Vörös Viktória: »Halmai Tamás: Rózsáiglan«
*
Halmai Tamást, a balatonfüredi 30. Salvatore Quasimodo Költőverseny friss emlékdíjas költőjét szösznyi hommage-versemmel szívből köszöntöm “Észak holdja” (HT) alól, Esztergomból, egyik választott szellemi szülővárosából.
Azt hitted örök
pedig ökör-
nyálnyi a derű
Fémes csillogás
napra tett halakon
(akik hercegek – így: parti halak)
Ablakon a fény
halmokon
homlokon
horgokon
horgol-
ásokon
Pedig te ruca voltál
a Csillagzarándok utasa
földet érve
(ami a víz
tűz vagy apeiron vagy
hapax legomenon)
blues-ba mártottad tollad
távoli Keletet egy vonalrajzzal
jambusba téve
hogy gyógyítson
ezer fátum
rezervátum
Azóta hegyre völgy
völgyig ér a hegyek szája
– Mecsek Altamirája –
ligetig a szépe
rózsáig ró
Kisasszony üljön be
hozzám egy versre
(Szym)borra
kávéra
Teilhárdra!
Illusztráció: Vörös Viktória Halmai Tamáshoz
Ezek is érdekelhetik!
Juhász Anikó: Halálod helye, Attila (versek)* →
Dóczi Székely Gábor: Ima világunkért →
Csontos Márta: Leltár… kipipálva (versek) →
