Bánki Éva verseiből (2 [/2 ]. rész)
*
(Mustra a költő műhelyünk gondozásában hamarosan megjelenő Át című verseskötetéből.)
Budapest
Nekem kicsi ez a város.
Pedig elfér benne egy egész birodalom:
Ősküküllő sétány, Hétvezér utca, Alsó- és Felső-
Kapronszegi utca. De valami itt mindig elromlik, beomlik,
tönkremegy. Nem is csoda. Hisz zúg-búg errefelé minden:
oszmánok vad népe, rabló mongol nyila, a szelídebbeknek
a római víziorgona – és az öltönyről és kisestélyiről
ne feledkezzetek meg! De a jövő is ilyen zabolátlan:
alkudhatsz a kocsmákban tíz-, húsz-, negyven százalékos
halhatatlanságra, csak törleszkedj, fizess, hízelegj!
És ha másokkal sokat halhatatlankodsz, elhagyhatod
ezt a nyomorúságos várost, ahol minden csatát
újrajátszanak… de vajon tényleg és örökre elhagyhatod-e?
Hajnalban hallhatod, hogy bőgnek félelmükben
az oroszlánok, akiket a rómaiak hurcoltak ide….
Hallhatod, igen.
Ha még nem öregedtél a kövekhez.
De ha könnyedén átutazol felettünk,
(elegánsan, térképpel vagy térkép nélkül),
csak sóváran remegő hidakat látsz.
Mert mind szabadulnánk.
Pontosan, szépen
Tervezett halált szeretnék magamnak.
Készülni rá, a dátumát beírni a határidőnaplómba.
Mondjuk, csütörtök, 18 óra. Előtte portalanítani
kitisztogatni rendesen a vécét, hajat vágatni,
manikűröztetni, kedvenc cipőimet sorba rakni,
gondosan sminkelni, az utolsó leveleket még megválaszolni.
A hold! A hold! A hold!
Még korán van. Tőle nem tudok elköszönni.
A kórházba – megbízható, ám dölyfös kis hölgy –
időben érkezni. Szép hétvégét kívánni a doktornőnek,
doktor úrnak, asszisztensnőnek, recepciósnak…
táska, cipő nélkül elindulni,
és megérkezni,
haj, köröm, hús nélkül,
ahogy a többi.
Lásd még⇒ http://www.naputonline.hu/2022/09/18/banki-eva-verseibol-1-2-resz/
Illusztráció: Város felett a telihold
Ezek is érdekelhetik!
Csontos Márta: Leltár… kipipálva (versek) →
Hegedűs Gyöngyi: der erste schnee das land befiel →
Takács Gergő: Csendes Viharok Tengerén →
