Mújdricza Péter: Trianon Missziós Vándorkiállítás a Magyarok Világszövetsége Székházban
*
Magyarország egy olyan kalitka, amiből még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra.
(Pio atya a magyarokról)
*
(1. kép) Kiállítótér a nyugati fal felé
A tűpontos évfordulón, 2022. június 4-én, 17 órakor mutatkozott be a Trianon Missziós Vándorkiállítás Budapesten, a Semmelweis utcában, a Magyarok Világszövetsége Székháza Csontváry termében, amelyet Rainer Péter építész-belsőépítész, a kiállítás rendezője, dr. Drábik János, az Országos Trianon Társaság elnöke és dr. Pandula Attila történész nyitott meg. (Megjegyzendő, e falak előtt zajlott 2022 augusztusában a III. Nemzetközi Covid Konferencia, az Orvosok a tisztánlátásért társaság szervezésében, valamint Rácz András építész és gondolkodó barátunk előadása is az Örök élet igézetében.) A téglány-alaprajzú, nagy belvilágú, már-már a Pio atya által citált kalitka auráját idéző tér járószintjén, embermagasságban fotók, festmények, grafikák, építészeti rajzok láthatóak. A felső légtérben pedig hatalmas zászlók feszülnek a már-már hadiipari reminiszcenciákat//////szekvenciákat, szigorú gépfegyver sorozatok lenyomatait megidéző, precízen perforált pozdorjalapokkal burkolt fehér falfelületeken. Ha én zászló volnék, sohasem lobognék, / Mindenféle szélnek haragosa lennék, / Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének, / S nem lennék játéka mindenféle szélnek. Trianon-kiállítás a Magyarok Világszövetsége Székházban, a Novus Ordo Seclorum, az Új Világrend COVID-fasiszta, biológiai/bionikai/robotikus/transzhumanista, monetáris, éghajlati és atomháborús (((((nem kívánt törlendő)))))))) játszmáinak árnyékában… Ha majd a messzi jövőben archeológiai ásatásokat végeznek, hogy képet kapjanak korunk művészetéről – írja Stanislaw Lem –, nem fognak megtudni semmit. Hiába is próbálják majd megkülönböztetni a közönséges szemetet és hulladékot a „műalkotásoktól”, mert a kettő közt gyakran nincs is különbség. Egy „Campbell” márkájú paradicsomleves-konzerv attól lesz műalkotás, hogy kiállítják, ha viszont szemétdombon látjuk, eszünkbe sem jutna olyan esztétikai gyönyörrel szemlélni, ahogyan az archeológus teszi a görög iszapban fennmaradt vázával, vagy márványistennővel. Miképp jelenik meg mégis egy nép lelke, lelkesíti a holt anyagot, művészek, felelős társasjátékosok látványtári társadalmát alkotva, egyetemes és magyar ősképeket felvillantva, olykor ipari, hadiipari és mezőgazdasági késztermékeket, hulladékokat megdolgozva/spiritualizálva, hogy akár Pio atya szentenciáira is asszociálhassunk?
Nem hittem, hogy ma Magyarországon ilyen nehéz lesz Trianon kiállítást szervezni (…) – mondta a tárlatot rendező Rainer Péter bevezetőjében – Volt, ahol évekig hitegettek, volt, ahol választ sem kaptam (…), de végül sikerült összehozni a Trianon kiállítást. A bevezető teljes szövege a bejárattal szemközt, a hosszanti, nyugati térfal közepén elhelyezett plakáton olvasható. Tőle jobbra, mintegy keresztet formálva, Angyal Júlia festőművész Mi maradunk, valamint Itt vagyunk c. monokróm, figurális képeivel a hazájukhoz, otthonukhoz hűséget fogadók helytállását örökítené meg. Maczkó Erzsébet fotó– és képzőművész 1920–2020 c. fotógrafikáján mintegy fél országnyi védőmaszk, szájkosár(?), álarc(?) feszül a Csonka- és Nagy-Magyarország térképen, TRIANON felirattal.
(2. kép) Maczkó Erzsébet: 1920-2020 (3. kép) Maczkó Erzsébet: Van kiút
Ellenállás a „Szájzár Magyarország”, netán a mindenkori mainstream médiumok globalibugris véleményterrorjával szemben? Az álarc magához idomítja/idomítaná viselőjét, és csakis rajtunk múlik, felismerjük-e és kezeljük-e, mit viselünk el, mit nem. A Van kiút c. képen, amely szintén Maczkó Erzsébet munkája, országunkon kereszt alakban egy labirintus látható, jelezvén a szabadulás kacskaringóit, amelyért nem csekély áldozatok árán, nap, mint nap meg kell küzdenünk.
