Pozsgai Zsolt: SZENT-GYÖRGYI ÉS ALBERT
*
– játék két részben –
Szigliget
2022
Szereplők:
Szent-Györgyi, 87 éves
Albert , 47 éves
Tünde, 18 éves
Csilla /Felker lányok/, 20 éves
Susan, 25 éves
Borbíró Márta, 34 éves
Kis Nelli, 18 éves
Miskolczy professzor, 54 éves
Banga Ilona, 27 éves
Bruno, 28 éves
Horthy Miklós kormányzó
Történik:
Szegeden, Albert újvárosi villájában
Szegedi Egyetemen
Óceánparti házban, Amerikában
ELŐJÁTÉK
Vetített film. Szegedi Fogadalmi Templom altemploma, Klebelsberg Kuno sírja előtt.
A képbe belép Albert, kezében kis csomag. Megáll, nézi a feliratot: „Klebelsberg Kuno /1875-1932/.
ALBERT
Neked hoztam. Négy deka. Milligrammokat sikerült csak kinyernünk eddig. Ez a négy deka nagyon sok. És épül a laboratórium, ahol több kilót tudunk előállítani. Ez is a te érdemed. Poros londoni utcán robogtam a felcicomázott motorkerékpárommal, majdnem elütöttem az emberedet, akit értem küldtél. Úgy fékeztem le, hogy emberedet ellepte a por. Levelet hozott. Te hívsz haza. Haza? Van nekem hazám? Ilyen erővel még nem gondoltam rá. Ilyen erővel nem érintett meg ez a szó. Mintha apám, vagy anyám hívott volna. Van, aki ezzel is törődik? Azonnal összecsomagoltunk, és jöttünk. Ha van hazánk, az más. És ha hív, az is rendben van. Szegedre érkezésünk másnapján már felkerestél, nem várhattál, körbe vittél a hivatalos automobilodon a tanyavilágban, megmutattad a népiskoláidat, a tanyasi iskolaközpontokat, ahol könyvtár, gramofon, vetítőgép…és szép szemű gyermekek, akik olvasni tanulnak, szinte először szabadon a történelmünk során. Őket még Mária Terézia sem…aztán az épülő egyetemekre, ahol mindig első a klinika, a gyógyítás templomainak felépítése, és mindig először a szülészet…aztán Budapest, az általad létrehozott múzeumok, könyvtárak, csillogó-villogó gyűjtemények. Ide kellesz. Mondtad. Ehhez kellesz. Egyedül kevés vagyok. Folyamatosan támadnak. nem akarnak értelmes, gondolkodó népet. Én igen. És te is. Nem tudom, meddig folytathatom ezt a munkát, mondtad, bármikor félreállíthatnak. Ahogy téged is. De amíg itt vagy, én is bírom. És amíg itt vagyok a hivatalomban, te is megteheted, amit máshol nem. Akarod a labort? A legkorszerűbbet? Tessék. Valóban haza kell jönni, hogy a pár milligrammból kilók lehessenek. Ez az aszkorbinsav nem azért jelentős, mert megtaláltuk. Hanem mert ennek a nyomán nagyon sokan, nagyon sok, az élethez hiányzó találmányra rá fognak találni. Nem feltaláló vagy, elindító. Egy folyamat első állomása, ahova nem fog soha visszatérni a mozdony. Tegnap azt mondtam itt egy újságírónak, feleségem paprikát tett elém, én pedig mivel nem szeretem a paprikát, a zsebembe tettem, és másnap megvizsgáltam a laborban. Nekik ez kell, idióta hír. Nem így van. Mert hazahívtál, megváltozott az energiarendszerem. Átálltam a tiédre. És tudtam, mit keresek, azt is tudtam, hol keressem. De ehhez a te energiád kellett, mely még ebből a sírból is világít, én látom. Tessék, ide teszem. Lehet, hogy a halálon túl is szükséged lehet rá. Nem tudom. Mivel nem értem, hova tűntél, nem értem a halált sem. Tehát nem tudok semmit. De dolgom és kötelességem, ahogy te erre megtanítottál: az elviselhető lét biztosítása minden embernek az elviselhetetlen végtelen árnyékában. Közös feladatunk, te elmentél, én folytatom. Pihenj.
/leteszi a kis csomagot, kimegy. Film vége./
Első felvonás
Nagy ágy a színpad közepén. Takaró alatt három alak, alszanak. Beront az ajtón Susan, meglehetősen feldúlt.
SUSAN
Kifelé! Felkelni! Nem halljátok? Micsoda egy erkölcstelen, romlott…!!!
Szent-Györgyi kidugja a fejét.
SZENT-GYÖRGYI
Hány óra?
SUSAN
Nem az a kérdés, hány óra! Az a kérdés, hány éves vagy?
SZENT-GYÖRGYI
Akkor elaludtunk.
Kibújik Csilla.
CSILLA
Susan néni! Mit keresel itt?
SUSAN
Néni?! Úgy váglak szájon…
TÜNDE /ő is kibújik./
Nem vasárnap van ma?
SZENT-GYÖRGYI
Vasárnap? Valóban. Akkor nem is kell mennem dolgozni. Vissza az álmok közé, lányok!
Nevetve visszabújnak a takaró alá, Susan dühösen lerántja róluk.
SUSAN
Felkelni, öreg! Beszédünk van!
SZENT-GYÖRGYI
Mit hisztériázol itt? Elvettelek feleségül, jól van. Egy évig bírtad. Én egy hétig. De mégsem zavartalak el. Egy év után csak pénzért voltál hajlandó elválni. És most itt kiabálsz?
TÜNDE
Ideges a néni.
SUSAN
Huszonöt vagyok, te kis kurva!
CSILLA
Nana! Lekurvázni az unokatestvéremet, csak mert hárman vagyunk itt a professzor úrral?!
SZENT-GYÖRGYI
Elváltunk, megkaptad a pénzt, mi a bajod?
Susan lerogy az ágy szélére.
SUSAN
Azt mondja a férjem, hogy nem szeret hozzám érni. Mindig arra gondol, hogy én előtte egy nyolcvanhét éves öregembert… érzi a bűzt, az öregség bűzét.
CSILLA
Én nem érzek semmit.
TÜNDE
Én sem.
SUSAN
Kibírhatatlan voltam, igen. Elváltam végül is, mikor már könyörögtél.
SZENT-GYÖRGYI
És a magas lelépési pénzt se felejtsük el.
SUSAN
Azt is elvette tőlem. És időnként ver. Nem tudja elviselni, hogy előtte veled éltem.
SZENT-GYÖRGYI
Ezek az amerikaiak ilyenek.
SUSAN
Én is amerikai vagyok.
SZENT-GYÖRGYI
Mondom.
SUSAN
Én meg azt nem bírtam elviselni, hogy ti itt hárman olyan jól elvagytok. Nyolcvanhét és két kis hülye csirkével él együtt!
SZENT-GYÖRGYI
Ők távoli magyar rokonok.
SUSAN
Ó, God!!!! Rokonok.
SZENT-GYÖRGYI
Távoliak. Jöttek meglátogatni Amerikában. Baj az?
SUSAN
Mikor jöttek?
CSILLA
Egy éve.
SUSAN
Azóta látogatnak.
TÜNDE
Nehéz visszajutni, sztrájkolnak a légitársaságok.
Csönd.
SUSAN
Én nem tudom… mi az, ami melléd sodort, mi az, ami melletted tartott, mi az, amitől úgy éreztem, ha téged csókollak, és ölellek, olyan, mintha egy korombelit csókolnék és ölelnék. De biztos, hogy ez nincs jól.
SZENT-GYÖRGYI
Akkor végül is mit akarsz?
SUSAN
Bebújni mellétek az ágyba.
TÜNDE-CSILLA
De jó! Gyere!!!!!!!!!
SZENT-GYÖRGYI
És mennyi lelépési pénzt kérsz utána?
SUSAN
Milyen kegyetlen vagy! Milyen kegyetlen!
SZENT-GYÖRGYI
Ezek a lányok meglátogatni jöttek, aztán rájöttek, egy magamfajta idős embernek ápolásra van szüksége. Amikor reggelente átúszom az öbölbe a munkahelyemre…
SUSAN
És fürdőgatyában kimászol a partra az oceonográfiai intézet előtt….mindig kisebb csődület vár ott… „Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete Tengerbiológiai Laboratóriuma”, micsoda idióta nevű munkahely!
SZENT-GYÖRGYI
…………és bemegyek dolgozni, elfáradok. Fáradtan jövök haza. Addigra minden kitakarítva, elmosva, kimosva, étel az asztalon. Ápolnak, mondom.
SUSAN
Ápolni… hagyd, hogy kicsit én is ápoljalak.
SZENT-GYÖRGYI
Lányok?
TÜNDE-CSILLA
Yesss!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
SZENT-GYÖRGYI
De nem fizetek!
SUSAN
Nem is kell.
Bebújik ő is a paplan alá, nagy hancúr kezdődik. Váratlanul megjelenik Albert, nagyon szomorú, fáradt. Szembe vele két kémcsővel a kezében Banga Ilona, megijed, majdnem elejti a kémcsöveket.
ALBERT
Maga mit keres itt?!!!!!
BANGA
Hiszen a professzor úr kérte…hogy amíg távol van…amíg Amerikában…
ALBERT
És maga ide is költözött?!
BANGA
Dehogy. Elláttam a virágait, letöröltem a port…
Most a hancúr megszűnik hátul. Szent-Györgyi kibújik, a lányok is.
CSILLA
Ki ez?
SZENT-GYÖRGYI
Hallgass.
ALBERT
Elnézést, természetesen én kértem. Nem vagyok túl jól. Igaza van. De megjöttem. Most már nem kell locsolni. És a kémcsövek?
BANGA /már elsírja magát/
Csak a filodendronról vettem lémintát, megpróbálom…hiszen a professzor úrtól tanultam, hogy a növényekből kell… az izomtani vizsgálatokhoz…úgy gondolom…
ALBERT /elsírja magát/
Jól van, ne sírjon itt.
BANGA /sír/
Professzor úr… is sír?
SZENT-GYÖRGYI
Bőgtem akkor? Tényleg?
TÜNDE
Szoktál sírni?
ALBERT
Igen. Életemben először. Sírtam a hajón, a vasúton, és most is.
BANGA
De miattam… mert itt a lakásban…
ALBERT
Nem. Nem maga miatt. Mi a helyzet az egyetemen?
BANGA
Várjuk vissza. A tanítványa, Bruno egy meglepetéssel… én pedig a szorgalmammal.
ALBERT
Maga olyan kishitű, Ilona. Maga tehetséges, nem szorgalmas. Magából remek biokémikus lesz. Egyszer. Ha végre elfelejti az állandó kisebbrendűségi érzést, és nem fakad folyton sírva. /sírva fakad/
BANGA
Akkor én…visszamennék a laborba…
ALBERT
Menjen. És… várjon… milyen szépek a szemei. Ezt eddig nem vettem észre.
SZENT-GYÖRGYI
Ezt a stricit! Ilona tehetséges, valóban, de nagyon csúnya. Főleg a szemei jellegtelenek.
BANGA
Köszönöm, nekem ezt még nem mondták. Köszönöm, professzor úr.
/kisiet, Albert ledobja a zakóját, leveszi a nadrágját, a három nő döbbenten nézi. Közben pedig sír. Kimegy jobbra, halljuk, megnyitja a zuhanyt./
SUSAN
Ki ez?!
TÜNDE
Ki volt ez?
SZENT-GYÖRGYI
Ez a férfi?
CSILLA
Igen, ő.
SZENT-GYÖRGYI
Én vagyok.
TÜNDE
Valóban hasonlít.
SZENT-GYÖRGYI
Amikor megjöttem az első amerikai utamról. Szegedre.
SUSAN
Az mi?
CSILLA
Város Magyarországon. Nagyon szép. Ott folyik a Tisza.
SZENT-GYÖRGYI
Nem emlékszem, hogy sírtam volna.
TÜNDE
Nem kell szégyellni.
SZENT-GYÖRGYI
Milyen a fickó, lányok?
CSILLA
Nagyon jó pasi, bár már negyven felett lehet.
SUSAN
Vonzó, valóban.
TÜNDE
Igazi sármőr. Szeretem az ilyet.
SZENT-GYÖRGYI
Ugye?
SUSAN
És most mit csinál?
TÜNDE
Szerinted?
CSILLA
Amerikai nő! Levetkőzött, zubog a víz. Megy a zuhany.
SUSAN
A művelt európaiak, hogy oda ne…
TÜNDE
Verekedni akarsz?
/Váratlanul megjelenik egy asszony, fátyolban. Borbíró Márta./
SZENT-GYÖRGYI
Abbahagyni…oda nézzetek….
CSILLA
Milyen szép nő.
TÜNDE
Ez is fürödni fog?
Márta átnéz a másik oldalra, még mindig hallani a zuhanyt. Márta vetkőzni kezd. Közben sír.
SUSAN
Ezek a magyarok mindig bőgnek?
SZENT-GYÖRGYI
Többet, mint más nemzetek. És minden okuk meg is van rá.
TÜNDE
Ez a csaj most nemzetileg bőg?
