Hegedűs Gyöngyi: Önszócikk/Eredet
*
a felirat az én időmben már nem volt ott. persze mi az én időm? attól kezdődik, hogy megszülettem? mert akkor lehet, hogy ott volt. csak még nem tudtam olvasni. és épp ez az írástudatlan olvasat az, ami miatt most másképp hat.
mire megtanultam kibetűzni az írást, ez a hímzett szöveg eltűnt. lásd, ketten vagyunk szó, elsőszülött testvérem!
volt másik felirat. fekete táblán aranyló betűkkel. hármast kaptam egyszer miatta a fogalmazásomra, mert úgy írtam a szót, ahogy azon a táblán volt.
még a táblához is kihívott a magyartanár, hogy írjam le. én meg bátorságosan írtam, ahogy láttam minden vasárnap. no, mi a hiba?- kérdezte diadalmasan Pálos tanár úr. és rajtam kívül mindenki tudta.
aztán már úgy néztem a feliratra, mint kétszeres hitvallásra. ne félj, csak higyj! (sic!) ami annyit tesz: nincs teljes hasonulás. lásd, ketten vagyunk, szó, elsőszülött testvérem!
az eltűnt feliratot, amit már nem olvashattam, talán mert az anyag, amire hímezték szétfoszlott, mire én megtanultam olvasni, egy fényképen került elém. fekete-fehér fénykép lett volna, de megsárgult, furcsa foltok voltak rajta, mintha a fénykép egyes részei másképp léptek volna kölcsönhatásba a fénnyel. a fény avantgard volt a kezdetektől fogva. ilyen az előőrs utómunkálata. csak maga a felirat maradt meg fekete-fehérnek: hol van a ti hitetetek? a felirat felett apám lehajtott fejjel, szótlanul. s a padlásablak. a rendőr padlásának ablaka. a templom egy fél sváb parasztházból állt. az egyik fél így nyílt a másikba. és innen tudhattuk, a szószéken állva a fej épp padlásmagasságban van. a pap szájpadlása és a rendőr padlása épp egy magasságban. a padlásokat akkoriban már nem söpörték le, megmaradtak a szájpadlás lesöprésnél. lásd ketten vagyunk, szó, elsőszülött testvérem!
és bár elfoszlott a hímzett felirat, mégis valahogy ez volt ott leginkább a képi lélegeztetés nélküli falakon, mert csak vendég prédikátor kiáltotta az úrvacsora elől távozó hívek hátába dühödten a szereztetési igét, apám mindig tudta, ki miért nem tud most odajárulni az asztalhoz, s természetesnek vette, hogy a hosszúkásra felvágott kenyérbelsőből, amiből letöri a falatot, majd jócskán marad. mégsem mondta soha anyámnak, hogy ne reméljen olyan gazdagon, mikor elkészíti a vasárnapi reggelivel párhuzamosan a szent jegyeket. lásd, ketten vagyunk, szó, elsőszülött testvérem!
grádicsok nélkül
a régi sváb parasztházat,
melynek egyik felére
tornyot húztak,
a másikban a rendőr lakott,
eladták.
a tornyot,
amelyben apám harangozott,
a földre rakták.
grádicsok nélküli
juss a magasság.
(2017)
Illusztráció: Önlexikon
Ezek is érdekelhetik!
Jámborné Balog Tünde: Önszócikk+ →
Sárközi László: Önszócikk →
Lajtos Nóra: Önszócikk →
