nappalira ügyet sem kell vetni, a képek instabilitása miatt. Meg aztán szerinte a nappali álom vagy a rossz nevelés eredménye (nappal csak a lusta ember alszik), vagy valamilyen testi vagy lelki betegségé.
Természetesen kizárólag Arisztotelészre szabad támaszkodnunk – szerinte ha az álmot valamelyik isten küldi, akkor prófétai, vagyis más szóval értelmezést kíván, ilyen álmot csak a bölcsek látnak, mégpedig nem éjjel, hanem nappal. Következésképp nem abban van a nehézség, hogy megértsük egy álom jelentését, hanem hogy melyikünk olyan bölcs, hogy rábízhatnánk magunkat a látomásaira.
2017. március 4.
Fordította: Csíkhelyi Lenke
-◊-
Jordan Eftimov: Bizonyított elméletek, végleges kísérletek (Szófia, Small Stations Press, Szófia, 2018)
(фотo: Васил Танев)
Kritikusi mondatok Jordan Eftimov (1971, Razgrad) bolgár költő hetedik verseskötetéről:
„E könyv költészete játék a racionalitással, miközben a hipotézis tudományba fordul. Így keresi a poézis határait, helyezi át ezeket a határokat.” (Mihail Nedelcsev)
„A könyv szövege játék a metaforák létrehozása és szakadatlan lerombolása peremén, a szabad vers valódi szabadsága (a szerző egyike azon kevés bolgár költőnek, akik élni tudnak ezzel a szabadsággal” (Plamen Dojnov)
„Azt hiszem, hogy Jordan Eftimov ebben a könyvében kutatómunkát végez, különböző színű folyadékokat tartalmazó lombikok közt képzelem el őt, amelyek tartalmát összevegyíti, hogy lássa, mi történik, és van ebben valami tudományos, ugyanakkor gyermeki kíváncsiság.” (Angel Igov)
Illusztráció: „Йордан Ефтимов и Доказани теории, окончателни експерименти” (поет-фотограф: Васил Танев)
Ezek is érdekelhetik!
Thomas Möhlmann versei →
André Maurois: Antoine de Saint-Exupéry →
Uladzimir Nyakljajeu: SZARHÁZI →
