Halmai Tamás: Stílusjátékok
Hegedűs Gyöngyi: bábjegyzet
ezt a teret valaki átimád
kozta. ez a tér már valakié.
így mondtad, de lehet, hogy
csak a szavaid mondták így.
belépőkegy se kellett. túl
világias helyről érkeztünk.
katasztrófa-futuristák. mű
teremnek nem hívhatom, csak
amit örömbe fogadtam. a birtokos
mindig személy, nem jel.
körbenéztünk, ami négyzet
alapú szobában nem könny
ű. a festő szentképet festett,
mert szentkétet tilos. tabu
la rasa keletkezik akkor is,
ha az ürességre ürességet
mázolunk. a vers pedig csak
bábjegyzet a holhatatlansághoz.
Acsai Roland: Egy papagáj gyerekkora
Hogy repül az idő!
Pedig nekem van szárnyam,
s mire az időnek kinő,
kalitka se marad utánam
hírmondónak. Trópusi Szpéró,
repdesek nyolcvanvalahányban,
Roli még gyerek, fején séró
a frizura, és gyűjti csak a sünt, csigát,
de főleg madárból elég jó.
Onto- s ornitológiák
kuszáznak fejében, vagy mondjak szívet?
Gyerekkoromból ki se lát,
még nem tudja, hogy elveszíthet,
még nem tudja, hogy nem veszíthet el.
Ha elég öreg lesz, az ihlet
belőle is majd halhatatlan papagájt nevel.
Hajós Eszter: Takaró
Ma begyűrtem a hajnalt a takaróm alá. Legyen hajnalom. Később még jól jöhet. Ha sötétezni kezdesz. Szoktál sötétezni, olyankor jól jön a hajnal. Legyen csak. Begyűröm magam a takaró alá olyankor. De csak ha nem látom magam.
Nem mindig veszem észre, hogy vagyok. Téged mindig, mert nem vagy. Így könnyű. Boldogos életed van ettől. Örömözést csinálsz magad köré. Ha beveszel a játékba, veled örömöződöm. Vegyél be. Ezt szoktam nem mondani.
A delet meghagyom másik embereknek. Ők is vannak, nemcsak te. Pedig te nem. Sütkérezzék a szomorúságukat. De fotoszintézist nem tudnak. Azt csak a növények és Samu, a sündisznó, akit neked találtam a kertben. Neked találtam ki. A kertet.
Mikor becsukom a szemem, olyan, mintha aludnék. Mikor kinyitom, mintha kinyitott szemmel aludnék. Amikor alszom, nem gondolkodom ezeken. Nem tudom, olyankor min. Az éjszakát még nem gyűrtem be a takaróm alá. Félek, hogy
nyomná a szíved.
Illusztráció: Íróportrék
Ezek is érdekelhetik!
Simai Mihály: »ÉVSZÁM-MISZTIKA«, »TITOK, ÉJFÉL, KALAP stb.« (versek) →
Baka Györgyi: A hallgatag kerub (versek) →
Bánfai Zsolt: Levél önmagamhoz, Szobor (versek) →