(4. kép) Rainer Péter: Trianon tölcsér
Mert Rainer Péter Trianon tölcsérébe is beletörettünk, belezúdítattunk és csupán a harmadunk maradt meg alatta. A megnyitó plakáttól balra ifj. Durkó Zsolt festőművész Magyar tükör c. művén merengő alakok, régi-új motívumok fénytereiben a történelmi idő távlatait, a ’Vera Icon’, a torinói lepel képmás megjelenítéséig tágítja.
(5.kép) ifj. Durkó Zsolt: Magyar tükör
Kádár Katalin képzőművész Trianon plakát c. elektrográfiája a brutális össznemzeti veszteség fantomfájdalmait örökítené meg, ahol a TriAnon felirat A betűje helyén harang, vészharang(?) feszül. Alatta Tóth József Füles fotóművész Fejszével írt békekötés című fotógrafikája sem igényel magyarázatot, a fejsze nyelén az Antant országok zászlaival.
(6. kép) Gadányi Jenő: Anya gyermekével, 1926-1956
A déli kiállító felület közepén †Gadányi Jenő festőművész (Szűz) Anya gyermekével 1920-1956 című, kisméretű és nagylélegzetű tusrajza van, melyet Árvay Zolta festőművész A kezdet: Államalapítás – Szent István felajánlja az országot a Szűzanyának, valamint Barangolás egykori áldott mezőinken – Trianon útinapló című képei fognak közre. Rainer Péter …zsák a foltját című, mintegy mesterséges „talált tárgyként” megjelenített zsákzászlaján a Nagy-és a Csonka-Magyarország odakínzott lila és még lilább foltok, mellettük Végsheő Klára Erdély című képén Erdély őrangyala kivont karddal lebeg egy fatornyú templom felett.
(7. kép) Rainer Péter … zsák a foltját
A Gadányi-grafikától jobbra átellenben Rainer Máté festőművész Puszta templom című tollrajzán a kitaszítottság, az egyedül ébrenlét magány-mementója és †Bacsi István Kárpátaljáról származott iparművész megrendítő zászlaja feszül Trianon konéc címmel.
(8. kép) Rainer Máté: Puszta templom
Az északi falon Sándor József Attila festőművész Szántóink összeérnek, Széttépve című munkái, valamint Balog Edit erdélyi születésű textilművész Fejfa című látomásszerű nyomata és Gránitz Miklós fotóművész In memoriam Trianon fotómontázsán egy hatalmas, felfordított rohamsisakra illesztett világháborús katonatemető látható. A keleti, hosszanti falfelületen építészek Trianon ihlette alkotásai vannak. Szent Benedeket idézve, Tartsd meg a rendet és a rend megtart téged. Ha egy nép életében akkora nagy baj történik, mint a trianoni tragédia, a szakrális rend emlékeztetői, az emlékhelyek, templomok annál inkább megtartó erejű, néplélek gyógyító közösségi terek. Mert amíg a nemzetek feletti háttérhatalom által megtévesztett/megzsarolt/elterelt/elrabolt/bedöntött Ajrópánkban ((((nem kívánt törlendő)))) tucatjával bontanak le akár félévezrede épült templomokat, mint „gazdaságtalan/haszontalan” építményeket, vagy alakítanak át akár kuplerájjá, ((((Sztálin és Rákosi haladó hagyományait Új Világrenddé kiterjesztve)))) addig mi megőriznénk, gyógyítanánk Őket. Sőt! Új templomokat építünk, mert szent tereink spirituális hálója a globalibugris háttérhatalom hálózatait reangyalizálva – MEGTARTÓ ERŐ… Nem véletlen olvashatjuk a kiállítás Vendégkönyvében kedves kollegánk beírását, Legyen műveitek meghallgatásra találó fohász! (Szegő György) Jakab Csaba építész-belsőépítész barátaival egy impozáns fotósorozatot állított ki szülőfalujukban megépített mementójukról Trianon emlékmű Farkaslakán címmel.
(9. kép) Jakab Csaba: Trianon emlékmű Farkaslakán
Mujdricza Ferenc építész Hálaadó kápolnája a hévízi gyógytó melletti sétány főtengelyébe tervezett Nyolc Boldogság tündérrózsa szentélyével lenyűgöző térbeli hálaadás megmaradásunkért.
