Hegedűs Gyöngyi: így nő
mikor még gilgames sem tudja,
kell-e háború a jellemfejlődéshez,
és azt sem, hogy a jellemfejlődés
egy szempont, csak azt, hogy
neki a hegy akkor sem szemközt
van, ha nem mássza meg, vigasznak
elég, hogy gilgames is fél a test burkainak
megbontásától, a félelem az örökítő
anyagban rakódik le, nincs múltideje,
mikor még gilgames sem tudja,
kell-e ő maga a háborúhoz, vagy a jellemhez,
csak azt, hogy a hegy akkor is szemközt van,
ha megmássza, a múlást a hold fogyásnak álcázza,
így nő, szíve könnyen enged a véletlen felkínálta játéknak,
akkor is keményíti lelkét, ha a szíve cserben hagyja, valaki
hagyatkozik csillag milliárdok óta, csillag milliárdok
óta csillag milliárdokat, oly erősen marad vele,
mint az álom, amit álmodni sem kell.
magaspart362 (Hegedűs Gyöngyi)
Illusztráció: a szerző fotográfiájával
Ezek is érdekelhetik!
Simai Mihály: »ÉVSZÁM-MISZTIKA«, »TITOK, ÉJFÉL, KALAP stb.« (versek) →
Baka Györgyi: A hallgatag kerub (versek) →
Bánfai Zsolt: Levél önmagamhoz, Szobor (versek) →
