Mondd meg nékem, merre találom…

Vers b1

május 8th, 2022 |

0

Tóth Gabriella (Toga): Észrevétlenül

*

Kúszik lassan, szinte észrevétlenül,
mint nyákos csiga beton törtfehérjében
a sóhajtásokból épülő romvár,
árvalányhaj ecsetje fest őszre,
és zörgővé szikkadó porcok közé
sűrűsödik a perc.
Telomerekkel apadó forrás
malmaink végső hörgő lélegzete
és bennük, mint óraműben súlyok,
sziklaként feszül az emlékezet,
láttat, átláthatatlan test-üvegfalon át
lepattanó ultrahang mögött.
Borostyánkőbe zárt legyek
utolsó szárnycsapását,
lovak patadobogását
gyantafényű maradványként rejti az idő,
így múlunk el,
barokk orgonák nemeslelkű sípjai,
mint Aelium Salla.

 

 

Tóth Gabriella (Toga) a 2022-es Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője

 

 

Illusztráció: Borostyánzárvány


Feltöltötte:

Napút Online adatlap-képe



Back to Top ↑

Tovább az eszköztárra

A weboldalon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy megkönnyítsük Önnek az oldal használatát. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az oldal további használata a cookie-k használatára vonatkozó beleegyezését jelenti. Több információ...

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.

Bezárás