SZENT-GYÖRGYI
Benne bőg az egész magyar történelem.
/Márta már alsóneműben van, átmegy, ki a színpadról, csak a hangokat halljuk./
ALBERT
Márta?! Mit keresel itt?
MÁRTA
Ma még nem fürödtem. Jézusom, te sírsz?
ALBERT
Ezt most honnan veszed? Zuhanyozás közben?
MÁRTA
Ezt most nem a szememmel látom.
ALBERT
Folyik a víz. Kérlek, most ne, most vegyél fel valamit….
MÁRTA
Ezt szeretted mindig. Zuhanyozás közben.
CSILLA
Tényleg?
SZENT-GYÖRGYI
Igen. Legjobb. De itt csak kád van, Amerikában. Hülye népek.
TÜNDE
Veled kádban is jó volt.
SZENT-GYÖRGYI
És még lesz is….
ALBERT
Mondom, hogy nem! És ne sírj, kérlek.
/Elzárják a vizet./
ALBERT
Vedd ezt fel, kérlek.
Albert besiet, összeszedi a ruháit, kapkodva öltözni kezd, Márta bejön egy férfi köpenyben.
MÁRTA
Tudtam, hogy baj van. Már amikor mondták, hogy egyedül érkeztél meg.
ALBERT
Egyedül érkeztem meg. És egyedül szeretnék maradni.
MÁRTA
Megértem. Nyilván megértem, ha tudom az okát.
ALBERT
Milyen szép vagy, ebben a köpenyben is. Milyen szép!
MÁRTA
Elhagyott?
ALBERT
Most mondjam azt, hogy dolga van, és a következő hajóval jön? A lányommal együtt?
MÁRTA
Ez az. Hogy Kisnelli sem jött veled. Nagy a baj.
ALBERT
Nagy.
Csönd.
MÁRTA
Elmondod?
Csönd.
ALBERT
Nem beszéltem neked soha a feleségemről, nem lett volna ízléses.
MÁRTA
Én sem kérdeztelek.
ALBERT
Köszönöm. Te csak elszöktél mindig titokban a férjedtől, és anélkül, hogy bármit kérdeztünk volna egymástól, szeretkeztünk a Tisza parton, ahol éppen nem járt senki, mindig arra.
MÁRTA
Vagy a klinika ágynemű-tárolójában.
ALBERT
Tizenkilenc volt, amikor elvettem.
TÜNDE
Mindig a gyereklányok érdekeltek?
SZENT-GYÖRGYI
Huszonöt voltam.
ALBERT
Az orvosi után… vettem el. A legszebb nő volt, akit addig ismertem. És a szexualitásban is már fiatalon is, már akkor is, már tizenkilencévesen is méltóság, tartás, elegancia. A korai szülés után is, jött Kisnelli. És mi vándorolni kezdtünk. Kutató orvos…! Apám megígértette velem, hogy ha már az orvosi pályát választottam, a végbéllel fogok foglalkozni egész életemben.
CSILLA
Ez olyan muris! A végbéllel?
SZENT-GYÖRGYI
A végbél komoly dolog.
ALBERT
Tudod, mi az érdekes?
SUSAN
Mi?
ALBERT
És erre a hajón jöttem rá, most, hogy egyedül volt időm az óceánon… vittem, cipeltem őt, a kislányukat, kerestem, kutattam valamit, még nem tudtam pontosan mit, de éreztem, hogy igazából értük teszem, érted?
MÁRTA
Még nem egészen.
ALBERT
Mintha… őket kellene megmentenem. Kerestem valamit, az az immunitást erősíti, valamit, ami általában véd a skorbuttól, a daganatoktól, és minden mástól….ők azt hitték, nem foglalkozom velük, kémcsövekkel babrálok, egyre nehezebben élünk, Prága, Berlin, Hamburg… vállveregetés, és éhezés. Éhezési ödémám alakult ki, Márta! Éheztünk. Kisnelli mosolygott, de vészesen fogyott, Nelli, a feleségem is, mosolyogtak, és éheztek!!!!! Én pedig kapaszkodtam mindenbe, amibe csak lehetett… városról városra, aztán szerencsém lett…A Nobel díjas Frederick Hopkins egy előadásában többször megemlítette egy munkámat a burgonya lélegzéséről.
CSILLA /nevet/
A miről?!!!
TÜNDE
Beszélő krumpli?
ALBERT
Mert nem látok különbséget egy burgonya és egy ember között. Sejtszinten semmiképp. Az ember lélegzik, burgonya is. Ember érez, burgonya is. Eddigi életemben csak növényekkel kísérleteztem, mert bennük ott van évmilliók tapasztalata… és jó volt, hogy megírtam, mert a lélegző burgonya miatt felfigyeltek rám. Mindezt egy krumplinak köszönhetem.
TÜNDE-CSILLA
Ezt nem bírom ki!!!!!! /elbújnak a paplan alá, kacagnak/
SZENT-GYÖRGYI /Susannak/
Kis hülyék… de tényleg röhejes.
ALBERT
Angliában telepedtünk le… már nem kellett éhezni. Már megtaláltuk az aszkorbinsavat, már minden kezdett a helyére kerülni. Klebelsberg elküldte emberét, jöjjek ide, haza. A legnagyobb magyar kultuszminiszter hazahívta a tudósokat. Csodás ember. Néha kijárok a fogadalmi templomba, le a kriptába hozzá. A magyar történelem legnagyobb kulturális vezetője. És három évig hagyták is. Itt az nagy eredmény. Hogy ha valaki ért valamihez, az ilyen sokáig… Hamar meg is halt. Belehalt a szakértelembe. És megkaptam Szegeden az intézetet. Minden olyan egyszerű lett.
MÁRTA
Milyen érdekes… hogy soha nem nyilatkoztál a múltadról. Megjött egy tudós, hóna alatt már a Nobel-díjjal, és mindenki leborult előtted. Még nekem sem mondtál semmit a múltadról.
ALBERT
Mert mi loptuk az időt a szerelemhez, mindketten. Nem fért bele egy hosszabb önéletrajz.
MÁRTA
Folytasd.
ALBERT
Nem, valóban nem meséltem el. Senkinek. Sem az útkeresést, sem az éhezést, sem semmit. Valami népi falvédőn lehet olvasni: aki hátranéz, könnyen megbotlik. Nem kell hátranézni. A Nobel díj pénz részét is az orosz megszállás alatt levő finneknek adtam, ezért a feleségem kishíján agyonütött, de… jó volt így. Örüljenek a finnek is, nem? Mi közünk nekünk a pénzhez, tudósoknak?
Feláll, nagy adagot tölt magának italból.
MÁRTA
Ezzel vitatkoznék.
CSILLA
Most is néha kifogysz a pénzből.
SZENT-GYÖRGYI
Mert nektek adok mindent. Meg Sunannénak.
SUSAN
Jól van, nem kell ezt folyton felemlegetni.
MÁRTA
Sokat iszol. Nem ittál előtte soha.
ALBERT
Most kell. Ide jöttünk, Szegedre. A paprika, meg minden, ezt már tudod. Előadások, ünneplés. Motoron bejártam egész Európát… látod, meg sem kérdeztem őt, nem bánja-e, ha hónapokra itt hagyom? Önző voltam.
SZENT-GYÖRGYI
Önző voltam.
TÜNDE
Már akkor is motoroztál? Itt is mindig látom, az óceánparton a homokon száguldozol…mint egy férfiisten…
SZENTGYÖRGY
Hagyj, figyelek.
ALBERT
És most ez az amerikai körút. A csodaszép lánnyá cseperedett Kisnellivel… Igaz, ott sem törődtem velük. Csak a tudomány, a tudományos beszélgetések. A feleségem pedig ült, mosolygott, semmit sem értett az egészből. Nem foglalkoztam vele ott sem. SEHOL SEM!!!!!! SOHA SEM!!!!!!
MÁRTA
Nyugodj meg, kérlek.
ALBERT
Miért maradt eddig is mellettem?
MÁRTA
A… szexuális együttlét?
ALBERT
Valóban akarsz erről….
MÁRTA
Igen.
ALBERT
Az… főleg. Végig szeretkeztük az éhezést, az utazásokat, a nyomort, aztán a megdicsőülést…ez is egyfajta immunitás a világ ellen, ha a külső világ elárul, megtagad, ott van a bennünk szunnyadó szerelmi energia, mely ha a megfelelő…szexuális megértéssel párosul… akkor az valami… valami olyan… olyan, amit nem lehet. Még ha nem is. Akkor sem. De ha igen. Akkor iszonyatosan. A fajfenntartási ösztönünk átalakult egymást csókoló, maró, tépő idegenséggé.
Elhallgat, lehajtja a fejét.
CSILLA
Milyen szépen mondta.
TÜNDE
Ilyen vagy ma is. Hogy nézel ki, mi?! És mi mégis veled vagyunk.
SUSAN
Még én is bele szerettem. Nyolcvanhét éves!
MÁRTA
Összevesztetek, nem akart hazajönni veled? Majd később?
ALBERT
Nem.
MÁRTA
Talált egy másik férfit, aki…
ALBERT
Nem.
MÁRTA
Meghalt?! Bár azt itthon mi is hallottuk volna…
ALBERT
Nem halt meg.
SZENT-GYÖRGYI
Legalábbis nem fizikálisan.
MÁRTA
Akkor?!
ALBERT
Elém állt egy idősebb nővel… aki New Yorkban… templomi kórust vezet… megfogták egymás kezét… együtt akarnak élni. Ők ketten. Ő. Azzal a nővel.
CSILLA
Azanyját!
TÜNDE
Egy nő? Másik nő?
SZENT-GYÖRGYI
Igen.
MÁRTA
Egy nő? Egy másik nő?
Csönd.
MÁRTA
Hú, baszd meg… Jézusom, mit mondtam!!!
ALBERT
Hormonálisan… már addig is… volt kis zavar, de nem adtam nagyobb jelentőséget…
MÁRTA
És a lányotok is… ott maradt vele.
SZENT-GYÖRGYI
Igen. De előtt a fejemhez vágta, hogy igazából soha nem foglalkoztam sem az anyjával, sem vele. Csak a munkámmal.
ALBERT
Igen. De előtte a fejemhez vágta, hogy igazából soha nem foglalkoztam sem az anyjával, sem vele.
MÁRTA
Csak a munkáddal. Ami mellesleg a Nobel-díjig vitt.
Csend.
SZENT-GYÖRGYI
Márta most szépet fog mondani. Úgy emlékszem.
CSILLA
Hegedüljek hozzá?
SUSAN
Itt a hegedűd?
CSILLA
Persze, az ágy alatt. A bácsi szereti, ha meztelenül hegedülök neki.
SZENT-GYÖRGYI
Még egy „bácsi” és hazazavarlak mindkettőtöket.
TÜNDE
Persze, hegedülj. Az olyan szép.
Csilla hegedülni kezd.
MÁRTA
És ebbe a történetbe a feleségeddel… amit meséltél, törtem be én. Nem te akartad, én akartam. Én vagyok itt a szépasszony Szegeden, a férjem ismert elmeprofesszor, két gyönyörű gyermek, egy kisfiú, egy kislány. A szépasszony, aki ha végigmegy vasárnap a korzón mohó férfitekintetekkel legyezi a hiúságát, megy a nyáron is nagykabátban járó elmeprofesszor férje mellett, és nagyon, de nagyon rosszul érzi magát, de mosolyog, vagyis nem mosolyog, csak az évek alatt úgy maradtak az izmok, mosolyra húzzák a szájat, az arcot, és begörcsöltek. És akkor megérkezett valaki, láthatóan csodás szerelmi kapcsolatban, irigyelni való szerelmi kapcsolatban, boldogan, minden az övé, az egyetem, a neki épített laboratórium. És ez nem elég, a motorbiciklijével, vagy az új automobiljával száguldozik ezeken a poros utakon, és valami egészen elgyengítő tekintete van, asszonygyengítő tekintete. Nem te jöttél, én kerestelek. Eléd álltam a tiszai úton, a motorbiciklid elé. Vagy megállsz és megcsókolsz, vagy elütsz és meghalok.
CSILLA
Életben van a nő.
TÜNDE
Nem ütötted el.
SZENT-GYÖRGYI
Nem.
MÁRTA
Leszálltál arról a masináról, és azonnal csókolni kezdtél. Aztán be a bozótosba. De ez nem szerelem volt. Kötelesség. Mert megérezted, van itt egy orvosilag ellátandó személy, akinek most az ölelésed kell. Akinek a tested kell, hogy kiegészítsd az enyémmel. Nagyon jó orvos vagy. De csak orvos. Nem szerető. Nem szerelmes.
Te a feleségedbe vagy, voltál és leszel szerelmes mindig.
SZENT-GYÖRGYI
Okos nő volt, mindig is. Okos.
/Int a lánynak, hogy fejezze be a hegedülést./
MÁRTA
De ha most ez történt veled… én elfogadom a második helyet. Az életedben.
Csönd.
ALBERT
Még nem tudom…
MÁRTA
Persze, hogy nem.
Elindul kifelé. Majd megfordul, és szívből kacag.
