KISS ANNA: KÖLTÉSZET, TEA, HOLD
*
Kedves Lóránt, eltűntél közülünk, mint már annyian, akikkel jó volt beszélgetni teázó délutánokon. Becsültük egymás társaságát, a körüljárt gondolat hullámzását, ahogy belekerültek napi dolgok, irodalmi pletykák, koraesti hold.
Nézet, ízlés másfélesége kit sem zavart, a diszkrét nélkülözés sem. Több az élet! Állítólag a vietek vénjei tudták legszebben, hogy kell semmiből élni: holdtöltekor vendéglátó barátjuk fogta a botját, ment a piacra pár csipet teát szerezni, rendet tett a bambusztetős ház teraszán apró csészéinek, s élvezték a teát, egymás társaságát, a holdat.
Távoli dolgok köztünk is szóba kerültek persze, bár a költészet nekünk mind közeli volt, Szabó Lőrinc szelleme megidézve, nem vitáztunk, bár lett volna –min, no nem költészete kiválóságán – elemi értelemben – hogy velem megjárta volna!
Tudtam, a maiak közül Petri György költészete áll hozzád legközelebb. Magam is kedvelem. S tisztellek, Kabdebó Lóránt, mert ítéletedet ilyesmik nem befolyásolták. Adjon az ég másoknak is ilyen ítészeket! Nekem adott. Köszönöm, hogy figyelemmel kísérték szokatlan írásaimat. (Nem volt szándékukban, de hasznomra lettek ők is, akik nem titkolták ellenszenvüket.) Könyved lapozza a szél, hortenziák ringanak valami nyárba, még a hold is kitelt. Voltak emlékére forr ma a teavíz.
Illusztráció: Tea Kabdebóval
Ezek is érdekelhetik!
Fodor Miklós: Képes vagy! →
Szabó Aida (Jampa drolma): Vörös láng a fákon (vers), A kamaszszoba álma (próza) →
Virginia Sol: Lélekkapcsok →