(10. kép) Mujdricza Ferenc: Hálaadó kápolna
Ahol az oktogon alaprajzú épület egy-egy apszisához egy-egy boldogság szentencia, valamint egy-egy szent is rendeltetik. A Mahábhárata keleti hőseposza nyomán Magyarország is legyen Boldogságország! Ott élnek (…) akiktől távol áll mindenféle gonosz, akik közömbösek a becsületes és a becstelen iránt, isteni külleműek. Lényüket életerő táplálja, csontjaik kemények, akár a gyémánt (…) s a világmindenséget betöltő törvénynek örömmel szolgálnak… Ott nem él kegyetlen ember, sem érzéketlen, törvénysértő (…) az erény valamennyi jegye tündöklik rajtuk, s ragyognak, akár a Hold. E műhelyben készült a Trianoni emlékhely az Esztergom feletti Vaskapunál 101 éve álló Magyarok Nagyasszonya szobornak az elszakított országrészeket jelképező töviskoszorús kapukkal, valamint zarándokszállással és sziklakápolnával kiteljesített látványterve is. Mujdricza Ferenc és Mújdricza Péter építészek Trianon harangtorony, ill. Trianon oltársátor című munkái a Tatai temetőkápolna és Keserü Ilona falfestménye megújításának fragmentumaiként, meditációs szubjektumaiként szerepelnek, mintegy építő akupunktúraként, Ézsiás prófétának az Ó- és Újtestamentum szellemét egymással is megbékítő Kardból kaszát… szentenciájának 21. századi térbeli feloldásaként.
(11. kép) Mujdricza Ferenc-Mújdricza Péter: Trianon torony (12. kép) Mujdricza Ferenc-Mújdricza Péter: Trianon oltársátor
Hayde Tibor Ervin, Szepesi Ákos, Hayde Réka Zsuzsanna tablói templomok felújítását és bővítését jelenítik meg, úgy, mint a Kenderes református parókia és templom, Hernádbűd középkori református templom, Baróti református templom.
(13.kép) Hayde Tibor, Szepesi Ákos, Hayde Réka: Erdélyi templomok felújításai
Rainer Péter Mindennapi kenyerünket add meg nekünk! feliratú, kereszttel és nemzeti színű hármashalom-szívvel ellátott kompozíciója lélekmadár szerűen lebeg a keleti tájolású bejárat felett. Igen, a magyar valóban hármashalom-szívű, az Aranykorból megőrzött, jótét néplélek, befogadó, vendégszerető, önzetlen, már-már az önsorsrontás határáig nagylelkű. De a Vaskorban, a végső elanyagiasodás, elkufárosodás, a Mammon mindenek feletti uralma alatt! A nagy belmagasságot feloldva, a földszinten kifüggesztett munkák jelentését felerősítve, a lélekmadárnál is magasabban, körben a falakon és a tér centrumában is, szőtt, festett, montírozott, nemzeti színű és más és más színű zászlók emelik tekintetünket a mindennapi horizont fölé.
(14.kép) “körben a falakon és a tér centrumában is, szőtt, festett, montírozott, nemzetiszínű és más és más színű zászlók”
Ezeket a zászlókat szemlélve, akarva akaratlan kiegyenesedik a gerincünk. Hiszen Hager Rittának a kiállítótér magjába függesztett nagyméretű, zsákvászon Zászló-ja, közepén piros-fehér-zöld csíkkal, a Pio atya által idézett kalitka gyönyörű, kiröppenő szabadság madarának –, a modern monetáris rabszolgaságból történő önfelszabadításunknak – metaforája is lehetne. A jelenlegi világválság, a pazarló, Vedd meg dobd el-civilizáció arra intene bennünket, hogy a Kárpát-medence egyetlen fenntartható gazdasági és társadalmi rendszere talán a középkori ártéri vízgazdálkodás volt. Ma pedig közgazdaságilag Magyarország egy fantomállam, mely a globális pénzügyi kannibalizmus martalékaként születésünktől fogva adós rabszolgákat nevelne az