MÁRTA
Egy new yorki templomi kórus vezetőnőjével?!!!
Albert is felkacag.
ALBERT
Nem egy baromság?!
Mindketten kacagnak, majd Albert megöleli a nőt, megcsókolja.
MÁRTA
Megyek.
ALBERT
Menj.
Márta kimegy, Albert az ellenkező irányba. Kintről furcsa hangok, mintha zokogna.
TÜNDE
Nagyon kiborult.
SZENT-GYÖRGYI
Sír. Minden oka meg is van rá.
CSILLA
Rosszul bántál vele? Aki nem jött haza.
SZENT-GYÖRGYI
Nem bántam vele sehogy. Szerettem, senkit nem szerettem annyira, mint őt, és nem éreztettem vele eléggé.
SUSAN
Velünk is csak a szex.
SZENT-GYÖRGYI
Nem. Ti nem csak a szex. Rátok szükségem van, hogy elhiggyem, érek még valamit. És nem én hívtalak benneteket. Jöttetek. A Felker lányok is. És ti már az áhított generáció vagytok, fogalmatok sincs, mit jelentett a szex a fiatal koromban… amúgy írtam erről egy értekezést… akkor még prüdéria, szégyen, a fiatal nőket arra tanították, a szexuális együttlét bűn a testük ellen, minden ellen. És a félelem a nemi bajoktól, ami még a királyi családokban is… de ti már nem féltek. És különben is, van már penicillin, de jó, hogy megértem ezt a szexuális forradalmat!
CSILLA
Valóban nagyon önző lehettél a feleségeddel szemben.
TÜNDE
Ő meg elhagy egy idősebb nőért. Szegény Albert.
CSILLA
Szegény, szegény Albert…
Simogatni kezdik Szent-Györgyit.
SZENT-GYÖRGYI
Ez az… ez a vér… fiatal szűzlányok vére az örök élet titka…
TÜNDE
Milyen vér? Nem is menstruál most itt senki.
SZENT-GYÖRGYI
Sajnál valaki, az nagyon felizgat. Gyertek, gyere Susan te is…
Bebújnának a takaró alá, de nagy zaj a bejárat felől. Érkezik Miskolczy professzor, télikabátban.
MISKOLCZY
Itthon vagy? Hol vagy? Itthon? Hol?
CSILLA
Ki ez?
SUSAN
Ilyen melegben télikabátban?
TÜNDE
Akkor elmeorvos.
SZENT-GYÖRGYI
A legjobb… barátom… volt.
SUSAN
Őneki a felesége volt itt a zuhanyzóban? És te elvetted, a legjobb barátodtól elvetted a feleségét? Milyen ember vagy te?
Albert kifordul az ajtóból, nekitámaszkodik, néz.
MISKOLCZY
Itt volt.
ALBERT
Itt.
MISKOLCZY
Lefürdött.
ALBERT
….
MISKOLCZY
Fürdött veled. Együtt. Te megjöttél, ő meg siet ide fürödni veled.
ALBERT
Ő mondta?
MISKOLCZY
Nem. Csupa víz volt. És berohant a szobájába, bezárkózott.
ALBERT
Beindítom az idegelmét, ha rektor leszek jövőre. Az egyetemet áthelyezik Kolozsvárra, csak pár kar marad meg. Az orvosi mindenképp. Akkor bővíteni kell. Már rég megérdemled, hogy önálló idegelméd legyen.
MISKOLCZY
Ha pedig többet fürdik veled, lehet, hogy egy szanatóriumot is kapok.
ALBERT
Lehet.
MISKOLCZY
A feleségem.
ALBERT
Tudom.
MISKOLCZY
Az enyém.
ALBERT
Nincs vita.
MISKOLCZY
Akkor miért veled fürdik?
ALBERT
Nem én hívtam.
MISKOLCZY
Tudom. Ő jött most is. Régebben. A motorod elé állt. Ha te hívtad volna, már nem élnél.
ALBERT
Meg tudnál ölni?
MISKOLCZY
Téged igen. Van a klinikán épp elég szer. De őt nem tudom megölni. Két gyermekünk van. Mit mondanék nekik? Megöltem anyátokat?
ALBERT
Ezt nem lehet.
MISKOLCZY
Legalábbis nincs tovább. Ez a dialógus nem folytatható. Megöltem anyátokat, és kész. És irreverzibilis is.
ALBERT
Tartsd meg őt, ha akarod.
MISKOLCZY
Meglehetősen megalázó, ahogy ezt mondod. Átadod, megtartom.
ALBERT
Nem vagyok abban az állapotban…
MISKOLCZY
Egyedül jöttél vissza.
ALBERT
Igen.
MISKOLCZY
Sem a Nagy Szerelem, sem a lányod. Te egyedül.
ALBERT
Igen.
MISKOLCZY
Összeállt egy idősebb emberrel?
ALBERT
Beszéltél Mártával?
MISKOLCZY
Mondtam már, befutott vizesen a szobájába. Ki analizáltam. Volt rá időm. Vonultatok le-föl a városban, büszke voltál rá. Majdnem olyan szép, elegáns, mint az én feleségem. Mindenesetre igazi vetélytárs. Az a különbség, hogy te birtokoltad a feleségedet, és gondolom, a szexuális életetek is külön analízist érdemel. A miénk nem létezik. Minden mozdulatodban, ahogy a kocsiról lesegítetted, ahogy a bálokon táncoltál vele, nyilvánvaló volt, hogy teljességgel birtokodban van. És az is nyilvánvaló volt, hogy ezt nem viseli el sokáig.
ALBERT
Úgy láttad?
MISKOLCZY
Olykor a kutyákról is levesszük a pórázt.
ALBERT
Kutyák?!
MISKOLCZY
És hormonális zavar. Látszott rajta, ahogy felvette a kabátját. Ahogy lehajolt a cipőjéhez. Olyankor nem volt nő.
ALBERT
Ez a te szakterületed, én nem vettem észre semmit.
MISKOLCZY
Mert magad elé álltál, és önmagadtól nem láttad őt. Hiba volt.
ALBERT
Ez igaz. Ezt tudom.
MISKOLCZY
Gondolom, egy nő.
ALBERT
MI VAN?!!
MISKOLCY
Gondolom egy idősebb nő vette el tőled. Mindenképpen idősebbnek kellett lennie, mert a kényeztetést nem adja fel. És viszont. Egy idősebb nő két nő kapcsolatában a hálásabb.
ALBERT
Egy idősebb nő, igen.
MISKOLCZY
Van valami köze a zenéhez? Annak a nőnek?
ALBERT
Ezt honnan veszed?
MISKOLCZY
Olyan kellett neki, akiben minden meg van, ami benned nincs. Paprika, motorbicikli, folytonos szexuális fűtöttség. Ez vagy te. Ő mit akart? Költészet? Nem, az nem női vágy. Festészet? Az sem. Egy idősebb nő, aki zenél. Csak egy ilyen tudta elvenni tőled.
ALBERT
Kórusvezető…
MISKOLCZY
Gratulálok. És akkor most mi lesz? Jön a második lehetőség? A feleségem?
ALBERT
Figyelj, nem értem rá ezen gondolkozni, most értem haza, azt sem tudom, hogy rakom össze az életemet, a laborban ezer feladat vár, ha a rektorságot tényleg a nyakamba rakják, az még csak…
MISKOLCZY
Vagyis igen.
ALBERT
Ha így lesz, ő választotta. Nem én.
MISKOLCZY
Tudom. Barátok voltunk. Nagyon jó barátok.
ALBERT
Én ma is…
MISKOLCZY
Hallgass. Feleslegesen ne beszélj. A barátság két akarat egy irányba. De itt van egy akarat, amely több irányú. Elárultál, mocskos módon, aljasul elárultál. Neked nem jó akárki. Ha a feleséged elhagyott, neked olyan kell, aki ugyanúgy az első asszony a városban, a helyére lép, és még az az örömöm sincs meg, hogy aljas csábítónak nevezzelek, mert ezt az örömöt is elveszitek tőlem, vagy párbajozzam veled…van fogalmad róla, hogy fognak nézni rám az emberek a városban ezek után?!!! És még csak nem is te tehetsz róla, azt mondod? Nos megtenni valamit néha kisebb bűn, mint elfogadni.
/sírva fakad/
CSILLA
Itt mindenki bőg.
ALBERT
Remek szakember vagy. Akkor is, ha télikabátban korzózol nyáron az utcán. És ha időnként alsóneműben indulsz el otthonról, és megdobálnak a téren, kinevetnek a gyerekek. Ez a szakmáddal jár. Meg lesz az idegelme, és ha a háború nem szól közbe, a szanatórium is. És rendelkezésedre bocsátom a labort, a tanítványom, Bruno mindenben a segítségedre lesz. Lehet, hogy az aszkorbinsav alkalmazható a nem örökletes elmebajok gyógyításában is. Viventatív hatása van, kisagyban hat, bármi előfordulhat.
MISKOLCZY
Megkeresem Brunot. Ha ezt mondod…az hatalmas felfedezés lehet az elmegyógyászatban…
ALBERT
Igen.
MISKOLCZY
Hozzád szökik majd. Mindenképp.
ALBERT
Meglátjuk. Én nem hívom.
MISKOLCZY
Szervusz.
ALBERT
Szervusz.
MISKOLCZY
Nem ölellek meg, ha nem bánod. Azt hiszem, lehánynálak, ha meg kellene téged ölelnem.
ALBERT
Ezt nem is kellene…baromira büdös vagy nyáron télikabátban…
Miskolcy elindul, de visszafordul.
MISKOLCY
Igaz. Mocskos meleg van így nyáron ebben a télikabátban.
ALBERT
Miért nem veszed le?
MISKOLCZY
Igazad van.
Kimegy. Majd megjelennek színpadi bútorsok, kellékesek, laboratóriumot rendeznek be az egyik felén a színpadnak. Banga Ilona és Bruno is ott segédkezik.
TÜNDE
Ezek mit művelnek itt?
SZENT-GYÖRGYI
Időmúlás van. Berendezik a színpadot. Így szokták a színházban.
CSILLA
Ez most egy színház lesz?
SZENT-GYÖRGYI
Ez? Soha. Ez a lakásunk. A házunk nappalija Újszegeden. Oda költöztem, és Márta is velem. Az első hónapokban nem mehettem be az egyetemre.
SUSAN
Miért nem?
SZENT-GYÖRGYI
Mert a szegediek nem tudták megbocsátani, hogy elszerettem a legjobb barátom feleségét, a házastársi becsület példáját, a Nagy Asszonyt.
CSILLA
Mi közük hozzá?
SZENT-GYÖRGYI
Leköptek, megdobáltak, ha kimentem az utcára. Én, vagy akár Márta. Ablakainkat betörték.
CSILLA
Ez nagyon romantikus.
SZENT-GYÖRGYI
Télen nem annyira. Itt is be kellett rendeznem a laboratóriumot, és a két legjobb emberem átjárt hozzánk. Vagy hajnalban én be az egyetemre, de akkor még senki nem dolgozott.
TÜNDE
Szegény, szegény professzor úr…
/simogatni kezdi/
SZENT-GYÖRGYI
Hagyjál most te kis istennő. Később. Figyelek.
/Albert jön be/
ALBERT
Bruno… beszámolót kérek.
BRUNO
Nyolcvan százaléknál tartunk, professzor úr.
ALBERT
Remek. Mit szól hozzá, Ilona?
BANGA
Szólhatok?
ALBERT
Áthelyeztetem másik egyetemre, ha nem fejezi be ezt a szerénységet. Egy olyan remek fiatal tudós, mint ön, ne legyen szerény. Vagy menjen más pályára. vagy más mellé. Amit maga az enzimekről tud, már bőven feljogosítaná, hogy akár egészségügyi miniszter is legyen.
BANGA
Nagyképű leszek, professzor úr.
ALBERT
Helyes. Tehát : vélemény?
BANGA
Ha az aszkorbinsav oltott változatával kezelt patkányok nyolcvan százalékánál eltűnt a rosszindulatú daganat, az azt jelenti, hogy a professzor úr nem küldhet el sehova innen, mert ha nem is akarja, én halálomig a munkatársa leszek!
BRUNO
És ez még nem a végső eredmény. Még szédeleg pár, lehet, hogy jobban lesznek holnapra, és nő a százalék.
ALBERT
Dokumentáció?
BRUNO
Elvégezve. Leadva.
BANGA
Ha szólhatok…
ALBERT
Nagyképű módra.
BANGA
A sok európai kutató elmehet a francba, ha mi megtaláljuk a rák ellenszerét, akkor mi vagyunk a legjobb biokémikusok a földön. De meg kell jegyeznem, a patkány még nem ember. A patkányok okosabbak, mint az emberek, viselkedésmintájuk és fejlettebb, és szervezetük hamarabb felismeri az öngyógyítás szükségességét, mint az emberi szervezet. Immunrendszerük azonnal reagál a bevitt anyagra, ha azt úgy ítéli meg, hogy az állapotának javulását szolgálja.
BRUNO
Vagyis az emberi szervezet önmaga ellensége.
