Ekaterina Joszifova (1941-2022)
†
Nyolcvanegy éves korában meghalt a kortárs bolgár költészet kiemelkedő alkotója, a „kjusztendili iskola” oszloposa – Ekaterina Joszifova.
Több magyar nemzedéktársa verseiből is ültetett át bolgárra, társfordítóként – mint Szvetla Kjoszeva szerkesztője – Kiss Annától kötetnyit.
2011-ben a betegeskedő kitüntetett Ivan Canev helyett ő vette át a Balassi-kardot. Ezt a pillanatot örökíti meg a felvétel.
2009-ben a Cédrus Művészeti Alapítvány gondozásában megjelent Joszifova Otthon, majdnem című magyar nyelvű verseskönyve … innen idézett három verssel búcsúzunk költészetünk barátjától (fordító: Szondi György)
*
Augusztus van s átjár a szerelem
Szárazság-kábán a mező
Hasztalan pereg csillagok magja le
Szeptember jön átjár a szerelem
Azt mondtam úrnője vagyok magamnak
s mint kutya sündörög a vágy körülöttem.
Most együtt tápláljuk a tüzet
bátor szemű szerelmem.
A nagy szárazság tűzhelyünk.
Október jön lobognak a dombok.
A fekete út
Besötétül Fénylenek
a kövek és a csontok
Mélyen Összekeveredve
sötét és félelem hideg és éhség
Valaki fönn rugdossa a csillagkavicsokat
Valaki itt elcsöndesül
Túlságosan erős
a tulajdon lépések hangja
Árvaság Éjjeli rágcsáló
nappal vakuló.
Egy nő az ég alatt
Nem sokat látni
arról a helyről, ahol van:
kis horpadás a hajlott föld két hulláma között.
Eszébe jut ez-az,
de jobban szereti
a balga fényre hagyni magát.
Akkor nyugodt,
akárha valaki
biccentéssel helyeselné titkolt vágyait.
Lehetsz te, csillag.
Miért kérdezné, ragyogsz,
s ez bizonyára elegendő.
Illusztráció: In memoriam
Ezek is érdekelhetik!
Vörös István: Nemet mondani | Könyvbemutató | Meghívó →
Ünnepi koncert a Nemzeti Múzeumban | Meghívó →
Plamen Dojnov: Mások hangjai | Könyvbemutató | Meghívó →