emberekből, mert, Kassai Lajost idézve, az ember az egyetlen olyan állat, aki az önmagánál hülyébbek, idióták követésére képes. Ez az állatvilágra nem jellemző, mert nagyon hamar kipusztulna az az állatfaj… És ha tudjuk, hogy idiótákat követünk, és szemellenzősen rövid távú „megélhetési viszketegségből” mégis megtesszük, elveszítjük az önbecsülésünk. És ha valaki már az önbecsülését is föladja, az a legalacsonyabb rendű erőnek is „önként” aláveti magát, mert Cinkosok közt kóser aki néma! Talán gondoljuk meg, nézzük, és nem hiszünk a szemünknek, külföldi irányítás alatt, külföldi tulajdonban, euroatlanti bankokban és tőzsdéken bejegyzett pénzügyi vállalkozásként egy globális háttérhatalmi hálózat alkotórészecskéi, önsajnálatban lázongó áldozatai, porrongytigrisei volnánk csak?!? Azért is, józan eszünk maradékával katapultálva, Máraival és Dosztojevszkijjel valljuk, csak a Szépség mentheti meg a világot. A Szépség, a Csoda és az Isteni közbenjárás, mely akár a kortárs (((((((…4G, 5G, 6G… ))))))))))) generálta globális gondolatrendőrséget, a Gólemek Globalibugris Gollam Gólemét, a Mesterséges Intelligenciát is elbűvölné, hódolatra és szolgálatra késztetné Védőszentjeink és a Szűzanya előtt. Hiszen minden egyes ember rendelkezik egy-egy szívközpontú, elektromágnesesen is mérhető szeretet erőtérrel, aurával, amelyek össznépi közösségben sokszorosan felerősödhetnek. Mint Hager Ritta textilművész félköríves záródású gobelinjén a déli fal centrumában Köpenyes Mária címmel, amely István Szent Korona felajánlását ábrázolja, körben a magyar néppel, háttérben a Kárpát-medencével és a szeretetközösségre óvón boruló Máriával.
(15. kép) Hager Ritta: Köpenyes Mária
B. Csernyánszky Katalin textilművész zászlói: Szétszakítás 1. és 2. Az elsőn erdélyi hegycsúcsok, fenyők sejlenek, melyek a másodikon a szétszakítás után, az emlékezés kútjába hullanak. Az Emlékezet: az alsó rész búzaszálakkal az egységes országot jelképezi Európa közepén, felfelé haladva a részekre szakadással elvész a termés java. Az Átrendeződés: a nagy kataklizma után az ország részekre szakad. Csíkszentmihályi Réka textilművész az Egy élet két pillanata című zászlójával a hétköznapi kisembernek állít emléket, aki az egyik nap még Magyarország büszke honpolgára, másik nap ugyanott egy másik ország másodrendű, kisemmizett, üldözött állampolgára. Orient Enikő Jákob létrája, Összetartozás, Kalitka, Fénytörés, Himnusztöredék, mely utóbbin a piros-fehér-zöld zászlóelemek sajátos, már-már fellegvárszerűen melankolikus montázzsá rendeződnek, és Makkai Márta Szent Korona részlet, Népművészet 1. és 2., Tavasz, Életfa, Tóth Szilvia–Daróczi Péter Trianon zászlói is megannyi fohász a nemzetet, az országot oltalmazó Nagyboldogasszonyhoz.
(16. kép) Orient Enikő: Himnusztöredék
Személy szerint Szél Ágnes fotográfus és építész spirituálisan érzékeny, keresztény szimbolikájú „talált lényeit”, rejtőzködően talányos természeti fotókölteményeit hiányoltam a Csontváry teremben bemutatott Trianon tárlat anyagából. De talán mégsem hiányoltam, mert Nomen est omen, Szél Ágnes úgy volt ott, mint a SZÉL, úgy volt ott, hogy nem volt ott. Jelen esszé képanyagába éppen ezért válogattam be szíves engedélyével műveit, többek közt A keresztrefeszített átragyog az örökkévalóságba és Remény: a nap kisüt, a fű újranő, valamint Ima címmel.