ALBERT
Igen, ez a civilizáció fejlődésének az ára. Minél civilizáltabb az ember, annál inkább elfeledkezik a természet adta lehetőségekről, például az öngyógyításban. Minél civilizáltabb lesz, annál több minden fogja legyűrni az egészségét. Ehhez hozzájárul az totális erkölcsi leépülés, mert az erkölcs mozgatja az immunrendszert. Szerintem hetven-nyolcvan év és az öngyógyítás képessége annyira lecsökken, hogy ismét jöhetnek a világjárványok. és az emberiség soha nem látott kihívásokkal néz majd szembe. De ez már nem a mi problémánk lesz. És a rák ellenszerét soha nem találjuk meg, mert folyamatosan újratermeli a szervezetünk. Mindig más és más jelleggel.
BANGA
Addigra már nem lesz elegendő csak az aszkorbinsav.
ALBERT
Nem. Biztosan nem. Köszönöm fiatal barátom, hogy átvállalta helyettem a patkányokat, egész életemben gyűlöltem az állatkísérleteket. Nem tudok a patkányok szemébe nézni.
TÜNDE
Ez tényleg így van?
SZENT-GYÖRGYI
Igen. Még a növényeket is sajnálom. De a növények könnyebben regenerálódnák. Elnézést lehet tőlük kérni.
CSILLA
Bolond!
ALBERT
Holnap késő estére tegyék a Hamlet főpróbáját, sötétben kell átmennem.
BRUNO
Igen, gondoltunk erre. Éjjel főpróbáznak a hallgatók.
BANGA
Csodálom, professzor úr, hogy erre is van energiája…Egyetemi színkör. Hamlet.
ALBERT
Kiválasztott, nagyszerű írók munkáiban is gyógyszer van. Az egyik legfontosabb. Ha ezzel is foglalkoznak a hallgatók, jobban látják majd az összefüggéseket. A jó író is orvos.
/Márta jön be kávészettel/
MÁRTA
Egy kis frissítő a tudóscsapatnak. És sütöttem mandulás kekszet. Még meleg. A kutyánkat meg akarták mérgezni, de észrevettem, és kidobtam a szert.
ALBERT
Helyes. Figyelni kell mindenre.
SUSAN
Szerintem a szerelem is mérgező.
SZENT-GYÖRGYI
Igen, de azzal magamagát mérgezi az ember.
/Márta kimegy/
ALBERT
Izomkutatás. Eredmény tegnap óta?
BANGA
A hullamerevség izomtani tanulságait figyeltem, még nem értem a végére az elemzésnek.
ALBERT
Helyes.
/kimegy Márta után/
BRUNO
Ne adj át neki oda minden eredményt.
BANGA
Mit beszélsz?
BRUNO
Sem a sejtkutatásban, sem az izomkutatásban. Tartsd meg magadnak.
BANGA
Ő a vezető professzor, miről beszélsz?
BRUNO
Jobb, ha ő a saját felfedezéseiből halad tovább, és nem használja másokét.
BANGA
Úgy érted, ellopja?
BRUNO
Nem lopja el. Használja. És mivel ő a híres professzor, a Nobel-díjas, tőle fogadják el, te pedig lemaradsz. Ez történt az aszkorbinsavval is. Nem egyedül találta meg, de ő tudta tömegesen előállítani. A társa öngyilkos lett.
BANGA
Akkor ezt…amit tegnap, ezt se?
/Belemerülnek az iratokba/
CSILLA
Ez igaz?
SZENT-GYÖRGYI
Részben. Valóban Amerikában használtam Ilona eredményeit, azért is lehetek itt évtizedek óta ebben az intézetben. Izomkutatás. És az aszkorbinsav is közös kutatás eredménye, de a Nobel-díjat mégis én kaptam. Ezért is adtam a finneknek.
TÜNDE
Társad… öngyilkos lett?
SZENT-GYÖRGYI
Dehogy. Ez már a mitológia. Az legjobb londoni biokémiai intézet vezetőjeként halt meg tavaly.
BRUNO
Erre már ő is rájött. Fél éve hozták le Svájcban ugyanezt. Ott publikálta.
BANGA
Fél éve adtam át neki az első feljegyzéseket ebben a témában…
/Bejön Miskolczy pizsamában, fésületlen hajjal, egy koszos női fésülködőköpenyben./
MISKOLCZY
Á! Vagyis ez! Ezért nem jár be! Ide hozatta a laboratóriumát!
BRUNO
Jó napot, professzor úr…
MISKOLCZY
A feleségemmel akarok beszélni. A gyermekláthatóság beosztásáról. Itthon van?
BRUNO
Professzor úr… kérem, mielőtt találkozik vele… igya ezt meg…
/Egy kémcsőbe önt valamit, megrázza./
MISKOLCZY
Igyam meg?
BRUNO
Kérem, bízzon bennem.
MISKOLCZY
Mi ez?
BRUNO
Aszkorbinsav-párlat egy kis kiegészítéssel. Kísérlet.
MISKOLCZY
Elfogytak a patkányok?
BRUNO
Teljesen ártalmatlan. Kérem, tegye meg.
MISKOLCZY
Kísérletezzek önmagamon?
BRUNO
Kezeskedem róla, hogy ha minden úgy van, ahogy gondolom… az eredmény bámulatos lesz. És ha megitta, siessen haza, majd jöjjön vissza.
MISKOLCZY
Haza és vissza?
BRUNO
Feltétlen.
MISKOLCZY
És ez egy kísérlet?
BRUNO
Igen.
MISKOLCZY
Rendben. Támogassuk az ifjú kutatókat.
/Megissza/
MISKOLCZY
Nem rossz. Most hazamegyek és visszajövök. Pár sarok.
BRUNO
Igen.
Miskolczy elmegy.
BANGA
Mit adtál neki?
CSILLA
Mit adott neki?
SZENT-GYÖRGYI
Fogalmam sincs.
BRUNO
Az idegelme laborjában Kutasi adott át nekem pár millilitert ebből, az agyvízből keverte, a kisagy hátsó lebenyének kezelésére…
/Bejön Albert./
ALBERT
Egy elmeháborodott egyént láttam kimenni fekáliás rózsaszín női fésülködőköpenyben a kapun.
BRUNO
Miskolczy professzor úr volt az.
ALBERT
Akkor értem.
/Banga hirtelen felkiált/
BANGA
MIÉRT??!!! Miért tette meg?
ALBERT
Mi a baj, Ilona?
BANGA
Elkérte! Már az első feljegyzéseimet! Fél évvel ezelőtt!!!!!
ALBERT
Igen, ha arra gondol…
BANGA
Arra gondolok! Maga elkérte, tovább gondolta, és publikálta!!!! Mit kapott érte?!!! Hány elismerést, vállveregetést?
ALBERT
Továbbgondoltam. És használtam, igen.
BANGA
De erre én nem adtam engedélyt! Ez az én kutatási területem!!!!
ALBERT
Amire maga rájött, az csak a látvány. Maga rácsodálkozott valamire. De hogy mire kell felhasználni, azt én tudtam hozzátenni.
BANGA
És miért nem szólt?!!!!!!
ALBERT
Mert tudtam, hogy később maga is rájön. De az még sok év. Az izomsorvadásos betegek annyit nem várhatnak. Amit ön meglátott, az egy lehetőség. Amit én publikáltam belőle, az a gyakorlat.
BANGA
Fél évet még várhattak volna azok a betegek!
ALBERT
Kérdezzen meg egy rákos beteget a klinikán, van-e türelme még várni fél évet arra, amit más már kifejlesztett, csak azért, hogy megvárja a maga szakmai fejlődésének adott fázisát!!!!
BANGA
Ezt csinálta egész életében?
ALBERT
Igen. Sokan tudják a „mit”. De kevesen a „hogyant”. Önnek még ehhez fejlődnie kell. És fog is. Mert maga nagyszerű biokémikus, és az egész magyar orvostársadalom büszke lesz az izomkutatásban elért eredményeire, ebben biztos vagyok. De ehhez én is kellettem, nem gondolja? Hány elméletét segítettem át a gyakorlatba?! Kinek köszönheti mindezt!
/Márta befut/
MÁRTA
Valami baj van?
BANGA
Ellopott tőlem mindent!!!!! Mindent!!!
ALBERT
Nincs baj. Csak Csipkerózsika felébredt végre, megcsókolta egy enzimkirályfi! És végre fel meri emelni a hangját! És végre kiabálni kezd velem!!! Végre kiáll az érdekeiért, amire én egész életemben nem voltam képes!!!! Ez a baja, Ilona? Ez?
BRUNO
Ilona, valóban a professzor úr segített a gyakorlatba…
BANGA
Igen. Ez igaz. És én most…
ALBERT
Ne merjen bocsánatot kérni, inkább köpjön le. Annak jobban örülnék.
Banga elsírja magát, átöleli Albertet, zokog.
TÜNDE
Már megint bőgnek.
CSILLA
Ezeket a részeket nem lehet kihagyni?
SZENT-GYÖRGYI
Akkor nem marad semmi.
/Márta magához vonja a zokogó Bangát/
MÁRTA
Nyugodjon meg, szívem. A professzor úgy gondolja, a tudományos eredményekben nincs tulajdonjog. Sok kutató munkája van benne az egyetlen eredményben. Sok személyiség. A magáé is. Örüljön, hogy része lehet egy fantasztikus egésznek. mert maga is méltó, hogy a része legyen. és ez a kutató igazi boldogsága. Igazam van?
ALBERT
Igen… nagyon is….
/Megjelenik Miskolczy professzor, kifogástalan ingben, nyakkendőtűtől ragyogó nyakkendőben, remek öltönyben, csillogó lakkcipőben./
BRUNO
Működik!!!! Őrület, működik!!!!
ALBERT
Mit adott neki?
BRUNO
Összekevertem egy kis aszkorbinsavat az idegelme-laborban levett agyvízzel.
ALBERT
Remek.
MISKOLCZY
Elnézést, hogy alkalmatlankodom. Feleségemmel szeretnék pár szót váltani, ha megengedik.
ALBERT
Nem adtál neki túl sokat?
BRUNO
Meglátjuk.
ALBERT
Természetesen, az én házam az ön háza pár percig. Ilona, Bruno, mi addig kimegyünk a konyhába , úgyis melegítenünk kell a kísérlethez. Ha nem sikerül, és felrobban, költözünk.
/Kimennek/
MISKOLCZY
A gyermek láthatóságának ügyében jöttem.
MÁRTA
Ehhez öltöztél így fel?
MISKOLCZY
Ez a mindennapi kimenőruhám.
MÁRTA
Aha. A gyermekek láthatóságát egy nappal szeretném megnövelni. Négyre.
MISKOLCZY
Félreértett. Én nem az Ön javaslatát jöttem meghallgatni. Közölni akarom, hogy soha többet nem láthatja a gyermekeit.
MÁRTA
Micsoda?
MISKOLCZY
Ön most végig hallgat. /Közönséghez fordul/ És maguk is. Fél éve hagyott el. Úgy, hogy már előtte is viszonya volt Szent-Györgyivel. Titkolózott, mint egy bűnös asszony. Megpróbált becsapni. Szánni való, közönséges viselkedés ez. Hazudott nekem, hazudott a gyermekeinek. Volt alkalmam velük is elbeszélgetni erről.
MÁRTA
Micsoda egy aljas gazember!
MISKOLCZY
Én? Bocsánat, most ebben a szituációban más a felosztás. Itt most ön az ordas ribanc. Mióta összeköltöztek, pokol az életünk. Önök nem mehetnek ki az utcára anélkül, hogy valami inzultus ne lenne, a professzor az egyetemre sem mer bejárni. Önt megveti egy egész város, és teljes joggal. Ön nem vált el, és ment egy másik férfihoz, ahhoz az ilyen esetekben kívánatos. Ön vadházasságban él a valamikori legjobb barátommal. És ez nem érdekli sem Önt, sem őt. Rendben van. A gyermekeinket csúfolják az iskolában, minden nap sírva jönnek haza.
CSILLA
Megint sírnak!
MISKOLCZY
Ökölbe szorul a kezem, ha látom ezt, ha szembesülnöm kell ezzel. És legszívesebben ide jönnék, és megfojtanám. De civilizáltak vagyunk már régen. Nem ölünk fizikálisan. Máshogy. Én mostanában ellátom a gyermekeket, felvettem igaz, egy új szobalányt, aki sokat segít. Fiatal, és szeretőm is lett, elmondhatom, olyat tud nyújtani az ágyban, amire Ön soha nem volt képes. Még a közelébe sem jár semmi ilyen jellegű emlék magáról. Az első napok iszonyatosak voltak. Lefektettem a gyermekeket, benéztem a szobalányhoz, ocsmány és közönséges szeretkezés. Majd vissza a szobámba. Egyedül. Nem tudok egyedül aludni. Nem tudok egyedül élni. Igaz, nem vagyok egyedül. Nappal nem. Éjszaka. Akkor nehéz. És port kell bevennem, ha a gyermekek magához indulnak láthatásra, mert tudom, hogy nem érzik jól magukat önnel, kényszer és rosszérzés. Ezért úgy döntöttem, nem láthatja többet őket. Soha. Erkölcsben, tisztességben fognak felnőni. Nem hagyom, hogy megfertőzze őket. Az ön vadházassága miatt az erre vonatkozó tilalmi dokumentumot kiadta a megye. Itt van nálam. A válásunk után beadhatja újra a keresetét, de ne számítson ez ügyben változásra. A jegyző feltétlen hívem, és valaha betegem is volt, kigyógyítottam. A fél városháza valamikor a betegem volt. Hálásak. Ha van még a szervezetében ígéret, szüljön gyermeket Szent-Györgyinek. Mert önnek mától nincsenek gyermekei. Ezt akartam elmondani.
