Saitos Lajos: FINTOR (Újabb aforizmák)
*
Az a baj, hogy csak tartozni tudunk, de hovatartozni – nem.
*
Kis helyen is lehet nagy lábon élni.
*
A szépség mulandó, csak az igazság örök.
*
A mögötted lévő út másoknak járhatatlan.
*
A butaság ingyen van, de végül nagyon megfizetünk érte.
*
A vezető utat mutat, a félvezető – zsákutcát.
*
Az együgyűnek legalább egy ügye van.
*
A Paradicsom, mai állás szerint, karóval van tele.
*
Öntudatos halott: a hullám én vagyok!
*
Ott tartunk, igazmondók, hogy csempészáru az igazság!
*
Ha jó a vers, még egy félrecsúszott nyakkendő is belefér!
*
Nagy az Isten állatkertje; ahogy elnézem, az egész teremtett világ.
*
Nagy az Isten állatkertje, s benne az ember is csak egy (faj) a sok közül.
*
A történelmi jelszavakból az idők során jajszavak lesznek!
*
Tömegvonzás ide, tömegvonzás oda, a súlytalant is vonzza valami más!
*
Antialkoholista: már csak vizet iszik, és kopoltyúval lélegzik.
*
X. aprópénzre váltotta a tehetségét; mert a nagy pénzeket a tehetségtelenek viszik el.
*
Az út tetszőleges, az ösvényt taposni kell!
*
Nem minden ember nosztalgiázik, de mióta megszűnt a szovjetrendszer, a legtöbb tanácstalan!
*
Ha egyesek pertut isznak, mások annak isszák a levét!
*
A múltnak már nem, a jövőnek még nem tudsz parancsolni; a jelenben kell elintézned ügyeid!
*
Vízügy, hadügy, jogügy, közügy…! Megy ez nekünk, mint a vízfolyás; s minden máshoz ügyetlenek vagyunk?!
*
A gerincteleneknek nem kell gerincüket kímélniük!
*
A méh is a virágot szereti – beporzásig!
*
A bolondok udvarán a macska kukorékol, a kakas nyávog!
*
Álmodni alva lehet, ébren meg csak álmodozni, botladozni egy álomban.
*
Az aforista mezítlábas újságíró, aki bölcsnek mutatkozva fricskákat vet papírra!
*
A politikában nem babra megy a babra!
*
A lábvízzel nem biztos, hogy kiöntjük a lábszagot is!
*
Ment-e a könyvmolyok által a világ elébb?!
*
A munkának ára, a művészetnek értéke van.
*
No, kiskirályok! Kiderült, hogy a korona – vírus!
*
Axióma. A számok törvénye szerint nullán állunk!
*
Ha a langyosakat valóban kiköpi az Úr, térdig járnánk a köpedelemben!
*
Bosszút állni már tudunk, de az igazunkért kiállni – bosszú nélkül – még tanulandó!
*
Teológussal ne vitatkozz laikusságról!
*
Az összefogás: politika; a széthúzás – labancság!
*
Az írás vérre megy; szerencsére: vérmérséklet szerint.
*
Ha túl sok a valóság, kezdődik a lóság!
*
Hasonlat. A potyagól olyan, mint a szerelemgyerek!
*
Olvasom némelyik J. A.-díjas költő gyengécske verseit. Ha ezt Attila látná, összecsapná a bokáját, s világgá menne – mondta Faludy, sokunknak Gyurka!
*
Ha jók lesztek, lemegyek hozzátok a Parnasszusra!
*
Irodalmi kategóriák: kortárs, modern, posztmodern, posztómodern, ponyva!
*
Az élet szívás, de csak az ínyencek kapnak szívószálat!
*
Nagy mellényű: – Gombolkozom, tehát vagyok…!
*
A varázs elkezdődött, és sose lesz vége…!
*
Vannak politikusok, akiknél a szerzett vagyon többet nyom a latba, mint az igazmondás!