(16b. kép) Szél Ágnes: A keresztrefeszített átragyog az örökkévalóságba
(17. és 18. kép) Szél Ágnes: A Nap kisüt, a fű újra nő
(19. kép) Szél Ágnes: Ima
Ez utóbbi kép szimmetriatengelyében összetett kézre utaló nem emberi, növényi és akár idegen lényre utaló „kezet” láthatunk, valami furcsa „arcocska” előtt, amely mintha a pusztuló földi élővilág valamely másik, földön kívüli világ élőlényével együttesen fohászkodna a kozmikus otthonosság jegyében élhetőbb életért. Az Ima, számomra mysterium tremendum et fascinosum, rettentő és vonzó misztérium… A közelmúltban ismét odahallgattam a Ji Ching-re. A több ezer éves sorskönyv megint a 11. TAJ / BÉKE hexagramot vetette ki, de most az ötödik szinten változó vonallal, amely így az 5. HSZÜ / A VÁRAKOZÁS (A TÁPLÁLÁS) hexagramjává alakulna/változna tovább. Az egyes ember, és a Földgolyó problémája egy és ugyanaz. Önsors/rontás/omból katapultálva arra gondoltam, a Ji Ching hexagramjainak útmutatói, össznépi meditációs szubjektumai az aktuális trianoni traumára és azon túl a jelen ((((((((globalibugris)))))))))))))))))))) történelmi világhelyzetre is kiterjeszthetőek. Amíg van Ég, addig van kiút… Mert jelek az égen, a Kárpátok felett és túl, a Ji Ching mind a 64 hexagramja szétzilálva, chemtrail-nyomokként, kaotikus hadi-hexagramokként, Húzz át Uram, át meg át, a harmadik világháború jelei és hatalmas Kettős és Hármas keresztek és Khí-Ró keresztek is kirajzolódnak a messzi messziségben. Mintha a globalizálódott turáni átok és annak feloldása egyaránt jelenne meg odafenn! Odafenn, a mitikus, égi idők örökkön változó örökkévalóságában, az Aranykorban köttetett és megszegett, testvérgyilkos pamíri eskü nyomán — Tur és Ir testvérpár, az ázsiai és az indogermán népcsaládok között. Mit is mondott Bismarck a vaskancellár? A német és az orosz –, a technikai szorgalom és az őstermészeti ásványkincsek — birodalmainak egymást kiegészítve/felerősítve szövetkeznie kell! (((Lásd 11. TAJ / BÉKE hexagram))) Mert Európa túlélése ma is ezen múlna. Akkor is, ha a 20. században kétszer és a 21. században a lopakodó harmadik világháború során ismét egymás ellen fordított német és orosz, valójában indogermán és ázsiai, és még inkább Amerika és Kína proxiháborúja ismét bedöntené Európát. Tur és Ir, az ázsiai és az indogermán népcsaládok megújítandó, újaranykori testvéresküjére bizony még várnunk kell! (((Lásd 5. HSZÜ / A VÁRAKOZÁS (A TÁPLÁLÁS) hexagram))) A mi szeldelt levelű bodzánk a csernobili radioaktív dózist nem csak önmaga építésére, de egy nálánál magasabb rendűnek manifesztált intelligencia, az ember gyógyítására is felkínálja. A Kárpát-medencében is invazív, büdös levelű bálványfa, mely a kortárs háttérhatalom gerjesztette világválság metaforája is lehetne, – minden gyümölcsfát kipusztítana környezetében, ám kivágva/szárítva tűzifaként hasznosítható. Ha tehát az emberi morál csődöt mond, a növények is utat mutathatnak. A COVID-1984 Fekete doboz – szerző: Dr. Kovács Mónika, nem mellesleg a fent említett Orvosok a tisztánlátásért nemzetközi Covid-konferencia egyik előadója – című könyv hátoldalán olvashatjuk az orwelli idézetet: Az újságírás lényege azt megírni, amit nem akar valaki nyomtatásban látni. Minden más csupán propaganda.
Túlélő és harcművészetekben jártas ázsiai kollégáink megkérdezték (balsors akit régen tép): és mit tanultatok nemzeti történelmetek traumáiból, félévezrednyi gyarmati alávetettségéből a jövőtök sikere érdekében? A kollektív közöny, a lebutított öntudat ((((COVered IDentity)))) falait is áttörve átérezhetjük, hogy a brutális trianoni „védőoltást” mi már túléltük. Ami nem pusztít el, az megerősít, és a legújabb „dózisok” mutációinak az erkölcsileg elszabadult, emberalatti euroatlanti fehér civilizáció — kontra kortárs, soxínű nagyvilág is még előtte van. Tespedés helyett némi szenvedés is megszabadító ösztöke, reangyalizáló sarkantyú lehet a hazugság és hitványság világkorszakában. Mi magyarok is feltehetjük tehát a költői kérdést Nietzsche nyomán az összes Földlakóval egyetemben: Pusztult már el sárkány kígyómarástól? Ugyan! Hálás, hogy fölébresztette!
Esztergom–Budapest, 2022. augusztus–november
Illusztráció: Mujdricza Ferenc fotójának felhasználásával
Ezek is érdekelhetik!
„Titokzatos és törékeny élményünk az emlékezés” (Papp Nikolett rajzai) →
Jámborné Balog Tünde: Két batik a Nyelvemlékek-sorozatból →
Marsai Ágnes: „Csak ülj a földre és beszélj az égre” →