/Megfordul, elindul, aztán visszafordul./
MISKOLCZY
A legszörnyűbb az egészben, hogy szeretem önt, teljes szívemből-testemből. Ezért őszintén minden jót kívánok a továbbiakban.
/kimegy/
TÜNDE
Szegény nő. Hogy tud ezek után élni?
CSILLA
Én nem akarok férjet, csak gyermekeket.
SZENT-GYÖRGYI
Farkastörvények szerint éltem. Állat lettem. Látnom kellett volna az első pillanatban, mit cselekszem. És elfogadni bármely más rajongó, gyermektelen asszony tekintetében az ajánlatot. Olyat, aki elkísér. Akivel vigasztalódhatok. Ezt kellett volna tennem. Vagy elütni akkor a motorbiciklivel. Talán az is jobb megoldás lett volna. Márta még harminc évig élt velem. Kivel élt volna? És szeretett. Kit szeretett volna? És egész életében várta a gyermekei bocsánatát, amit soha nem kapott meg tőlük. Farkasélet.
/bejön Albert, átöleli Mártát./
MÁRTA
Nem láthatom őket soha. Többé soha. Nincsenek gyermekeim.
ALBERT
Nekem volt egy, ott maradt a nagy vízen túl. Ketten maradtunk, Márta.
Kintről zaj, nevetés, belép dobozokkal, szép ruhában Kisnelli, ragyog az arca.
KISNELLI
Apa!!! Megjöttem!
Albert a lányához fut, megölelik egymást.
CSILLA
Ezek megint sírni fognak.
TÜNDE
Csupa zokogás az élet.
SZENT-GYÖRGYI
Megjött akkor. Milyen boldog voltam. Mennyire boldog!
/sírva fakad./
Második felvonás
/Ugyanott, folytatódik/
ALBERT
Ő … Márta.
KISNELLI
Hiszen ismerjük egymást! Olyan régen nem mentem el még!
ALBERT
Ő itt Márta. Úgy értem, velem.
KISNELLI
Szenzációs! És mióta?
MÁRTA
Fél éve. Örülök, hogy látlak, Kisnelli.
KISNELLI
Mindig is figyeltelek, te vagy a város igazi, legszebb asszonya.
ALBERT
Nem érem be kevesebbel.
CSILLA
Szerény ember.
MÁRTA
Én sem. Nobel-díj alatt nem állok szóba senkivel.
KISNELLI
És itt lett az új labor?
ALBERT
Átmenetileg hazahordom a munkát.
KISNELLI
Nem lehet könnyű nektek most a városban mutatkozni, érthető. Miért nem kérdezitek már meg?
MÁRTA
Mit?
KISNELLI
Jaj, hogy miért jöttem haza?
ALBERT
Ez nem kérdés. Mindig is hozzám tartoztál, hazajöttél, jól van, meg van rá az okod.
KISNELLI
Igen, de miért?
MÁRTA
Miért?
TÜNDE
Miért?
SUSAN
Miért?
KISNELLI
Megkérdezitek?
ALBERT
Igen. Miért?
KISNELLI
Igazából nem akarom elmondani.
MÁRTA
Akkor majd máskor. Fáradt vagy, pihenj.
KISNELLI
Gyűlöltem őt! Az anyámat, nem tudtam, hogy lehet anyát gyűlölni, de lehet! Amerikai reggeli, kötelező mosolyok, az asztal alatt fogják egymás kezét anyám, és az a másik nő…a templomi kórus hamis ájtatossága…ez az egész képtelenség. Hogy a világ legférfibb férfi az apám, és tudtam az ágybeli vigalmaikról, és hogy megbolondulnak egymásért, és most ez…
ALBERT
Én vagyok az oka.
KISNELLI
Mindegy, ki az oka. Megtörtént. Aztán ez az Amerika, ez a buta, zárt szekta, amely azt sem tudja, hogy galambok vannak a Szent Márkon, és hogy Dosztojevszkij a legnagyszerűbb író az írók között, idióta szerelmes regényeket olvasnak, híznak, esznek, megint híznak, megint esznek. Tudják, hogy messze vannak mindentől, ők bármit megtehetnek, velük nem tehet senki semmit…és amikor elmentünk a „kórussal” vidéki kisvárosokba, épp, hogy egymás mellé tudtak rakni pár szót…gyűlöltem ezt is.
ALBERT
A tudományt viszont hagyják fejlődni, óriási összegeket…
KISNELLI
Tudok itt lakni valahol? Hol tudok lakni?
Albert és Márta mosolyogva összenéznek.
MÁRTA
Megmutatom.
/kimennek, Albert egyedül marad, mosolyog/
SZENT-GYÖRGYI
Most figyeljetek, lányok.
CSILLA
Nem értem az anyját.
TÜNDE
Én meg értem a lányt. Amit Amerikáról mondott. És te mégis itt élsz. Már mióta is?
SZENT-GYÖRGYI
A hazám megszűnt. Nincs többé. Földrajzilag létezik, lélekben halott. Akinek meghalt az országa, ide jön. És megpróbál valamit felépíteni abból, amit magával hozott. Erre itt van hely és lehetőség.
SUSAN
Én nem is vagyok kövér. Nem minden amerikai kövér.
/nagy sikoltás hallatszik kintről, Kisnelli befut, az apja nyakába esik./
KISNELLI
Mindent, ahogy akkor…mindent úgy rendeztél be.
ALBERT
Gondoltam rád, amikor ide költöztünk, amikor itt Újszegeden házat választottunk. És áthoztam minden itt maradt holmidat. És összeraktalak abban a szobában. Tudnád, hányszor ültem ott, csönd volt, a csöndben ott voltál te is. Azt az ablakot csak egyszer dobták be, kirohantam, elkaptam a kődobálót, a motorom után kötöttem, úgy húztam végig a Tisza parton.
TÜNDE
Tényleg?
SZENT-GYÖRGYI
Négy nap elzárást kaptam érte. De megérte.
KISNELLI
Még a régi játékaim is, minden. Jó sok szoba van itt. Az enyém mellett is…zárva.
ALBERT
Az… anyád szobája.
KISNELLI
Ugyanúgy, minden? Úgy értem…
ALBERT
Igen. Úgy, ahogy itt hagyta.
KISNELLI
Ő nem jön vissza. Soha. Még ha esetleg be is látja…a büszkesége miatt nem jön haza soha.
ALBERT
Tudom.
KISNELLI
Mégis összeraktad őt is… a bezárt ajtó mögött.
ALBERT
Igen.
KISNELLI
És Márta? Mit szól ehhez?
ALBERT
Eltűri.
KISNELLI
Akkor nem is szereted annyira?
ALBERT
Nagyon nagy szükségem van rá. Ő pedig már mióta mi a városba értünk…
KISNELLI
Mert nincs nő, aki neked ellenállna.
ALBERT
Úgy látszik.
KISNELLI
Köszönöm. Bepakolok… a bérkocsit kint hagytam várakozni a holmimmal, a fenébe, ezt elfelejtettem… Húzok cipőt, segítek…
/Kisnelli kimegy, belép Márta./
MÁRTA
Nem szeretsz, de szükséged van rám.
ALBERT
Nem tudom, mi az szerelemmel szeretni. Én már csak viszonyítani tudok. Ha nem lenne ez a viszonyítás kényszer, lehet, hogy felfedezném magamban, hogy te vagy az egyetlen nő, akit valóban szerelemmel szeretek. Nem tudom. De iszonyúan nagy szükségem van rád. És nem csak azért, mert elhagytak. Nagyon. Nagyon jó, hogy itt vagy nekem.
/Kisnelli befut kér bőrönddel./
KISNELLI
Ja, azt elfelejtettem mondani, hogy beleszerettem egy misszionáriusba a hajón. Gyönyörű férfi, és én is azonnal megtetszettem neki. Afrikába megy, a legszegényebbek közé, gyógyítani és hitre tanítani őket. Vele megyek én is. Ne aggódj, apa. Nem most. Fél év múlva, akkor lesz a következő indulás. Ő ott fog várni rám. Megbeszéltük, négy gyerekünk lesz! Jöttök segíteni, nagyon sok ajándékot hoztam!
/Kimennek mind./
TÜNDE
Jézusom! A lepratelepekre?
CSILLA
És te elengeded?
SZENT-GYÖRGYI
Én is átéltem minden szegénységet, minden borzalmat, itt Európában is. Mennyivel lehet ott rosszabb, mint itt? A háborúban még a karomat is átlőttem a lányom miatt, hogy hazajöhessek a születésére. Persze, óvatosan, ne okozzak maradandó sérülést.
SUSAN
Micsoda egy hős. És az egyszerű, kezet emelni önmagadra?
SZENT-GYÖRGYI
A legképtelenebb dolgok egyike. De nem tudtam elképzelni, hogy ne lássam őt. És irtóztam már a háborútól is. Nem egy bonyolult történet.
/Besiet két bőrkabátos, napszemüveges férfi. Alaposan körülnéznek./
TÜNDE
Ezek kik?
CSILLA
Titkosrendőrök?
SZENT-GYÖRGYI
A kormányzó érkezése előtt mindig ez van. Protokoll.
/Az egyik int, Albert bejön jobbról. Majd balról a kormányzó Horthy Miklós, teljes díszben. Int, a két kabátos kimegy/
HORTHY
Ön elfogadja a rektori kinevezést.
ALBERT
Köszönöm, kormányzó úr, hogy otthonomban láthatom vendégül.
HORTHY
Elfogadja, de van egy feltétele.
ALBERT
Parancsoljon leülni. Márta készít egy finom teát, ha gondolja…
HORTHY
Önnek az a feltétele, hogy az egyetemet ne rólam nevezzék el.
ALBERT
Így van.
HORTHY
Szabad tudnom az okát?
ALBERT
Nem gondolom, hogy egyetemet kell elnevezni olyan személyről, aki még él.
HORTHY
Gondolja, hogy ezt én erőszakoltam ki?
ALBERT
Nem ismerem a körülményeket.
HORTHY
Nem én. Kállay miniszterelnök-helyettes javasolta. Nekem is kellemetlen. De nekem itt, ebben az országban, ha úgy tetszik, ismertségem van.
ALBERT
Rajongó tömegekre gondol? Most az állomáson is tízezrek várták önt kalaplengetéssel.
HORTHY
Gondolja, hogy ezek lefizetett emberek?
ALBERT
Nem. Úgy gondolom, őszinte emberek.
HORTHY
Ezt mondta Kállay is. Ha rólam elneveznek ezt-azt szerte az országban, az emberek úgy érzik, mindig köztük vagyok.
ALBERT
Ebben lehet igazság.
HORTHY
És ha én meghalok, neveznek el rólam egyetemet? Egészen biztosan nem.
ALBERT
Számtalan magyar tudós, orvos van a történelmünkben, aki megérdemelné…
HORTHY
Határozat van róla. A névről. Az ország lakosságának nagy részét örömmel tölti el, hogy sikerült az elcsatolt magyar területek nagy részét visszaszerezni.
ALBERT
De milyen áron, kormányzó úr? Milyen áron?
HORTHY
A németekkel való szövetség volt az ára. Hitlerrel való szövetség volt az ára.
ALBERT
És egy háború. Amiben ismét részt kell vennünk. És ismét a vesztes oldalán.
HORTHY
Igen. Ilyen ideológiákkal, amilyeneket Hitler képvisel, csak veszteni lehet. Nagy áldozatok árán. Tisztában vagyok vele. Amikor még hadihajón szolgáltam, ha jött egy óriási vihar, nem lehetett időben kikerülni, akkor nem leállítani kellett a hajót, hanem a legnagyobb sebességet megpróbálni elérni, és legalább hatvan csomóval nekimenni a hullámoknak. Ebben benne van a teljes pusztulás lehetősége is, de az is, hogy erősebbek vagyunk, mint a vihar. Mint látja, itt vagyok. Nyolc ilyen esetben kellett levezényelnem a feladatokat. Nem sikerülhetett volna, ha akkor a teljes legénység nincs velem. De velem voltak. És élnek. Most ugyanez a helyzet. Nem természetem szerint való, hogy egyetemet nevezzenek el rólam, de ráadásul a teljes tanári kar, a város polgárai ezt kérték. Feliratban.
ALBERT
Tudok róla.
HORTHY
Tehát?
ALBERT
Az egyetemi szabályzatban, az újban, a tervezettben azt olvastam, hogy korlátozni kell a zsidó hallgatók számát, túl nagy számban vannak jelen a felsőoktatásban.
