Kőszegi Barta Kálmán: Haiku-variációk
Haiku-variációk egy kép láttán
csillagszállómon
én hajléktalan magam
osztom be magam
csillagszállómon
hajléktalan egyedül
magam osztozom
otthonom az ég
üres lakatlan sziget
egyedül csak én
magányban éjjel
fent csillagok ragyognak
árva magamra
a Fuji csúcsát
látom karnyújtásnyira
tőlem megfogom
éppen rizst eszem
fent egy nyírfa tetején
úgy tűnik borong
éltető esőt
hoz az Istenek hegye
jó termésünk lesz
mézet gyűjteni
jöttem szalmakosárral
lesz elegendő
pöfékel a hegy
épp hogy csak füstöt okád
pipája izzik
a fiú felnéz
áhítattal a hegyre
mit tisztelni kell
ma még virág
kezemben jéggé
fagyott összetört virág
szirmát morzsolom
körmömmel léket
vájok a vízbe dobom
mind a szirmokat
a jég alól egy
rám búsan visszatekint
majd követsz te is
ma még virág a
virággal beszélgetünk
holnap halálba
szédülünk alá-
bukunk a hídról mi mind
földi halandók
megbocsáttatik
igazi hídavatás
menetelésünk
Illusztráció: K. Hokuszai
Ezek is érdekelhetik!
Pintér Ferenc: „Akkor a legszebb” (haikuk) →
Bánki Éva: Infinitív (versek) →
Kelemen Lajos: Karácsonyra →