*
Kéményseprő: – A koromhoz képest jól vagyok!
*
Boldogok a boldogtalanok, mert nem kell megköszönniük semmit, senkinek!
*
Ha a víz büdös, nem a víz tehet róla!
*
Hogyan válogathat a zászlók közt az, aki még zoknit sem tud párosítani?
*
A tudás fél egészség!
*
Amiről nem lehet hallgatni, arról beszélni kell!
*
Egy csipetnyi sötétség képes árnyékba borítani a fél világot!
*
Kötélhúzásban mindig a kötél győz!
*
Amikor kilóg a lóláb, és még ami kilátszik!
*
Kevesebb politikust, és több államférfit!
*
A külcsín – kölcsön a belbecsért…!
*
Félrelépés az is, amikor a kokott egyszer csak az igazak útját járja!
*
Az aforizma járulékos műfaj, melyet csak akkor „művel” az ember, ha semmi nem jut eszébe!
*
A csend is – kis túlzással – jajveszékelés!
*
A pénzvilág háborújában a fillérek vérzenek el!
*
Ha csupa remekműveket írna X., nem költő lenne, hanem császár!
*
Az igazi bolondnak a csörgősapka csak álca!
*
A diktatúrák alattomosan épülnek, s nagy háborúsággal érnek véget!
*
Kísért a múlt; nem sikerült „végképp eltörölni…”!
*
A szentek köztünk járnak, csak álszentek…!
*
Kezdjük a végén; minden jó, ha a vége jó!
*
A francba a széppel; állj elő az igazzal!
*
A látszat csal – már látszat sincs!
*
Minél kövérebb vagy, annál vékonyabb az asztal lába.
*
Van, aki magyarázza a bizonyítványát; más csak megvédi!
*
Attól nem jobb a zene, ha nagyobb a kottafej!
*
Ha Z. verséből kifütyülnénk a trágár szavakat, az a kézirat mehetne a kottatárba!
*
Az objektív nem szubjektív – mondja fotós barátom!
*
Ha asszony mondja – úgy van, vagy úgy kell lennie!
*
Mindennek ára van; még az árképzésnek is ára van!
*
A remény örök – a reménytelenség végtelen!
*
Addig nincs baj, amíg talpaddal illeted a földet; baj akkor van, ha földdel illetik a talpad!
*
Ahhoz, hogy két ember ne értse meg egymást, kell egy harmadik!
*
Költők közt több a serény, mint a szerény!
*
A csodafegyver nem akkor sül el, amikor te akarod!
*
Nem minden politikus kapcabetyár, de a legtöbb kapcabetyár politikus is!
*
Sose figyelj a felügyelet nélküli Holdra!
*
Az öntudatlan ember ritkán ébred öntudatra!
*
Mifelénk minden fejben dől el, ezért akkora a fejetlenség!
*
Egy lakatlan szigeten nincs kit becsapni…!
*
Ha az emberi butaság ordítozna, megsüketülnénk tőle!
*
A csúszómászók fekve vannak talpon!
*
Minden fejben dől el, mondja a sportoló; minden izomban: szól a filozófus!
*
Nálunk az újgazdag arisztokraták hete egy évig tart!
*
Az emberi élet érték; ára csak a rabszolgának van…!
*
A hírnek értéke, a hírértéknek meg ára van!
*
A józan ész nem lázad, megoldást keres!
*
Az ember képes egyformán „nem” gondolkozni, ha a cukorkája vagy a gyógyszere gurul el!
Saitos Lajos a 2022-es Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője
Illusztráció: Fintor (fh. anonim, flamand festmény, XVI. század, Le musée royal des Beaux-Arts d’Anvers)
Ezek is érdekelhetik!
Csanda Mária: Négydimenziós történetek →
Tárnok Attila: Korai exitus →
Derzsy-Ben Ond: PONTOS MÉRETEIM. Verses poszttraumák* →