HORTHY
Ez nem az új tervezetben volt eredetileg. Meghagytak pár régi elemet. Ezt a kitételt az Ön egykori barátja, Klebelsberg Kuno is kifogásolta, mégis benne maradt.
ALBERT
Klebelsberg Kunó az egyik legnagyszerűbb oktatási és kulturális minisztere volt az országnak. És ha ő kifogásolta….
HORTHY
És ő hívatta haza önt is. Ezért beszélgetünk itt. És lám, igaza lett, önt ismerik szerte a világon, méltán a haza büszkesége. Az ön rektorsága egyértelmű. Ön olyan kapcsolatokkal rendelkezik, amely másnak nincs. A szegedi egyetemet Kolozsvárra helyeztük. Tudja, mennyi munkámba került, míg meggyőztem a kormány tagjait, hogy Szegeden is hagyjuk meg az egyetemet, illetve indítsunk egy újat? Elárulom önnek, senki nem akarta. Csak én. És Kállay. Kállay, akit még miniszterelnökké teszek, mert megérdemli.
ALBERT
Kállay minden nyilatkozatában sürgeti a zsidók elleni intézkedéseket.
HORTHY
Mert addig Hitler békén hagy bennünket a zsidókérdéssel. Utasításomra teszi ezt Kállay. És remekül. Amíg Hitler ezt hallja Magyarországról, nem bolygatja a kérdést.
Az én nevem az egyetem homlokzatán ugyanaz, mint az ön rektorsága. Szükségszerű. Mert háború van. És háborúban nem lehet a demokráciával szórakozni. Komoly központi hatalomra van szükség, hogy lássák az emberek, egyfelé gondolkodunk. Horthy egyetem, Szent-Györgyi Albert rektor. Horthyhoz kötik Magyarország újra egyesítését, Szent-Györgyihez pedig a tudományos jövő fejlődését.
ALBERT
Elismerem, kormányzó úr.
HORTHY
Örülök.
ALBERT
Ebben az esetben lenne egy másik feltételem. Az idézett passzust a zsidó származású hallgatókról vegyük ki a szabályzatból.
HORTHY
Akkor is, ha lehetséges, az ön atyai mestere, Klebelsberg nem is ellenkezett annyira?
ALBERT
Akkor is. Majd elmegyek ide a fogadalmi templomba, a sírjához, és megbeszélem vele.
HORTHY
Rendben van, töröljük. Ön szokott halottakkal beszélgetni?
ALBERT
Gyakran megyek oda.
HORTHY
Helyes. Háborúban egyébiránt nem csak a központosítás a fontos. A háború kikényszeríti, hogy a legfontosabb intézmények élére ne politikusokat, vagy azok rokonait tegyük, hanem igazi szakembereket. Viharban, a kapitányi hídon hiába billegeti magát díszmagyarban egy ősi arisztokrata család sarja, oda olyankor a legjobb kormányost kell vezényelni. Tehát elvállalja a rektorságát.
ALBERT
Igen. Amúgy is minden vágyam volt rektornak lenni, ha az egyetem nagy része Kolozsvárra települ át, itt igazi kutatóközpontot hozhatunk létre.
HORTHY
Csak előtte szüksége volt erre a kis pávatáncra. A hivatalos részen túl vagyunk. Ennek örülök. És köszönöm, amit a fiamért tett.
ALBERT
Igazából kezdeti stádiumban volt a daganat, és a jelenlegi műszerezettség mellett nehezen állapítjuk meg, jó vagy rosszindulatú volt-e.
HORTHY
Ön megszegte a szabályokat, amikor az aszkorbinsavval kezelte őt. Hiszen még nincs is bejegyezve. Előbb jött a Nobel-díj, mint a hivatalos bejegyzés.
ALBERT
A díjat a felfedezésért kaptam, az alkalmazás utána még évekbe telik. Talán jövőre bejegyzésre kerül.
HORTHY
Mindenesetre a daganat eltűnt. És ez a kis szabálytalan akciónk, ami lehetséges, hogy megmentette a fiam életét, kettőnk között marad.
ALBERT
Kérem rá.
HORTHY
Belepusztultam volna, ha őt is elvesztem… az első fiam halála is… nos, az újbóli vizsgálat megállapította, a gépet, amely lezuhant német repülőtéren rongálták meg előtte. Meglehetősen nehéz ezt magamban tartanom. És amikor a német hadi vezetőkkel tárgyalok, meglehetősen nehéz ezt nem éreztetni velük.
ALBERT
Elhiszem, kormányzó úr.
HORTHY
Ha pedig ennek a háborúnak egyszer vége…és ön is itt marad Szegeden, engem valószínűleg meghurcolnak, megpróbálnak majd kitörölni az emlékezetből, mert hiába az elcsatolt részek visszaszerzésének öröme, ha én közben azonosultam egy embertelen ideológiával. Én itt már csak bűnös lehetek. Nos, ha távozom, átnevezhetik az egyetemet bármikor. Erre vonatkozóan nincs kötelezettség.
ALBERT
Értem.
HORTHY
Lehetséges, hogy Kállay a jövőben megkeresi önt, hogy adott esetben segítsen kapcsolataival a háborúból való kiugrást elősegíteni. Magára bízom, hogy dönt.
ALBERT
De kormányzó úr……!!!!
HORTHY
Vegye úgy, nem mondtam semmit. És ez utóbbi mondatomat ön sem hallotta meg. De tartok tőle, elfoglaltságaim miatt nem találkozhatunk többé személyesen. Csak még itt, a megnyitón. Kézcsókom a feleségének.
ALBERT
Nos, Márta még nem a feleségem.
HORTHY
Mondom, kézcsókom a feleségének. És ön ebből pontosan érti, mit mondtam.
ALBERT
Igen, értem kormányzó úr.
HORTHY
Fogjuk kezet. Most kettesben vagyunk, senki nem lát. Megteheti.
Kezet fognak, Horthy indul.
ALBERT
Kikísérem.
CSILLA
Mi van? Most mi van ezzel a feleség kérdéssel?
SZENT-GYÖRGYI
Horthynak igaza volt. El kell vennem Mártát hivatalosan is, ezt kívánja a rektorság, és ezt kívánják a város polgárai. Nem ismerik el a vadházasságot.
TÜNDE
Olyan szeretnivaló, szép nő. És okos is. És mindenét feláldozta érted. Megérdemli.
SZENT-GYÖRGYI
Én is úgy gondoltam.
SUSAN
Engem elvettél minden pávatánc nélkül.
SZENT-GYÖRGYI
Öregkori szenilitás. Mobus Alzheimer.
SUSAN
Gazember!
Neki ugrik, ledönti az ágyra, párnával üti a kacagó Szent-Györgyit, Tünde és Csilla is beszállnak, nagy a vircsaft. Márta jön be, vasalt öltönyt hoz, leteszi a székre óvatosan, Albert jelenik meg a másik oldalon. A vircsaft abbamarad, megint figyelnek.
MÁRTA
Tessék kivasaltam az zsakettjét, rektor úr.
ALBERT
Nem neked kellett volna…
MÁRTA
Ragaszkodtam hozzá. A rektori nyitó beszédedben csak olyan ruha lehet rajtad, amibe egy nő bele lehelte a lelkét.
ALBERT
Túl sok Kosztolányit olvasol. Márta!
MÁRTA
Igen.
ALBERT
Szeretném, ha átjönnél Goldschmith-hez velem.
MÁRTA
Miért?
ALBERT
Mert az ő boltjában vannak azok a gyűrűk… amiket akkor vesz ez az ember, meg akarja kérni egy nő kezét. Annak a kezét, akit a legjobban szeret.
MÁRTA
Az ember maga veszi ilyenkor meg, és adja át a hölgynek.
ALBERT
Tudom, de pocsék az ízlésem. És szeretném, ha olyat kapnál, ami valóban tetszik.
MÁRTA
Vagy úgy? Engem akarsz elvenni?
ALBERT
Ne bolondozz, Márta.
MÁRTA
Goldsmith tudja, melyiket szeretem. Tegnap voltam a boltban.
ALBERT
Hogy?
MÁRTA
Tudom, hogy ha rektor leszel, rendezni kell a viszonyunkat. Lehetőleg házassággal. El kell venned, nem vitás. A kormányzó is ezt ajánlotta, igaz?
ALBERT
Igen.
MÁRTA
Akkor nincs mit tenned.
ALBERT /ordítani kezd/
HAGYJUK EZT MÁR ABBA! SZERETLEK, MEGÉRTED MÁR VÉGRE? NEM ÉRDEKELT A VÁROS VÉLEMÉNYE, AKKOR SEM ÉRDEKELT, AMIKOR AZ UTCÁRA NEM MEHETTÜNK KI!!! ÉRDEKELT, NEM ÉRDEKELT?! AKKOR MOST MIT VÁGOD A FEJEMHEZ? MIÉRT AKARSZ LELKIISMERETI VÁLSÁGBA KERGETNI, MIÉRT SULYKOLOD BELÉM, HOGY KÖTELESSÉGBŐL VESZLEK EL?!!! MIÉRT NEM LEHET ELHINNI, HOGY ŐSZINTE MINDEN SZAVAM? IGEN, VOLT ELŐTTED EGY SZERELMEM. ÉS TE?!! HOZZÁMENTÉL EGY EMBERHEZ, AKIT NEM IS SZERETTÉL, MAGAD MONDTAD, DE ANYÁDÉK AZT MONDTÁK, EZ A JÓ PARTI, ELMEORVOS, EZ VISZI VALAMIRE, A HÁBORÚ UTÁN NAGYON SOK MUNKÁJA LESZ, KELLENEK AZ ELMEORVOSOK, ÉS ENNEK A NÉPNEK EGYÁLTALÁN, ÉS IGAZUK LETT A FÉRJED A LEGGAZDAGABB PROFESSZOR AZ EGÉSZ EGYETEMEN ÉS A KLINIKÁN, AKKOR IS HA RÉGEBBEN ÖSSZEFOSOTT NŐI HÁLÓINGEKBEN JELENT MEG AZ ELŐADÁSAIN!!!! TE MERSZ ENGEM KÉRDŐRE VONNI, IGEN, TE?!!!!!!
Csönd.
MÁRTA
Ezt most akkor… vehetem lánykérésnek.
ALBERT
Igen.
MÁRTA
Kicsit szokatlan, így, üvöltözve.
ALBERT
Elveszlek és kész. Az egyetem megnyitása után egy hónapon belül.
MÁRTA
Itt szeretném. A nappaliban.
ALBERT
Mondom: elveszlek feleségül.
MÁRTA
És? Mi kell ahhoz? Anyakönyvvezető, két tanú, meg mi.
ALBERT
És utána…
MÁRTA
Kitessékeljük a tanukat, meg az anyakönyvvezetőt, a lányodat elküldjük moziba, és megtartjuk gyorsan a nászéjszakát. Ünnepi vacsora utána, de csak a lányoddal. Így szeretném.
Csönd. Albert megcsókolja Mártát, hosszú csók.
ALBERT
És… gyere, segítsd felvenni ezt a zsakettet, életemben nem volt rajtam ilyesmi…
/Kimennek, Szent-Györgyi felül az ágyon. Szomorú./
TÜNDE
Professzor úr…
CSILLA
Baj van?
SZENT-GYÖRGYI
Nem. Csak meghatódtam egy kicsit.
SUSAN
Sírni kell?
SZENT-GYÖRGYI
Nem. Elérzékenyültem, ennyi az egész.
TÜNDE
Szép leánykérő volt, igaza volt Mártának.
CSILLA
Végig üvöltözted az egészet. Mi még nem láttunk itt ilyennek.
SZENT-GYÖRGYI
Soha nem tudtam… olyan lenni, mint más. Az első feleségemért bementem a nőegylet esti varró tanfolyamára, és oda szóltam: gyere. És vittem a jegyzőhöz, ahol aláírattam vele egy papírt, ha megkérem feleségül, csak igent mondhat. Dátum, aláírás. És most Márta… istenem, jó istenem, mennyire messzire kerültem magamtól, mennyire messzire. Milyen világ jött ránk, amely azt mondatja veled, hagyd el szüleid földjét, taposd szét sírjukat, indulj el, legyél olyan földön polgár, amely sohasem volt a tiéd, és soha nem fog törődni veled. Ti, a Felkner lányok, unokahúgaim, mondjátok, nektek menekülnötök kellett? Benneteket megtagadott a szülőföldetek, azért vagytok itt velem?
CSILLA
Nem, a KISZ táborokban nagyon jó bulik vannak, és a suli is jó. Bármi lehetek, ha hazatérek, leginkább gyerekorvos.
TÜNDE
Én ékszertervező akarok lenni, és a szakmunkásképzős három év után felvételizek a képzőművészetire.
SZENT-GYÖRGYI
Ezek szerint ma otthon béke van…
CSILLA
Amikor azt mondták anyáék, hogy kijöhetünk ide hozzád megismerni Amerikát, persze hogy jöttünk.
TÜNDE
Most már hetente írnak, hogy takarodjunk haza, de nekünk még kötelességünk van.
SZENT-GYÖRGYI
Micsoda?
CSILLA
Veled lenni… amíg bírod ezt az életformát.
TÜNDE
Amíg örömöt tudunk adni neked.
CSILLA
Hamarosan öreg leszel és fáradt.
TÜNDE
Ápolásra szorulsz.
CSILLA
Akkor mi már nem lehetünk itt veled.
TÜNDE
Addigra hazatérünk. És elkezdjük az életünket.
CSILLA
Anyáéknak azt mondtuk, tökéletesen meg akarunk tanulni angolul, azért vagyunk még mindig itt. És hogy ápoljuk a nagy tudóst. De ez már nem tart sokáig.
TÜNDE
Viszont valóban megtanultunk angolul, és ez jó.
CSILLA
Addig maradunk, amíg fel tudod még emelni a fejed.
Csönd.
SZENT-GYÖRGYI
Amíg fel tudom még emelni a fejem… És te, kicsi Susane?
SUSAN
Én elmegyek keletre, Los Angelesbe és színésznő leszek.
SZENT-GYÖRGYI
Soha nem voltam istenes, nem kértem Isten áldását senkire. Ha templomba tértem be otthon, mert itt nincsenek olyan templomik, amelyekben valamiféle feljebbvaló lakik – vagyis ha otthon templomba tértem be, a végtelen , e földi létben anyagként megmutatkozó időhöz és energiához, az ezek által összeállt feljebbvalóhoz kerestem az utat. De most azt mondom: a Teremtő Jóisten adja, hogy álmaitok megvalósuljanak. Imádkozni fogok érte. Látjátok, erőtlenedik a nyakam, egyre nehezebb felemelni a fejemet. Közel van a szabadulásotok.
Most ünneplő tömeg hangjai, tapsok, zajok. Két régi mikrofonállványt hoznak be, a szövegek visszhangosak. Egyik mikrofonhoz Horthy lép.
HORTHY
A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József-Tudományegyetem hazatért régi otthonába, hogy húszévi száműzetés után. újra Erdély fővárosában folytassa művelődésünket gazdagító érdemes munkásságát. — Magyarország törvényhozása ez ünnepi alkalommal, megemlékezvén Szeged szabad királyi városnak az egykor falai közé menekült egyetem fennmaradását biztosító áldozatairól, elismeréseképpen Szegeden új egyetem felállítását rendelte el. A nevemet viselő szegedi Tudományegyetem megnyitásának mai örömünnepén megelégedéssel gondolok vissza a nemzeti újjáépítés itt átélt első sorsdöntő napjaira. A történelem színe előtt Szegedé az a nagy érdem, hogy a nemzeti újjászületésnek ez a város volt a bölcsője. Elismeréssel emlékezem meg Szeged népének kétévtizedes lelkes és lankadatlan magyar munkájáról, nemzeti, művelődésünknek hozott nagy áldozatairól is. — Ennek a szegedi munkának és áldozatnak gyümölcse érett be a menekült erdélyi egyetem számára emelt pompás épületekben most az új szegedi egyetem alapításával. Nemzetünk jövendő sorsa azon is fordul, hogy milyen lesz műveltsége. Ha meg akarunk állni a népek nagy versenyében, sok tudásra és alapos ismeretekre, derék, munkás, jellemes, művelt magyar ifjak ezreire van szükségünk. A tudományok művelésén felül az egyetemek kötelessége a nép lelkét építő papok és testét gondozó orvosok, az ifjúságot nevelő tanárok és az államot igazgató tisztviselők, a gazdasági munkát irányító szakférfiak és a művelődést gyarapító tudósok gondos és alapos előkészítése hivatásukra. A szegedi egyetemnek különös gondot kell fordítania a természettudományok korszerű művelésére, eredményeinek ismertetésére, különösen a régebben annyira elhanyagolt Alföld kultúrájának szolgálatára, az alföldi táj szellemének, az Alföld népében rejlő őserőnek felkutatására és kiművelésére. A szegedi gondolat útján akarunk továbbra is haladni, nem idegen úton, hanem a mi magunk sajátos útján, amelyen barátaink oldalán már eddig is jelentős eredményeket értünk el. Amidőn ezt az új egyetemet rendeltetésének átadom, bizonyos vagyok benne, hogy méltó hajléka lesz az ezeréves magyar kultúrának. Ebben a meggyőződésben kérem egész jövő működésére a Mindenható áldását!
Horthy kiint a másik oldalra, Albert lép be, meghajtja magát felé, és a mikrofon elé lép.
ALBERT
Főméltóságú Kormányzó Úr! Főmagasságú Bíboros Hercegprímás Úr! Nagyméltóságú Miniszterelnök Úr! Nagyméltóságú Miniszter Urak! Mélyen tisztelt ünneplő Közönség! Jogilag új egyetem vagyunk, de a mi gyökereink is messze nyúlnak vissza és semmiféle jogi formula nem fejezi azt a bensőséges viszonyt, amely minket a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemhez köt. Mi egy törzsnek vagyunk a két hajtása, mi együtt melengettük 20 esztendőn keresztül Erdély egyetemének gondolatát és így első üdvözletünk szól a mi testvéregyetemünknek, melyet tőlünk a távolság nem fog elválasztani. És ha tekintetünket a múltba bocsátjuk, lehetetlen fel nem idéznünk annak a nagy embernek, gróf Klebelsberg Kunónak az emlékét, aki tíz esztendőn keresztül viselte széles vállán ennek a kettős hajtásnak közös törzsét, a szegedi Ferenc József Tudományegyetemet. Kérem, hogy velem együtt rövid hallgatásban idézzük magunk elé emlékét. De nem tekinthetünk a múltba anélkül sem, hogy mélységes hálaérzet ne töltene el ennek a városnak, Szegednek a lakossága iránt, amely szegénysége idején a legnagyobb áldozattól sem riadt vissza, hogy az elüldözött kolozsvári egyetemnek hajlékot emeljen. Ez a hajlék lesz a mi hajlékunk is. Az egyetem pedig most már ízig-vérig Szegednek saját egyeteme leszen. Az egyetem feladata hármas: legősibb hivatása gyűjteni, terjeszteni és gyarapítani az emberi tudást. Második feladata kis számban nevelni a jövőnek tudósokat, akik majdan ezt a hivatást tőlünk átveszik. Újabb eredetű, de nem kevésbé magasztos az egyetemnek harmadik hivatása, nevelni a haza részére polgárokat, akik el vannak látva a szellem fegyverével. Az emberiség legfőbb kincse mind az a szép, jó és nemes, amit eddig az ember elméje és lelke megteremtett. Az egyetem ezen kincsek közül a tudásnak őre, hirdetője és gyarapítója. Örökét évezredektől az emberi szellem közös tárházából veszi, így tőle joggal azt várhatjuk, hogy felette álljon a politika hullámzásainak s eszményeit az idők háborgásán keresztül sértetlenül mentse át a jövőbe. Azt várhatjuk, hogy az egyetem kapuin a gyűlölködést kizárva a tudás szelíd fénye mellett csendben munkálkodjék s éljen örök emberi eszményeinek. Ezért az egyetemnek át kell hatva lennie az igazságok szeretetétől s falai között meg kell őriznie a teljes szellemi szabadság levegőjét, mely nélkül minden kultúra elsorvad. Jó tanítás csak ott folyhat, ahol él a kutatás szelleme, az igazságok lelkes, pártatlan szeretete. Az egyetem második feladatáról, a tudósképzésről e helyen nem kívánok szólni, inkább rátérek harmadik féladatára, a szellem fegyverével vértezett hasznos polgárok nevelésére. Ez nem tartozik az egyetem ősi hivatásai közé, de az újkorban az egyetem megnyitotta kapuit az ifjúság nagy tömegei előtt, ifjak előtt, akik nem tudósok, de a közélet hasznos polgárai akarnak lenni. Ugyanakkor az egyetem, mely azelőtt anyagilag független volt, elfogadta az állam támogatását. Ezért az egyetem nem zárkózhatik el az elől, hogy a közzel szemben vállalt kötelességeit teljesítse és alkalmazkodjék hallgatói tömegének igényeihez. Ez az egyetemet egy súlyos és még megoldatlan probléma elé állította. Azelőtt az egyetem csak tudósokat képezett és magas tudományt hirdetett. Az ifjúság nagy tömege azonban nem tudós akar lenni. Határozottan állítom, hogy az egyetemnek alkalmazkodnia kell hallgatósága és az élet igényeihez. Egész közoktatásunk, úgy a középfokú, mint a magas oktatásnak egyik alapvető hibája, hogy a tanítást inkább a tananyag, mint a hallgató szemszögéből ítéli meg. Hozzáteszem még azt, hogy a hivatás, betöltéséhez még egészség is kell s így az egyetemi polgárt széles vállúnak, egyenes hátúnak, pozsgás képűnek is szeretném látni, amiről szintén az egyetemnek kell gondoskodnia. Ami magát a szigorúan vett tanítást illeti, úgy az érdeklődés felköltését, az önálló gondolkodás fejlesztését, a belső összefüggések meglátásának képességét fontosabbnak tartom, mint az adatoknak a fejbe préselését. Az élet tartamához képest az iskolai tanulmányok ideje rövid, az élettelen adatok pedig hamar elpárolognak, és ha hallgatóinknak tudásvágyat nem adtunk útravalóul, akkor már pár héttel a vizsga után üres fej-, jel és kézzel fognak az életben állani, míg ha érdeklődésüket felköltöttük, úgy az élet elég időt és alkalmat fog adni esetleges hiányok, pótlására. Az egyetemnek ezen sokoldalú feladatai teljesítésénél nagy nehézségekkel kell küzdenie. Egyik nehézsége, hogy a középiskola száraz, túltömött anyagával nem hangsúlyozza eléggé a jellem és szellem kifejlesztését s így padjainkra gyakran bocsát önálló gondolkodásra képtelen, fásult, görnyedt hátú 18 esztendős aggastyánokat, akiket csak a nyugdíjas állás érdekel. Egy színjeles érettségi bizonyítvány nekünk nem ad felvilágosítást arra, hogy gazdája egy kiválóság, avagy egy értéktelen magoló. Kívánatos lenne, hogy padjainkra csakis azok kerüljenek, akikben megvan az adottság a szellemi pályára, tekintet nélkül a szülők anyagi vagy társadalmi helyzetére, vallási hovatartozására, mint ahogy nemzeti érdek lenne az is, hogy azok, akikben a képesség megvan, csakugyan padjainkra is kerüljenek. Nevelői és tanítói hivatásunkat csak úgy teljesíthetjük igazán, ha a tanár tanítványának nemcsak cenzora, de barátja, munkatársa és idősebb testvére. őszintén remélem, hogy ez az ifjú egyetem meg fog birkózni tudni feladataival, és hogy Szeged barátságos levegőjében meg lesz a bensőségteljes, meghitt viszony tanárok és tanítványok között, mert csak ily közösség mellett remélhetjük, hogy jól tanítunk és hogy eleget tehetünk annak a feladatunknak is, hogy ifjúságunkba oltsuk azt az izzó hazaszeretetet, amely nem a jelszavak hangoztatásából, a mások gyűlöletéből vagy eltiprásából áll, de abból, hogy a hazáért a legnagyobb áldozat is csekély legyen, hogy a hazáért ne csak meghalni, de — ami ennél sokkal nehezebb — élni is tudjunk. Feladataink súlyosak, felelősségünk nagy, erőink csekélyek, így kérjük Isten segedelmét, hogy hazánknak békét, nekünk pedig erőt adjon a munkához!
/kiviszik a mikrofonokat, Albert marad a színen./
CSILLA
Ez nagyon szép beszéd volt.
TÜNDE
Meglepő egy kormányzótól.
CSILLA
Nem az! Amit a professzor úr mondott.
SZENT-GYÖRGYI
Ti megértettétek?
SUSAN
Azért teszünk mindhárman a kedvedre, azért vagyunk veled, mert nem vagyunk ostobák.
SZENT-GYÖRGYI
Csilla, vedd elő a hegedűdet. És ti lányok! Hamarosan énekelni fogtok.
TÜNDE
Mit?
SZENT-GYÖRGYI
Rátok bízom. Szép legyen és halk.
/Belép sietve Banga Ilona/
BANGA
Elnézést, professzor úr, az új villamos megint ledöglött. Jobb volt, amit lovakkal húztak.
ALBERT
A lovakat minden háborúban megeszik. Jó, ha van áramszedős valami is a közelben.
BANGA
Ez a ruha jó lesz így? Tanúnak.
ALBERT
Nem hiszem, hogy az esküvői tanúknak külön egyenruhát csinálnak. Nagyon csinos, Ilona, higgye el.
BANGA
Igen, csak itt derékban…
ALBERT
MONDOM, NAGYON CSINOS!
BANGA
Igenis, professzor úr.
/Bejön a Kisnelli egyszerű, de nagyon szép ruhában, kiemeli szép alakját, hajában virág./
KISNELLI
Nem késtem el?
SZENT-GYÖRGYI
Gyönyörű lány. Szakasztott anyja. Fiatal korában. Elállt a lélegzetem.
ALBERT
Gyönyörű vagy. Szakasztott az anyád, amikor ennyi volt. Eláll a lélegzetem.
KISNELLI
Anyát ma ne emlegessük. Ezt a ruhát kifejezetten esküvői tanúknak készítik a szabók.
BANGA
Ugye? Mondtam!
/Érkezik Bruno, nagy méretű öltönyben, keresztben nemzeti színű szalag./
ALBERT
Bruno…
BRUNO
Tudtam, hogy meglepetés lesz. Nem is szóltam előre. Mikor a jegyzőségen megadták, hova kell jönnöm, újszegedi villa, meg minden, akkor sem szóltam. Nem jobb így?
BANGA
Te vagy az anyakönyvvezető?
BRUNO
Mióta apám meghalt, anyámat támogatnom kell, az a pénz, amit meg itt a professzor úr mellett kapok…kell egy kis mellékállás. Az elöljáróság szerint szépen beszélek, nyáron elvégeztem a tanfolyamot. Nos, minden készen van? Látom , Nelli az egyik tanú, a ruhája alapján világos. Ki a másik?
BANGA
Én vagyok!
BRUNO
Ebben a ruhában?
BANGA
Ugye mondtam…?!!
BRUNO
Mindegy. Tanú, tanú. A menyasszony?
ALBERT
A jelre vár.
BRUNO
Papot hívtak?
ALBERT
Azt majd a végére. Úgy értem, az élet végére.
SZENT-GYÖRGYI
Ahogy belép Márta, induljon a hegedű és az ének.
CSILLA
Yes, sir.
/Márta belép, elindul a hegedű, a másik két lány halkan énekelni kezd. Márta is gyönyörű, igazi szépasszony, Albert mosolyogva megy felé, Bruno beáll az asztal mögé nagyon komolyan nézi őket./
BRUNO
Kérem a házasulandókat, lépjenek közelebb, és fogják meg egymás kezét. A tanuk foglalják el helyeiket.
/Megtörténik./
BRUNO
A szegedi körjegyzőség és elöljáróság megbízásából vagyok itt, és végzem el hivatalomat. Azért gyűltünk össze, hogy az itt megjelent Márta és Albert házassági szándékát méltó jegyzőkönyvbe vegyük. Íme, itt a méltó jegyzőkönyv, mely az elöljáróság által hitelesített, és a városi levéltár köteles átvenni és jegyezni az újonnan beérkező anyagokat. Itt előttem ez a pár azt mondja nekünk, körülöttük állóknak: azért állunk itt, azért fogjuk egymás kezét, hogy ti is, akik eljöttetek, higgyétek azt, amit mi. Hogy van értelme az életnek és általában a létezés hétköznapjainak. Azért fogjuk egymás kezét, hogy mutassuk, az élet értelme nem a magány és nem az egyedüllét, hanem a társas viszony. Mely épülhet szeretetre, megbecsülésre, kellemes kényszerre, és olykor szerelemre is. Mindegy melyiket vesszük, nekünk részünk van benne, és nektek, akik megjelentetek szintén volt már benne részetek, vagy ha csak ezután lesz, vegyétek a mi példánkat. Felvállaljuk egymást a család, a közjegyzőség, az elöljáróság előtt, mint férj és feleség. Most úgy gondoljuk, ez a házasság egy életre szól, de a tapasztalat, a modern kor tapasztalata megmutatta, ez nem mindig van így. Megszabadultunk már a modern korban attól a bilincstől, amely akkor is egyben tartotta a két embert, ha nyilvánvaló volt, hogy útjaik eltérőek. Nem mondjuk tehát, hogy holtodiglan, holtomiglan. Mert a szó elszáll, eltűnik, nem tér vissza. Vagy érezzük belül, vagy nem. De a szándék legyen ez. Hogy az emberi lét alkonyán, amikor e két ember remélhetőleg a végsőkig kitart egymás mellett, elmondhassák Ady Endre hallhatatlan sorait: „már vénülő kezemmel/fogom meg a kezedet/ már vénülő szememmel őrízem a szemedet/ világok pusztulásán ősi vad, kit rettenet űz /érkeztem meg hozzád/ s várok riadtan veled/ Már vénülő kezemmel fogom meg a kezedet, már vénülő szememmel őrízem a szemedet. /Nem tudom miért, és meddig maradok meg még így neked/ de a kezedet fogom, és őrízem a szemedet. Kedves hallgatóság, kérem, hogy ha az elöljáróság kérdezi önöket, ne mondják el, hogy idéztem a verset, gyűlölik Ady Endrét, nekem pedig levonnak a béremből. Emelkedjünk fel tehát a házasság megkötésének hangulatára ismét. Megkérdezem, Márta, akarod-e az itt megjelent Albertet férjedül?
MÁRTA
Igen, akarom.
BRUNO
Egy szóval feleljen, kérem. Vagy igen, vagy akarom.
MÁRTA
Akarom.
BRUNO
Albert, válaszolj teljes szívedből, akarod-e az itt megjelent Mártát hites feleségedül?
ALBERT
Igen, akarom.
BRUNO
Mondom…
ALBERT
Igen.
BRUNO
Kérem, ebbe a tekintélyes könyvbe aláírásukkal erősítsék meg a szándékot.
/Mindketten aláírják./
BRUNO
Most a tanukat kérem.
/Két tanú kimegy, aláírják./
BRUNO
Kérem, csókolják meg egymást.
/Nagy, szenvedélyes csók/
BRUNO
És kérem a két tanút, egyenként csókolják meg az anyakönyvvezetőt.
/Döbbenet, de Kisnelli odamegy, ad egy kis puszit Brunonak. Banga Ilona is odamegy, igazi, szenvedélyes csók./
BRUNO
Nos, hivatali jogkörömnél fogva kijelentem, önök ettől a pillanattól fogva házastársak. Gratulálok!
/Kezet fog velük./
BRUNO
Nos, gondolom, most jön a vacsora. Remélem, mert állati éhes vagyok.
KISNELLI
Sajnálom, a fiatal pár kettesben akarja tölteni az estét. Én viszont asztalt foglaltam hármunknak a Hattyúban, és én állom az ünnepi vacsora költségeit. Menjetek előre, kérlek.
/Általános kézfogások/
BANGA
Gratulálok, professzor úr. Gratulálok, Márta.
MÁRTA
Köszönjük.
BRUNO
Mi akkor megyünk is előre.
BANGA
Professzor úr, engedje meg.
/Elővesz egy füzetet/
BANGA
Engedje meg, hogy nászajándékul átadjam ezt. A kutatásaim eredménye.
ALBERT /beleolvas/
Az izomkutatás. Izomszövettan, a szívizom és a vázizom összehasonlító kémiája.
BANGA
Igen. Nagyon örülnék, ha egyszer hasznát venné. Én is az ön kísérleti eredményeit használom fel a munkám során. Ön mondta, hogy ez jól van így, és igaza van.
/Kimennek Bangával./
KISNELLI
Legfeljebb kétszer vacsorázok, velük, aztán veletek. Apa, szeretnék mondani valamit.
ALBERT
Igen?
KISNELLI
Nem akartam előbb, hogy ne rágódj rajta… holnap indul a vonatom Fiuméba. Onnan pedig két nap múlva a hajó Tripoliba. Ott vár rám a szerelmem. És visz magával a misszióba.
ALBERT
Értem.
MÁRTA
Ilyen hirtelen? Nagy lehet a szerelem, ha ennyire messze repít. Minden jót kívánok neked, Nelli.
NELLI
A vacsoránál elbúcsúzunk rendesen, rendben?
ALBERT
Rendben.
NELLI
Most megyek el, szándékosan. Most, hogy tudom, van akire hagyjalak. Egy fantasztikus, okos fiatal asszonyra, aki teljes szívével szeret téged. Nyugodtan utazom el.
ALBERT
Köszönöm.
Nelli kisiet, Szent-Györgyi int a lányoknak, elhallgat az ének és a zene.
MÁRTA
És most… átöltözöm… nem, egyedül fürdök, most megadjuk a módját a nászéjszakának. Most készülődnöm kell.
/Elindul kifelé, majd megfordul/
MÁRTA
Egész végig az volt az érzésem, hogy valakik énekelnek. És valaki hegedűn kísér.
ALBERT
Nekem is. Azt hittem, a szomszédból hallatszik. Szeretlek.
/Márta mosolyog, kimegy./
SZENT-GYÖRGYI
Menjetek, lányok a szobátokba, most egyedül akarok maradni.
CSILLA
De szeretnénk…
SZENT-GYÖRGYI
Nincs vita. Nyomás!
A három lány kimegy. SZENT-GYÖRGYI belép az első térbe.
SZENT-GYÖRGYI
A haláláig veled lesz. Te fogod le a szemét majd. Iszonyatos lesz, iszonyú fájdalom. Te fogod átöltöztetni, hogy akik jönnek majd, ne hálóingben találják itt. A legszebb ruháját adod majd rá. És ez a meztelen test ugyanúgy engedelmeskedik minden mozdulatodnak, ahogy akkor is, amikor még volt benne élet. Nem a szerelmed hal meg, hanem az, aki mindenét neked adta, és most meztelen. Meztelen halott.
Albert nem néz fel. Hallgat.
SZENT-GYÖRGYI
Igazi társad lesz. És kezdődik minden elölről, úgy, mint Nellivel. Segítesz Kállaynak a kiugrások megszervezésében, ezért Hitler halálra ítél, bujkálni fogsz ezzel a nővel. Kilátástalanság, bizonytalanság. Aztán vége a háborúnak. Az oroszok bújtattak, hálás leszel nekik, hazatértek Moszkvából, dolgozol az új rendszernek. Politikusként. Ebből eleged lesz. Svájcban értesülsz róla, hogy a kommunista terror azokat végzi ki, akik nekik dolgoztak. Ezért nem jöhettek vissza. Ismét Amerika, úgy, mint akkor, Nellivel. Könyörgés állásokért. Éhezés. Kilátástalanság. Kezedbe kerül ismét Banga Ilona füzete. Rájössz, hogy zseniális ez a kis nő. Továbbfejleszted az izomkutatási eredményeit. Bejegyzik a P vitamint. Ismét hívnak amerikai egyetemekre. Együtt járjátok már Amerikát. Hírt hallasz, hogy Nelli halálos beteg, felkeresed. Mellrák. Rájössz, mi volt az, ami hajtott, űzött, amíg együtt voltatok, hogy a daganatos betegségek ellenszerét megtaláld. Már akkor is benne volt. Ha nem is a daganat, de a Halál ígérete. Az utolsó perceiben érsz oda. Lefogod a szemét, megcsókolod. És tovább. Letelepedtek egy óceán parti öbölben. Izomkutató. Dolgozhatsz. Megjön Kisnelli Afrikából, négy gyönyörű gyermekkel, az unokáiddal. Boldog leszel. Márta mindig veled. Kisnellinél mellrákot diagnosztizálnak.. Ugyanaz, mint az anyja esetében. Felgyorsítod a kutatásaidat. Hiába. Nem győzhetsz. Ismét elbuksz. Fogod a lányod kezét, és mindketten tudjátok, innen már nincs hova. Eltemeted őt. Nem tudom szavakkal ezt. Nincsenek szavak. Könnyek sincsenek. Űr van, végtelen, véghetetlen űr. Az unokáidat a vejed visszaviszi Angliába. Ők nem öröklik a hajlamot. És te még mindig élsz. Beletemeted magad a munkába. Néha állsz az óceán partján, Ady Endre verseit mormolod, érjenek át az óceánon, érjenek haza Magyarországra. De már nincs erőd mozdulnMég mindig heves a véred, értelmetlenségeket művelsz és dolgozol, dolgozol, dolgozol. Fiatal lányok testét csókolod, amíg fel tudod emelni a fejed reggelente. És eljön majd, amikor ez már nem lesz olyan könnyű. Házad van, vagyonod. De egyedül már fürdeni sem tudsz rendesen. Ilyenkor mindig érkezik valaki, aki megérzi rajtad a hátra levő évek számát. Ápol, és te hálás leszel neki. Elviszi mindenedet. Hogy utána mi lesz, nem tudom. Senki sem tudja. Még nem jött vissza senki, hogy elmesélje. Vigasztal a tudat, nem éltél hiába. Mert nem éltél hiába. Elhiszed?
Albert most felnéz rá.
ALBERT
Hogy lehet ezt végig élni?! Hogyan?!
SZENT-GYÖRGYI
Itt vagyok. Nyolcvanhét évesen. És még vár rám pár év.
ALBERT
Te nem lehetsz itt. Tehát a jövőm sem lehetsz. A jövőmet én irányítom.
SZENT-GYÖRGYI
Ahogy akarod.
Zene. A másik oldalon megjelenik Márta meztelen árnyéka a nyitott ajtón.
SZENT-GYÖRGYI
Menj. Vár az Élet.
ALBERT
Köszönöm.
Nézik egymást hosszan, Szent-Györgyi lassan kimegy.
–vége-
Illusztráció: Szent-Györgyi-dráma
Ezek is érdekelhetik!
Nemes Klára: LÁNGOLÓ TULIPÁNOK II. (TŰZszirmok A VIHAROS SZÉLBEN) →
Fehér József: Ötven év (Egyfelvonásos színdarab) →
Benyhe István: A Templom és az ország →
